Forrás: MTI
Ritkán tapasztalható egységben álltak ki az amerikai internetes óriáscégek az Apple mellett a vállalat és a washingtoni kormány vitájában, amelynek középpontjában a San Bernardinóban lezajlott terrortámadás egyik elkövetőjének iPhone-ján tárolt adatokhoz való hozzáférés áll.
Még az Apple vetélytársai is támogatásukról biztosították a kormánnyal vitában álló céget, és közös jogi beadvánnyal fordultak csütörtökön egy szövetségi bírósághoz, hogy az Apple-t támogassa a vitában a hatóságokkal szemben. A közös beadványt a többi között a Google, a Facebook, a Microsoft, az AT&T, a Mozilla, a Snapchat, a WhatsApp és még számos internetes cég írta alá. A félvezetőket gyártó Intel Corp. önállóan nyújtott be keresetet az Apple védelmében, a Cisco Systems pedig közölte, a tárgyaláson szólal fel az Apple mellett.
Ezzel párhuzamosan ugyanilyen jellegű jogi keresetet adott be a San Bernardinóban elkövetett terrortámadás áldozatainak hat családtagja, de beadványukban ők a kormány mellé álltak. Álláspontjuk szerint az amerikai hatóságok végrehajtási végzése indokolt, és „a magánadatok védelmét senki nem élvezheti azért, hogy bűnt kövessen el”. A dokumentumban a családtagok arra emlékeztettek, hogy az Apple „rutinszerűen változtat a rendszerein”, hogy megfeleljen a kínai hatóságok előírásainak.
A vita az Apple és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) azután robbant ki, amikor Sheri Pym kaliforniai bíró február 16-án hozott döntésében utasította az Apple-t, hogy egy különleges alkalmazással segítse hozzá a nyomozókat a decemberi lövöldözés egyik merénylője, Syed Rizwan Farook mobiltelefonjában lévő adatok eléréséhez. A férfi és a neje tizennégy emberrel végzett a kaliforniai San Bernardinóban.
Az Apple megtagadta az utasítás teljesítését, azzal érvelve, hogy egy ilyen lépés veszélyes jogi precedenst teremtene, amely veszélybe sodorná több száz millió iPhone-felhasználó adatainak biztonságát. Tim Cook, az Apple vezetője azt kérte a bíróságtól, hogy vonja vissza a keresetet.
Azóta a vita csak tovább mélyült, és immár arról szól, hol húzódik az a határ, ahonnan fontosabbnak tekinthetők a nemzetbiztonsági szempontok a személyes adatok védelménél.
