Falukrónika
A községünk Bogát harkáról kapta a nevét. A fejedelem hatalmát a X. században azok a gyepvasat feldolgozó kohásztelepek alapozták meg, amelyeket az elmúlt évtizedben tártak fel a régészek. A területet és a környéken található pusztákat 1083-95 táján Szent László király a Szentmártoni apátságnak adta, majd 1229-ben a Székesfehérvári káptalan birtoka lett.
A középkorban Alsóbogát nagy falu volt, mintegy 20 hektárnyi területen lelhetők fel az ebből az időből származó cserepek. A község a pannonhalmi apátsághoz tartozott, majd a török időkben elnéptelenedett. A jobbágytelkes gazdák művelte Alsó- és Felsőbogát urai a későbbiekben folyamatosan változtak. A Lengyel, a Boronkay, a Festetics, majd a Zichy családé lett. A környéket végül az Inkeyek birtokolták az 1945-ös földosztásig.
1947-48-ban állami gazdaság szerveződött a majorok területén, a falu központtá vált, jelentős volt a fejlesztés, a munka lehetősége idevonzotta a környékbelieket. A mezőgazdaság fejlődése a hetvenes évek végéig töretlen volt, ekkor áthelyezték a központot Öreglakra. A létfeltételek ettől kezdve folyamatosan romlottak, az elmúlt évekig.
Alsóbogát közigazgatásilag Somogyjádhoz tartozott, a rendszerváltozáskor 1990-től azonban Edde község településrészeként működött, majd az 1994. évi választásoktól önálló községként, önálló önkormányzattal működik. Körjegyzőséget Somogyjáddal és Eddével társulásos formában tartanak fent, Somogyjád központtal.
Hagyományként a szájról-szájra terjedő mesék, mondák, balladák és cselédtörténetek maradtak fenn. Ilyen Juhász András balladája, amely szerint a kanász állatai elbitangoltak és az osztopáni bíró elvette őket, ezért a jó kanász betyárnak állt. Az öreg Inkey báróról és a tavakba fúlt szerencsétlenekről még ma is keringenek a legendák.
A nyolcvanas évek nagyarányú elköltözési hulláma mára már lelassult, sőt enyhe emelkedést mutat a lélekszám terén.
A gazdasági központ áthelyezése, majd a gazdaság teljes kivonulása a községből azt vonta maga után, hogy a tehetősebbek elhagyták a falut a jobb megélhetés reményében. Az itt maradók egy része bízik abban, hogy a turisztikailag kitűnő adottságokkal rendelkező községben van remény a felemelkedésre, a többségnek azonban nincs módja a változtatásra. A 90-es évek közepén a külföldiek megjelenésével (német, osztrák, holland állampolgárok, 14 család) ismét nőtt valamelyest az elvándorlás, hisz az ingatlanárak emelkedésével lehetőség nyílt az elköltözni szándékozóknak a változtatás lehetőségére.
Látnivalók
Alsóbogát zsáktelepülés, így csak Somogyjád felől, nyugati irányból a kaposvár-fonyódi országútról lehet megközelíteni egy 4,2 kilométeres bekötőúton.
Először Galambos pusztát pillanthatjuk meg (2,3 km), melynek környékén mezőgazdasági tevékenység folyik. A puszta említése leginkább a leendő befektetők számára nagy jelentőségű, hisz a közvetlen közelében egy lezárt, termálvizet rejtő, fúrt kút található.
Néhány kanyar után a bal oldalon feltűnnek a halastavak. Ezután mindössze a dombtetőn fekvő faluhoz kell felkapaszkodni egy jobbra forduló úton. Érdemes itt megállni néhány perc pihenőre és körültekinteni. Ekkor látszik, hogy falunk mennyire része a természetnek. Alattunk a völgyben, az „egyes horgásztó” kékeszöld tükre töri meg a napsugarakat, körben pedig az erdők-mezők zöldjét tarkítják a kukorica- és a búzatáblák. „Változatos a település környéke, tavainak völgyét, őshonos fák alkotta erdők és ligetek koszorúzzák.”
A falu határában fekvő tavakban halgazdálkodás folyik, a kikapcsolódni vágyók számára, legjelentősebb az úgynevezett „egyes”. Itt nádfedeles épületek, halásztanya, büfé, vendégház, sátorozási lehetőség várja az idelátogatókat. Nyaranta közkedvelt kirándulóhely, hisz a gyönyörű környezetben a horgászat mellett csónakázás is lehetséges.
A tavat szegélyező erdőben a felüdülést jelentő séta után, e natúr környezetben a szabadtéri sütés-főzés jelentheti az önfeledt kikapcsolódást. A határ épp oly gazdag gombákban, mint apró és nagyvadakban, madarakban: fácán, szarvas, vaddisznó, réti sas, még a fekete gólya is honos erre.
E gyönyörű tájat színesíti a műemlék Festetics-Inkey kastély mintegy 9 hektáros parkja, ahol a Magyarországon őshonos fák közül majdnem az összes megtalálható, amelyek több százévesen hirdetik a múlt letűnő emlékeit.
Tovább haladva a lombok közül lassan kibontakozik az 1853 körül klasszicista stílusban – a jelenlegi állapot szerint – épített, magánkézben lévő műemlékünk, a község legjelentősebb látnivalója és címerének egyik fő eleme, a Festetics – Inkey kastély.
A kétszintes – tetőtér beépíthetőséggel és pincével együtt – mintegy 2500 négyzetméteres épület még így lepusztult állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Önkormányzatunk erőfeszítésének, intézkedésének köszönhetően a német tulajdonos a legalapvetőbb munkálatokkal megvédte a további pusztulástól, valamint tervet készíttetett a hasznosítására. Jelenleg befektetőket keres.
Utunkat folytatva újabb gyöngyszemét tekinthetjük meg a településnek, a szintén műemlék empire-stílusú katolikus kápolnát, amely a község egyházközösségének a tulajdonában van.
Az Inkey-család házi kápolnának emeltette maga és népe számára 1850-ben. A védőszentje Páduai Szent Antal, aki a Barabás Miklós festette oltárképen is látható. E nagyjelentőségű alkotást 1992-ben barbár módon ellopták, de a rendőrség kétéves nyomozásának köszönhetően előkerült, ám sajnos megrongálódott állapotban. A Magyar Szépművészeti Múzeumban Csala Ildikó restaurálta, s jelenleg is ott őrzik. A kápolnát pályázatokon nyert pénzből majdnem teljesen felújítottuk. 2005 nyarán a negyedik lépcsőben elkészül a közművek és a riasztó bekötése is. A kis épület padlófűtést is kapott. Az oltárkép ezután kerül csak vissza a helyére. Így végre olyan állapotban lesz a kápolnánk, ahogyan egy országosan védett műemléknek lennie kell. Az már csak hab lenne a tortán, ha a toronyórát is meg tudnánk javíttatni, beszereltetnénk az elektromos harangot, valamint megvalósulna a díszkivilágítás. A kápolna közvetlen szomszédságában népi feszület látható, melyet 2005. júniusában a Németh család állítatott – a községben töltött hosszú évek és házasságkötés emlékére – tisztelegve ezzel a falunak és lakosságának.
Továbbsétálva a település déli részén található a temető, melyet különös gonddal ápolunk és védünk. A ravatalozó teljes felújítása – a törvényi előírásoknak megfelelően – megtörtént, így méltó tisztelgéssel kísérhetjük hallottainkat végső nyughelyükre. A hatalmas örökzöld fák között Népi Feszület található.
