forrás: hirado.hu / MTI
Donald Trump és Hillary Clinton támogatóiból kiindulva két világ közül választhatnak ma az amerikai szavazók, de a botrányokkal teli, végtelennek tűnő kampányidőszak mellett érdemes megnézni, hogy pontosan hogyan, mikor és kire lehet szavazni. Továbbá komoly esély van arra is, hogy pereskedés miatt elhúzódhat az eredményhirdetés – összefoglaltuk mindazt, amit a választás napján érdemes tudni.
2017 januárjában a világ jelenleg első számú hatalmának új vezetője lesz. Bonyolult, hosszadalmas és költséges választási kampány után, nem kevésbé bonyolult módszerrel választják meg az amerikai polgárok az elnöküket, aki kormányfő és a fegyveres erők főparancsnoka is egyben.
A két nagy párt – a republikánusok és a demokraták – a heves előválasztási folyamatot követően egy-egy jelöltet állított a nyáron megtartott országos konvención.
A Demokrata Párt elnökjelöltje Hillary Clinton volt first lady, Barack Obama elnök korábbi kormányának külügyminisztere, a Republikánus Párt elnökjelöltje pedig Donald Trump milliárdos New York-i üzletember.
Hillary Clintonnal ellentétben Donald Trump újonc a politikában, soha nem viselt választott tisztséget. Elemzők szerint részben éppen ennek a “kívülről jött” státusznak köszönheti jelentős támogatottságát.
Donald Trump és Hillary Clinton 2016. április 19-én a New York állambeli előválasztáson (Fotó: MTI/AP/Julie Jacobson/EPA/Justin Lane)
A két elnökjelölt két ismert politikust választott alelnökjelöltjének. Hillary Clinton Tim Kaine virginiai szenátor személyében külpolitikában és katonai kérdésekben jártas politikus mellett döntött. Donald Trump alelnökjelöltje is tapasztalt politikus: Mike Pence indianai kormányzó, aki korábban tíz esztendőn keresztül a washingtoni képviselőház tagja volt.
A kampány heves volt és nem egyszer személyeskedő. Lényegében három-négy téma körül forgott: a bevándorlás, a munkahelyteremtés, az egészségbiztosítás volt a középpontjában, mellettük szó volt néhány külpolitikai kérdésről is, amelyek azonban úgyszólván a viták peremére kerültek. Viszont évtizedek óta először fordult elő, hogy sok időt szenteltek az amerikai választási kampányba történt állítólagos orosz beavatkozásnak.
Ki lehet az Egyesült Államok elnöke?
Az Egyesült Államok elnökét négy évre választják meg. Az alkotmány előírásai szerint az elnök csakis született amerikai állampolgár lehet, aki legalább tizennégy éve folyamatosan az országban is él. Egy politikus két ciklusnál hosszabb ideig nem töltheti be a posztot, vagyis harmadszor már nem jelöltetheti magát.
Barack Obama amerikai elnök elmondása szerint nyolc év után épp ideje, hogy valaki más irányítsa az országot. Ennek ellenére aggódik a már elindított, hosszútávú külpolitikai tervei jövőjét illetően (MTI/EPA/Michael Reynolds)
Hogyan lehet szavazni?
A szavazók többféleképpen voksolhatnak: elektronikusan, papír alapú szavazócédulával, és levélben is. Jó néhány államban lehetőség volt a korai voksolásra már november 8. előtt, s több mint negyvenmilliónyian éltek is ezzel a lehetőséggel.
A korai választáson résztvevők aránya és feltételezett pártpreferenciája jelzés lehet egyúttal a két legesélyesebb jelölt közötti párharc kimenetelére is. A felmérések szerint a korai szavazáson nagy lélekszámban vettek részt spanyolajkúak és nők, akik inkább Hillary Clinton szavazótáborát erősítik.
Kire lehet szavazni?
A bonyolult választási rendszerben az elnököt és az alelnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg, s az új elnököt majd 2017. január 20-án iktatják be a Capitolium nyugati lépcsőjén, amikor is a megválasztott elnök a Bibliára tett kézzel leteszi hivatali esküjét.
Minden beszéd “személyes”: George Washington 1793-ben 135 szóval tette le az elnöki esküt, William Henry Harrison viszont két órán keresztül szavalta a 8.445 szavas beszédét.
A választási rendszer összetett: a szavazók a számukra rokonszenves elnökjelöltet támogató elektorokra voksolnak.
Két szövetségi tagállamot, Maine-t és Nebraskát kivéve az a jelölt, aki az adott államban a legtöbb voksot kapja, az összes elektor támogatását maga mögött tudhatja. Minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora a kongresszusban, és bár a szövetségi fővárosnak, Washingtonnak sem képviselője, sem szenátora nincs, három elektort küldhet az elektori testületbe. Így áll össze az 538 tagú, elnökválasztó kollégium. Az Egyesült Államok következő elnöke az lesz, aki megszerzi legalább 270 elektor támogatását.
Az elektorjelöltekről a legtöbb államban az előválasztási folyamat során döntöttek. Az elektorok szavazata elvileg kötött, arra a jelöltre kell szavazniuk, akinek az elektorrá választásukat köszönhetik, de például a múlt héten Washington állam egyik elektora bejelentette: semmiképpen nem szavaz a demokraták jelöltjére.
Biztos, hogy az elektorok a “megbeszélt” jelöltre szavaznak?
Az elektorokat sem szövetségi, sem állami törvény nem kötelezi arra, hogy valóban úgy szavazzanak, ahogyan korábban “megígérték”, ahogyan szavazóik szeretnék. Elvileg republikánus körzet könnyedén demokrata kézre kerülhet, ha az elektor hirtelen meggondolja magát. Ennek semmilyen jogi akadálya nincs, és az esetek 99 százalékában meg sem fordul az elektorok fejében az átpártolás.
Az elnökválasztással egy időben kongresszusi képviselőket is választanak. A kétkamarás szövetségi törvényhozás képviselőházának 435 tagját és a 100 tagú szenátus egyharmadát választják meg kedden az amerikaiak. Emellett tizenkét államban kormányzóválasztás is lesz, és az egyes államokban összesen 160 népszavazást is tartanak.
Melyik szövetségi államokra kell figyelni?
Észak-Karolina és Florida azért is különösen fontos, mert sok elektort ad: Észak-Karolina 15, Florida pedig 29 elektort küld az 538 tagú elektori kollégiumba. Ennél csak a republikánusok fellegvárának, Texasnak és a hagyományosan demokratákra voksoló Kaliforniának van több elektora: az előbbinek 38, az utóbbinak 55.
Obama elnök szerdán Észak-Karolinában – ahol nagy lélekszámú fekete közösség él – Clinton mellett kampányolva arra hívta fel a választók figyelmét, hogy az afroamerikaiak körében Clintonnak még nincs meg az a magabiztos támogatottsága, amelyre szüksége van, csütörtökön Floridában pedig diákok előtt mondott beszédet, és óvta Amerikát Trump elnökségétől.
Donald Trump lehet a választás legnagyobb nyertese: senki sem hitte, hogy indul ez elnöki pozícióért, majd azt gondolták, nem ő lesz a republikánusok befutója. Később kizártnak tartották, hogy nyerhet – amire hatalmas esélye van még mindig (Fotó: EPA)
Eltolódhat az elnökválasztás eredményhirdetése?
Az amerikai választási törvények nem írják elő, hogy az elnökválasztás vesztesének el kell ismernie a vereségét. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezt mindenki elvárja, s az elmúlt évszázadban nem is volt olyan elnök, aki ne tette volna meg.
Al Gore például 2000-ben nem fogadta el, hogy republikánus vetélytársa, George W. Bush legyőzte. Megvárta, amíg minden voksot újraszámolnak, s aztán még a Legfelsőbb Bírósághoz is fordult, hogy további időt kérjen az újabb újraszámoláshoz. Csak miután a Legfelsőbb Bíróság megtagadta ezt, ismerte el a demokrata jelölt a vereségét. Igaz, akkor sem túl elegánsan. “Hadd legyek világos: nagyon vitatom a Legfelsőbb Bíróság döntését, de elfogadom” – fogalmazott.
Kellyanne Conway, Donald Trump kampánymenedzsere éppen Al Gore példájára hivatkozott, amikor arról faggatták, mit szól Trump álláspontjához. Tény, hogy 2000-ben csak december 12-én született meg a végleges választási eredmény és Bush elnökségének elismerése.
2000-ben egy hajszál választotta el Al Gore-t az elnökségtől. A Newsweek címlapja tökéletesen szemléltette, milyen őrült szoros eredmény született
Trump bármikor pert indíthat
Edward Foley, az Ohiói Egyetem jogi karának választási joggal foglalkozó professzora szerint Trump előtt is nyitva a lehetőség, hogy újraszámlálást kérjen. De ez csakis abban az esetben lehetséges, ha az eredmény nagyon szoros. Ha a republikánus elnökjelölt úgy érzi, hogy a választáson csalás fordult elő, akkor pert indíthat azon államokban a választást lebonyolító tisztségviselők ellen, ahol a csalást gyanítja.
Trump elvileg akkor is visszautasíthatja Hillary Clinton győzelmének elismerését, ha a demokraták elnökjelöltje nagyarányú győzelmet arat (mint ahogyan ezt az előrejelzések sejtetik). Csakhogy ebben az esetben senkit nem érdekel a vesztes véleménye.
Botrányokkal teli kampányidőszakot zárunk
Clinton és Trump között különösen az utóbbi hetekben lett szoros a verseny. Mindkét jelölt választási hajrája botrányokkal terhelt volt.
Clinton és Trump “ereklyéi” egyszerre lettek ízléstelenek és megismételhetetlenek (Fotó: EPA/JUSTIN LANE)
Donald Trumpról pár héttel ezelőtt került nyilvánosságra egy 11 évvel korábbi, tudtán kívül készült felvétel, melyen egy valóságshow felvételére várva beszélgetett a műsorvezetővel, és közben arról beszél, hogy kedvére fogdoshatja a nőket, csak azért, mert híres. A botrány hetekig izgalomban tartotta a közvéleményt, és Trump népszerűségének jelentős csökkenéséhez vezetett.
Hillary Clintonnak az egész előválasztási folyamat során meg kellett küzdenie az úgynevezett e-mail-botránnyal: amikor ugyanis külügyminiszter volt az Obama-kormányban, nem mindig a hivatalos, tehát biztonságos külügyi email-fiókját használta, hanem a magánszerverét is. Így felmerült a gyanú, hogy esetleg államtitkok, vagy titkosított információk kerülhettek ki tőle. A republikánusok támadásokat indítottak, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) hosszasan vizsgálódott, végül nyáron az FBI igazgatója, James Comey sajtóértekezleten jelentette be, hogy bár történt hanyagság, de nem olyan mértékű, amely vádemelési javaslatot vonna maga után.
James Comey, az FBI igazgatója vasárnap váratlanul bejelentést tett: Nem indul bűnvádi eljárás Hillary Clinton ellen az újabban feltárt e-mailek miatt (Fotó: EPA/SHAWN THEW)
Bő egy héttel ezelőtt az FBI-direktor újabb vizsgálat indítását jelentette be kongresszusi politikusoknak, de most vasárnap azt közölte, hogy nincs ok a korábbi álláspont megváltoztatására, vagyis ismét nem találtak vádalapot Hillary Clinton ellen. A botránysorozat azonban jócskán apasztotta Hillary Clinton korábbi előnyét Donald Trumppal szemben.
Futottak még…
A két nagy párt jelöltjei mellett a zöldek jelöltjeként Jill Stein, libertáriusként Gary Johnson, a konzervatív Alkotmánypárt színeiben Darrell Castle, függetlenként pedig Evan McMullin is indul.
Ki az esélyes? Mit veszíthet Amerika?
Bár szakértők nyíltnak mondják a versenyt a két jelölt között, a legtöbb elemző szerint Hillary Clintoné lehet a győzelem. Országosan négy-öt százalékkal vezet vetélytársa előtt, ám még nagy mértékben befolyásolja az eredményt az úgynevezett ingaállamok szavazóinak döntése. Az elemzők egyetértenek abban, hogy sorsdöntő lesz az, hogy kit támogatnak majd a pennsylvaniai és a floridai szavazók. A két államnak összesen 49 elektora van.
Abban is egyetértenek a politológusok, hogy a mostani választás sorsdöntő lehet az Egyesült Államok jövője számára is: ugyanis két, alapvetően eltérő világkép között kell választaniuk az amerikaiaknak. Ráadásul a felmérések szerint mindketten az ország történetének legnépszerűtlenebb elnökjelöltjei. Clinton kritikusai a politikus szavahihetőségét kérdőjelezik meg, a Trumpot elutasítóknak pedig többnyire a jelölt személyével, jellemével van problémájuk.
