Szintén régészeti lele­tekből ismerjük a falu középkori román temp­lomának helyét, melyet Dr. Szántó Imre tárt fel 1948-ban. Ezt a templomot a források 1369-ben említik először, de feltehető, hogy a XI. század­ban épült, s Szent Margit tiszteletére szentelték. Hasonlóan a többi kis román templomhoz. Egy hajóját félköríves szentély zárta le, 1778-ban pusztult el. Szintén elpusztult a területről ismert másik középkori templom, az 1354-ből való, s az 1369-ben épített Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom, melynek utolsó említése 1763-ból ismert. Ez a templom a Zalavári-hát gerincén elhelyezkedő Boldogasszony Páh, a ké­sőbbi Nemesboldog-asszonyfa település temp­loma volt. A település később beolvadt Alsópáhokba. A település mai templomát is ebben az idő­szakban, 1770-ben kezdte el építtetni Koller veszprémi püspök, melynek titulusa a „Szent Kereszt felmagasztalása” lett.

A falu a középkorban a zalai vár földje volt. Első írásos említése egy 1259-ben kelt ado­mánylevélben található, „Paah” néven. Az adománylevélben IV. Béla fia, István királyfi adományoz a falu területéből Csapó fia And­rásnak, kinek leszármazottai hosszú időn át birtokban maradtak a területen. Az ado­mánylevélből derülnek ki a falu lakosainak főmegélhetési forrásai is: őstermelőként szőlé­szettel, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. 1350-ben adományként az Óbudai apácák kapják meg Hosszúpáht, de birtokos a Gerei Pethő család is. Ebben a XIV. században Keszthely városa birtokba veszi a Páhszigetet, melyet Zsigmond rendeletére 1405-ben foglalnak vissza.

Forrás: www.alsopahok.hu
Cím: Fő u. 65.
Tel: +36 (83) 344-001
E-mail: [email protected]
Web: www.alsopahok.hu