Sétánkat folytatva észak felé, a porták sora következik. A faluban az 1990-es évek végén sok ingatlant vásároltak meg hétvégi háznak, így kilenc német, két osztrák, egy holland és két magyar család, aki nálunk piheni ki az egész éves fáradalmait saját tulajdonú lakásában.Ezek az ingatlanok rendezettek, a lakóépületeket általában eredeti állapot szerint újították fel. Öröm számunkra, hogy az állandó lakosság – látva a példaértékű rendezettséget – a saját házát és annak környezetét is elkezdte felújítani, csinosítani.
A falu központjában áll a Borostyán Cukrászda, ahol a megpihenni vágyó túrázó, látogató kulturált körülmények között megpihenhet és felfrissítheti magát. Itt található még a játszótér, a községháza és a hősi halottak emlékműve, továbbá itt van a menetrend szerint közlekedő autóbusz végállomása is.
A játszótér régi vasból készült és nehezen karbantartható játékai mellett a jelenlegi előírásoknak megfelelő kombinált fajátékok is biztosítják a használók önfeledt kikapcsolódását. A játszótér továbbfejlesztése és az elavult játékok cseréje fontos feladataink közé tartozik, hisz a községben magas a gyermekek létszáma, így a kihasználtságban biztosak lehetünk.
E téren építjük meg a többcélú pavilont, mely szabadtéri színpad, buszváró, valamint pihenőhelyként is működhet. Továbbá térburkolattal látunk el egy 450 négyzetméteres területet, mely a nézőtér szerepét tölti be, de alkalmas sport események lebonyolítására és utcabál megrendezésére is. A területen helyet kapott a Milleniumi Park, mely végleges kialakítását terv készítésével és a majdani kivitelezéssel exklúziv pihenőparkká kívánunk alakítani.
A községháza több funkciót biztosító épületét a volt általános iskolából alakítottuk át. A felújítás után itt kapott helyet az orvosi rendelő, a könyvtár, a polgármesteri hivatal, a családsegítő központ, a falugondnoki szolgálat, valamint berendeztük a közösségi termet, amely alkalmas a kulturális események megrendezésére.
A közintézmény udvarán található a hősi halottak emlékműve, melyet a világháborúk hadszínterein elesett alsóbogáti lakosok tiszteletére állítottunk.
Sétánkat észak felé folytatva újabb műemléket csodálhatunk meg: a Nepomuki Szent János szobrot, mely a restaurálásnak köszönhetően, ismét régi pompájában hirdeti őseink hagyatékát. Érdekessége, hogy – a számunkra felbecsülhetetlen eszmei értékén felül – a népi hiedelem szerint a felállítását követően a községet nem verte el jégeső. A falu elhelyezkedésének vízválasztó jellege miatt ez valóban így van.
Az utca végén áll a kúria, melyet a környéken csak kiskastélynak hívunk. Az egyszintes jó állapotban lévő épület jellegzetessége, hogy az étkező falait eredeti freskók borítják. Jelenleg magántulajdonban van.
Visszaindulva a főtér felé, félúton megállhatunk a Fenyves sörözőben egy kis felfrissülésre. Alsóbogát központjától nem messze van a sportpálya, ahol az Alsóbogáti „Sasok” SE csapatának futballistái rúgják a bőrt. Egyesületünk a megyei harmad osztályban játszik, mégis úgy gondoltuk, hogy egy minden igényt kielégítő, szép helyen fekvő sportpályát és a hozzá tartozó épületet hoztunk létre. A falu színeit viselő, sárga-zöldben játszó fiúk néhány éve a bajnokságot is megnyerték a területi másodosztályban. Az egyesületnek ifi csapata is van, így a játékos utánpótlás is megoldott, amire nagy szükség van, hiszen erősítésre lenne szükségünk.
A körséta végén láthatjuk, hogy a háromszáz lelket épphogy meghaladó falunk mennyi értéket és látnivalót rejt. A további időtöltési lehetőségekről, kérem, olvassák el honlapunk többi oldalát is.
Cím: Vörösmarty u. 33
Tel: +36 (82) 489-618
E-mail: [email protected]
Web: http://www.alsobogat.hu/
