Az Egyesült Államok készül a következő választásokra: a republikánus oldalon utoljára vitáztak a jelöltek, Donald Trump viszont nem tette tiszteletét. A demokrata oldalon sem felhőtlen a helyzet.
A 2023-as negyedik republikánus elnökválasztási vitában a jelöltek eddigi legkisebb mezőnye mérkőzött meg az éjjel: Ron DeSantis floridai kormányzó, Vivek Ramaswamy vállalkozó, New Jersey volt kormányzója, Nikki Haley és Chris Christie. Donald Trump a korábbi három alkalomhoz hasonlóan távol maradt a rendezvényről.
„A szűkebb mezőny azért alakult ki, mert ahogy haladtak előre az előválasztási viták, úgy lettek egyre szigorúbbak a feltételek, magasabb szintet kellett kellett megugraniuk a jelölteknek” – mondta Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa az utolsó republikánus elnökjelölti vita után. Amikor 2016-ban Donald Trumpot megválasztották, ugyanezen a ponton még körülbelül egy tucat jelölt volt a mezőnyben, most viszont már csak öten vannak versenyben: az említett négy jelölt és Donald Trump.
Elmondása szerint Donald Trump szándékosan nem vett részt a vitában, ugyanis jókora előnye van a felérések alapján.
Az előnye körülbelül 45 százalékos csak Ron DeSantis előtt, összességében nagyjából 60 százalék támogatja őt az általános felmérés szerint.
„Az első előválasztáson, ami január 15-én lesz Iowában, a helyi mérések alapján 28-29 százalékos előnye van Trumpnak. Ez az, ami miatt lényegében szükségtelennek érzi a vitán való részvételt” – tette hozzá. Olyannyira, hogy a korábbi alkalmakkor az egykori elnök, bár nem volt jelen, valamilyen élcelődő videóval vagy kampányrendezvénnyel azért üzent, ezek közül a legismertebb a Tucker Carlsonnal készült interjúja, amit pont a jelölti vita idejére időzítettek a televízióban. Ezúttal viszont éppen támogatókkal találkozott, tehát nem készült hasonlókkal, mint eddig.
A jelöltek vitája kapcsán az egyik legnagyobb kérdés volt, hogy mikor kezdődik el a sárdobálás, illetve mikor fognak a jelöltek elhatárolódni Donald Trumptól valamilyen formában. Elsősorban Nikki Haley-t támadta Ron DeSantis és Vivek Ramaswamy, ugyanis ő növelte a támogatottságát a legjobban az elmúlt időszakban. Nikki Haley a harmadik helyen van, és Ron DeSantis kormányzó rontott a helyzetén a leginkább, ezért nem is csoda, hogy támadott.
„Félreértés ne essék, folyamatosan ment az adok-kapok, mindenki kritizált mindenkit, de legfőképp Nikki Haley kapta a legtöbb, sok esetben személyeskedő bírálatot”
– fűzte hozzá a szakértő.
Donald Trumpot viszont valamilyen formában mindegyik jelölt kritizálta, főképpen Chris Christie, aki a legnyíltabban jelent meg, mint Trump-alternatíva. Csizmazia Gábor szerint a többiek nem voltak ilyen bátrak, ugyanis abban reménykednek, ha Donald Trump bármilyen oknál fogva esetleg mégsem tud indulni az előválasztáson vagy a tényleges választáson, mert például az ellene felhozott vádakban elítélik, akkor fel tudják majd venni a szavazótáborának egy részét.
Joe Biden azon kijelentése kapcsán, miszerint nem biztos, hogy elindult volna, ha Donald Trump nem száll be a versenybe, a szakértő azt mondta, ez része a jelenlegi elnök narratívájának, miszerint az előző elnök akkora veszélyt jelent a demokráciára, hogy kénytelen indulni. Hozzátette, ez 2020-ban sántított, mert Joe Biden már az 1980-as években is megmérettette magát elnökválasztáson, tehát ilyen szempontból nem állta meg a helyét az állítása. Magyarázata szerint ez azért van, mert a demokraták most is Biden–Trump-versenyt szeretnének, ha nem is mondják ki nyíltan, de legalább is Trump ellen szeretnének ringbe szállni. Hozzátette,
a felmérések alapján a demokrata oldal elbizonytalanodott Biden elnök támogatásával kapcsolatban.
