Az USA egyik leghírhedtebb amerikai sorozatgyilkosa Ted Bundy volt. Bundy a 20. században tevékenykedett, és bár elismerte, hogy 36 nőt ölt meg, a feltételezések szerint az áldozatok tényleges száma sokkal magasabb lehetett. Bundy pszichológia szakos volt, és osztálytársai mesteri manipulátorként jellemezték.
Ted Bundy:
Tedet 1989-ben végezték ki, villamosszék általi halálnemmel.
Bundy a 20. század egyik legkegyetlenebb sorozatgyilkosa volt, és bár a sármos és intelligens külső megjelenése sokakat megtévesztett, a belső gonoszsága végül a vesztét okozta.
Bundy pszichológiai manipulációval és a bizalom kihasználásával követte el bűncselekményeit, ami még inkább növelte a társadalom iránti félelmét és bizalmatlanságát. Bundy bűncselekményei és az általa okozott szenvedés hatalmas hatással voltak az áldozatokra és családjaikra, valamint a bűnüldöző szervekre és a társadalomra is.
Bundy esete rávilágít arra, hogy milyen fontos a bűnügyi pszichológia és a profilozás a sorozatgyilkosok azonosításában és elfogásában. Bundy esete továbbá rámutat arra is, hogy a sorozatgyilkosok gyakran nem felelnek meg a stereotipikus “gonosz” képnek, és hogy a manipuláció és a bizalom kihasználása gyakran kulcsszerepet játszik bűncselekményeikben.
A bűnügyi pszichológia és profilozás:
A bűnügyi profilozás a kriminálpszichológia egyik legígéretesebb alkalmazott területe. A bűnügyi profilozók a pszichológia és a bűnözői magatartás szakértői, akik tudásukat és betekintésüket arra használják, hogy megértsék, miért és hogyan követik el a bűncselekményeket.
A modern kori profilozás (olyan formában, amelyre alapozni is lehet) a 70-es évek Amerikájában jelent meg az FBI személyiségelemző osztályának köszönhetően. Legnagyobb úttörőjének John Douglast tartják, aki az osztály létrehozásában is közreműködött.
Magyarországon a legismertebb bűnügyi profilozók:
Magyarországon több ismert bűnügyi profilozó is dolgozik. Az egyikük Ránki Sára, aki a magyar rendőrség első profilalkotással foglalkozó csoportjának tagja. Ránki Sára bűnügyi nyelvész, aki a Vizoviczki Lászlóhoz kötődő bűnszervezet titkos nyelvét megfejtette. A szakdolgozatát börtönnyelvészetből írta.
Egy másik ismert profilozó Hermann Zsombor, aki pszichológus, statisztikus és gépi tanulás szakértő. Hermann Zsombor 2021 óta segíti az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi elemző-értékelő főosztályának profilozóit, és 2023 április 1-je óta a Budapesti Rendőr-főkapitányság kiberbűnözés elleni osztályát is erősíti.
Mindkét szakember munkája nagyban hozzájárul a bűnügyi nyomozások előrehaladásához és a bűnözők azonosításához!
A profilozás célja, hogy segítséget nyújtson a nyomozóknak az ismeretlen tettesek felderítésében. A profilozók a bűncselekmények helyszínén talált bizonyítékokat, az áldozatok és a bűncselekmények jellemzőit, valamint a bűnözők viselkedését és motivációit elemzik, hogy megalkossák a tettes pszichológiai profilját.
A bűnügyi profilozás nem csak a tettes azonosításában segít, hanem a nyomozás során felmerülő kérdések megválaszolásában is, például hogy milyen módszert használt a tettes, milyen a személyisége, milyen motivációi vannak, és hol található.
A bűnügyi profilozás tehát fontos eszköz a bűnüldözésben, és segít a bűnügyi nyomozóknak abban, hogy hatékonyabban és gyorsabban azonosítsák és fogják el a bűnözőket.
Egy másik hírhedt sorozatgyilkos David Berkowitz, aki a hetvenes évek közepén rettegésben tartotta New Yorkot. Berkowitz 70 évesen is börtönben van, és 365 év börtönbüntetést kapott 1978-ban.
Britannica
David Berkowitz:
David Berkowitz, más néven Son of Sam és a .44 Caliber Killer, egy amerikai sorozatgyilkos, aki 1976. július 29-től kezdődően nyolc lövöldözést követett el New York City területén. Berkowitz New York Cityben nőtt fel és szolgált az Amerikai Hadseregben. Egy .44 Special kaliberű Bulldog revolverrel hat embert ölt meg és hét másikat sebesített meg 1977. júliusáig, ezzel rettegésben tartva a new yorkiakat.
Berkowitzot 1977. augusztus 10-én letartóztatták, és ezután vádat emeltek ellene a nyolc lövöldözés miatt. Mindent beismert, és kezdetben azt állította, hogy egy démon parancsára cselekedett, amely a szomszédja, “Sam” fekete labradorjában jelent meg. Miután mentálisan alkalmasnak találták a tárgyalásra, bűnösnek vallotta magát a másodfokú gyilkosságban, és hat egymást követő életfogytiglani börtönbüntetést kapott, 25 év után lehetőséggel a feltételes szabadlábra. Később beismerte, hogy a kutya- és ördög-történet csak egy átverés volt.
Berkowitz esete rávilágít arra, hogy milyen fontos a bűnügyi pszichológia és a profilozás a sorozatgyilkosok azonosításában és elfogásában. A bűnügyi profilozás nem csak a tettes azonosításában segít, hanem a nyomozás során felmerülő kérdések megválaszolásában is, például hogy milyen módszert használt a tettes, milyen a személyisége, milyen motivációi vannak, és hol található2
Fontos megjegyezni, hogy a sorozatgyilkosok bűncselekményei rendkívül súlyosak, és a társadalom számára nagy veszélyt jelentenek.
A sorozatgyilkosok által elkövetett bűncselekmények megértése és megelőzése érdekében a bűnügyi pszichológia és a rendőrség folyamatosan kutatja és elemzi ezeket az eseteket.
