Emlékszel rá milyen beírásaid voltak az ellenőrződben? Nekem volt egy ilyen: T.Szülő! Lányuk lázította osztálytársait, az ő biztatására moziba mentek osztályfőnöki óra helyett! – hát ja, így történt, és még ma is jókedvem lesz ha arra gondolok milyen sokat röhögtünk a Filmmúzeumban a Vámpírok bálján a suli helyett. Hogy ki dobott fel, ki volt a tégla, sose tudtam meg.
Imádtam ezeket a beírásokat, mert nagyon is emlékeztettek arra az időszakra. A saját gyerekem beírásai között “ebédlői beszélgetés” foglalja el a fő helyet. Mikor beszéljen? Órán? Még csak kérdőjelekkel láttam el aláírás helyett. Válasz nem érkezett. Még gondolkodik a tanárnő.
Jöjjenek akkor a jobbnál jobb tanár, és tanár-szülő beírások, amit a neten találtam!
Utóirat: éld túl az utolsó heteket, még ha televágták is témazáró felmérőkkel!
“Az osztályfőnöki dicséretet még mindig nem íratta alá. Megintem.”
“Kémia órán a kísérleti anyagot elfogyasztotta.”
“Gyermeke az órámon írószer nélkül akart írni.”
“Kémiaóra folyamán padtársával zümmögött és brummogott.”
“Gyermekük óra alatt orvul elfogyasztotta padtársa uzsonnáját.”
“Lacinak két ellenőrzője van. Én mosom kezeimet. – Osztályfőnök.”
“Fia olvashatatlanul ír. Bár párszor még így jár jobban.”
“Kesztyűben ül az órán, mert fázik a keze és nem írja a szavakat.”
“Óra alatt kukorékolt!”
“A gyerek a szünetben az iskola keretein kívül játszott.”
“A gyerek az órán beszél, és állandóan jelentkezik.”
“Körzőjével veszélyeztette társai testi épségét”
“Elkobozta társa tízóraiját”
“Fia óra alatt a pad sarkával jéghokisat játszott a terem körül, eközben MÁV bemondásokat tartott, melyben a rólam elnevezett szerelvény közeledtére figyelmeztetett”
“Kedves szülő, ha megígéri, hogy nem hiszi el mindazt amit a fia az iskoláról mesél, én cserébe nem hiszem el mindazt, amit ő az otthoni eseményekről mond.”
“Gyermekük matekórán a zsiráf hangját utánozta.”
“Szellemessége és feltűnési viszketegsége a pofátlanság határait súrolja.”
“Fia a szünetben sztrájkot szervezett. Letörtük.”
“Nem elég, hogy a szünetekben állandóan krétacsatákat vív osztálytársaival, ráadásul mindig veszít.”
“Tűvel látta el barátait, hogy osztálytársait szurkálják.”
“Gyermeke azt mondta, hogy szerinte jó gondolat lenne az egyik osztálytársát bántalmazni, ezért figyelmeztetem.
“T. Szülő, a gyereke állandóan tőlem kér tollat. Lássa el otthon írószerrel.”
“Tájékoztatom, hogy gyerekének egy ideje átható kénszaga van.”
Ezek a szülők válaszoltak is a beírásokra:
“Kedves Szülő, tájékoztatom, hogy Péter az étkezdében többször is kézzel evett evőeszköz helyett.”
“Köszönöm a tájékoztatást, már tanul lábbal is.”
“A fiú túl sokat foglalkozik a lányokkal.”
“Tanárnő, kövezzen meg, de én ennek inkább örülök!”
“Jancsika rendszeresen nem issza meg az iskolatejet.”
“Kivégzéséről gondoskodom.”
“Katika nem tud olvasni!”
“Ha tudna, nem járatnám iskolába.”
“T. Szülő! Leánya irodalomórán vihogott. – Tanárnő”
“Megdorgáltam. Akkor is vihogott.”
“T. Szülő, fia órán neveletlenül beszélt. Figyelmeztetem.”
Szülői válasz: “Engem?”
“Fia az órán állandóan beszél!”
“Szerintem az anyjától tanulta. Mindkettőnek ellátom baját!”
“Értesítem a T. Szülőket, hogy fiuk történelemkönyve lapokból áll.”
“Ellenőriztük, valóban.”
“Fia az órán szőllőt (így!!!) evett…”
“Kedves Tanárnő, október van, mit egyen a gyerek, banánt?”
“A gyerek ellenőrző könyve negyedik éve nincs aláírva. Kedves Szülő, nem tud írni?”
“Nem. De hát nem emlékszik rám, tanár úr? Az ön tanítványa voltam!”
“Figyelmeztetés után is rágja a földgömböt a gyerek. Újból figyelmeztetem.”
“Amennyiben a földgömbre még szüksége van, próbálkozzanak süteménnyel!”
“A magyarórán háromszor szóltam rá, hogy ne bontsa a falat! Kérem fülészetre vinni!”
“Már volt. Ott is kibontotta a falat.”
“Osztályfőnöki intőt adok, mert az osztályfőnöki dicséretet második alkalommal sem íratta alá.”
“Ezt most nem írom alá és a következőt sem. Lehet újra dicsérni.”
“Jelentés alatt-fiú létére- tehénbőgést hallatott. Rovót kap.
“A gyerek nemi érése még nem fejeződött be.”
“A fia a házi feladatát rendszeresen a társairól másolja át! Mi lesz Így belőle?”
“A házi feladatot én is mindig másoltam. Ma vezérigazgató vagyok.”
“Gyermeke a tanóra alatt, a padokon lévő kiflimorzsákat eszegette”
“Tisztelt tanár úr, gyermekem este vacsora után a konyhaasztalon lévő kenyérmorzsákat a kezével szedegette fel és jóízűen elfogyasztotta”
Tanár: “Ezt miért írta be?”
Szülő válasz: “Ugyanazért, amiért maga”
“Megkérném önöket, hogy ismertessék meg gyerekükkel kulturált vécéhasználat alapjait!”
Szülői válasz: “Laci szerint ezt ön neki kevésbé cizelláltan mondta: “Ne sz@rj az ülőkére, te hülye!” Ez kulturált viselkedés???”