Mindez elhangzott a republikánus vitán is, Ron DeSantis mondta, amit a legtöbb republikánus elemző is oszt, hogy a demokrata párt kimondottan érdekelt abban, hogy végül Donald Trump legyen a végső jelölt, ugyanis a korábbi tapasztalatok alapján már megvan ellene a működőképes stratégia. „Az, hogy mindez bejön-e, egy másik kérdés” – tette hozzá a szakértő. Mint mondta, a számok alapján ez jó elgondolása a demokratáknak, a narratívájukat is a Trumppal való ijesztgetésre építik, például olyasmiket hangoztatnak, hogy azért kell elmenni szavazni 2024-ben, mert lehet, hogy ez lesz az utolsó választás az Egyesült Államokban, egzisztenciális fenyegetésként mutatják be ellenfelüket.
Arról, hogy lehetséges-e egy hivatalban lévő elnököt levenni a jelöltek közül, a szakértő azt mondta, hogy elvileg igen, volt már rá példa, hogy regnáló elnök végül saját maga jelentette be, mégsem indul el, például Lyndon B. Jonhson elnök 1968-ban. Ez akkoriban meglepte a demokrata tábort. Mint mondta,
újraválasztástól függetlenül az amerikai elnök lényegében a saját pártjának vezetője, bár ez nem hivatalos pozíció, éppen ezért nem jellemző, hogy valakit visszaléptetnek.
Joe Biden mellett szólt sokáig az is, hogy vele egyszer már le lehetett győzni Donald Trumpot – magyarázta a szakértő. Azt is hozzátette, hogy 2022-ben volt egy félidős választás, ahol nagyon rosszul állt Biden szénája, és a demokraták nagyon féltek, hogy kialakul egy republikánus hullám, ez azonban nem történt meg. Ilyen értelemben a mostani felmérések gondolkodtatták el a demokratákat, elbizonytalanodtak, de sok más érv alapvetően Joe Biden ismételt indítása mellett szól, ráadásul nincs is igazán másik jelöltjük.
„Vannak olyan felmérések, amelyek szerint Joe Biden nemcsak Trumpot, hanem Ron DeSantist is megverné, bár nem sok” – tette hozzá Csizmazia Gábor. Kamala Harris lehetne elméletileg a logikus második jelölt, de az ő támogatottsága évek óta gyengébb, mint Bidené, és nem csak Trumppal szemben. Kevin Newsom kaliforniai kormányzóra gondoltak még sokan, de neki ugyanaz a problémája, mint Ron DeSantisnak a republikánus oldalon: akik követik az amerikai közéletet, azok ismerik a nevét, tudják valamihez társítani, a többség azonban nem. Az Ifjabbik Robert Kennedy is szóba került egy időre, mint jelölt, ám az ő népszerűsége annyira megrekedt, hogy végül ő maga lépett vissza, és függetlenként folytatta. Esetleg Marianne Williamson is felmerülhet a maga 10 százalékos támogatottságával, de összességében a demokrata oldalon jelölthiány van – állapította meg a szakértő.
Joe Biden előnye minden más potenciális demokrata jelölthöz képest még nagyobb, és nemcsak azért mert korábban már sikeresen bevált Trump ellen, vagy mert ő lenne a favorit, akit hivatalból illik indítani, ha ő is úgy akarja, hanem mert nemigen van más alternatíva – összegezett Csizmazia Gábor. Hozzátette, 2020-ban is így volt, csakhogy akkor még más volt Biden helyzete, akkor még nem volt hivatalban, de igazából akkor is azért lett ő az elnökjelölt, mert senki mást nem volt helyette.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Az USA készül a 2024-es választásokra – Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa