Anonymus regényes honfoglalás-története szerint Alpár várának urához, Salán bolgár vezérhez követséget küldött Árpád vezér. A Sajó folyóig elterülő földet kérte tőle, továbbá két korsó Duna-vizet, egy nyalábot Alpár homokjának füvéből. Követeivel 12 fehér lovat, 12 tevét és 12 kun fiút küldött a vezérnek, feleségének 12 ügyes orosz leányt, 12 hölgymenyétprémet, 12 nyersbőrt és 12 aranyos köntöst. Salán vezér Alpár várában igen kegyesen fogadta a küldötteket. Egyéb ajándékok mellett mintegy tréfaként vizet és füvet is küldött, s a Sajóig terjedő földet is átengedte Árpádnak.
Ahogy Árpád és vezérei sorra aratták győzelmeiket, és egyre újabb vidékeket hódítottak meg, Salán vezér megijedt, segítséget kért a görögöktől, s ugyanakkor azt üzente Árpádnak, hogy távozzanak erről a földről oda, ahonnan jöttek. Ám Árpád azt felelte erre, hogy a földet a 12 fehér lóért és a többi ajándékért megvásárolták. A Salán küldte víz és fű annak a jelképe, hogy megkapták a terület földjét és vizeit, s immár Salán vezér távozzon mielőbb arról a földről, ami most már nem az övé! Salán válaszul erre harcra készült, ám a csatában alulmaradt. Menekülő görög és bolgár csapatai félelmükben szinte mind egy szálig a Tiszába fulladtak. Salán vezér históriáját ifjú költőként Vörösmarty Mihály is megverselte a Zalán futásában.
Alpár várának régészeti feltárásáig a történészek többsége úgy vélekedett, hogy a máig látható alpári földvár 10. századi eredetű, azaz hitelt adtak Anonymus „meséjének”. Alpár neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló személynév török eredetű: „alp er” (magyar jelentése:”dalia”, hős, bátor levente). Alpár neve először 1075-ben, a garamszentbenedeki apátság alapító oklevelében fordul elő. Ez a monostor lett ugyanis Alpár földje egy részének birtokosa. Ez az 1075-ös oklevél részletesen leírja a birtok határait, azonban a várról nem tesz említést. A tiszai révet és a tiszai halászat jogát (beleértve a halastavakat is) a 12. században a szávaszentdemeteri görög monostor kapta meg. Az ő birtoklásuk emlékét őrzi a „Görög-rév”, amelyet Anonymus a Salán bolgárjait segítő görögökkel hoz kapcsolatba.
A Tisza magas partján, a középkori rácsszerkezetű föld-fa vár építésekor jól láthatták a bronzkori földsáncokat az építők. S ezek fölhasználásával, ezekre alapozva épült fel a középkori vár. Alpár középkori rácsos szerkezetű fa-föld vára építésének ideje régészeti leletek tanúsága szerint a 12. század lehet. Minden bizonnyal megsínylette a tatárjárást, utána erődítményként már nem használták. Területét azonban még a 14-15. században is lakták. Alpár várának keleti felét, amely 10-12 m magasan ugrik ki az ártérből, már a 16-17. században elmosta a Tisza. A nyugati sáncok 4-5 méterrel magasodnak a község felszíne fölé. A ma megmaradt sáncok által közrefogott terület 0, 22 ha, s ennek a kétszerese lehetett eredetileg. (0, 4 ha), ami azt jelenti, hogy nagyjából Hont várával lehetett azonos területű.
Cím: Tiszaalpár (Alpár)külterület
Tel: +36 (76) 482-611
E-mail: pmhivatal@tiszaalpar.hu
Web: http://www.tiszaalpar.hu
