Amy Coney Barrettet ismét politikai véleményéről, nem pedig jogi szakkérdésekről faggatták a szenátusban.
Szerdán folytatódott az Egyesült Államok szenátusának igazságügyi bizottságában Amy Coney Barrett főbírójelölt meghallgatása. A bizottsági tagok egyenként húszperces időtartamban kérdezhették a Trump elnök által jelölt Barrettet.
A meghallgatás menetét ezúttal is a kétarcúság jellemezte: miközben a demokraták politikai kérdésekkel, így például a kampány egyik forró témájával, a szegényebbek számára egészségbiztosítást adó Obamacare esetleges megváltoztatásáról, vagy éppen az abortuszról kérdezték Barrettet, addig a republikánusok a jelölt szakmai tapasztalatával és a demokraták politikai támadásaira való válaszolással voltak elfoglalva.
Nem csoda, hogy a szigorúan vett politikai kérdésektől nem tudnak elszakadni a szenátorok: nemcsak elnökválasztásra kerül sor novemberben, hanem harmincöt szenátusi helyről is dönthetnek a választók.
Amy Coney Barrett főbírójelölt meghallgatása a szenátus igazságügyi bizottsága előtt a szenátus Hart épületében, 2020. október 14-én (Forrás: EPA/Andrew Caballero-Reynolds)
Amy Coney Barrett a legtöbb kérdésre válaszolva ezúttal is, akárcsak az előző nap, világossá tette a következőket: bírói minőségben hipotetikus kérdésekre nem válaszolhat, nem alkothat politikai véleményt egy törvényhozói kérdésben sem, és bíróként eljárva mindig egyedi eseteket és körülményeket vizsgálva dönt, és főbíróként is ez a terve, vagyis előre nem borítékolható semelyik döntése sem.
Lindsey Graham, az igazságügyi bizottság elnöke a meghallgatás harmadik napjának elején elmondta:
ez az első olyan eset az amerikai történelemben, hogy egy olyan nőt jelöltünk, aki minden szégyenérzet nélkül vállalja, hogy életpárti, és bocsánatkérés nélkül vállalja fel a hitét.
Lindsey Graham az előző napra reflektálva megjegyezte: „ez a meghallgatás sokkal inkább szól az Obamacare-ről, mint önről.” Később hozzátette: az Obamacare-re is szavaznak november 3-án.
Lindsey Graham, a szenátus igazságügyi bizottságának republikánus elnöke, dél-karolinai szenátor beszél Amy Coney Barrett meghallgatásán 2020. október 14-én (Forrás: EPA/Susan Walsh)
Az Obamacare-rel kapcsolatos, előző nap már ismertetett demokrata állításokon túl a legfelsőbb bíróság megüresedett helyének rohamléptekben való betöltése volt a másik visszatérő téma. A demokrata kisebbségi vezető, Dick Durbin szerint „narancs felhő árnyékolja be” Barrett meghallgatását, Richard Blumenthal, Connecticut demokrata szenátora szerint pedig még sosem volt arra példa, hogy a választás évében, júliust követően hallgatnak meg egy főbírójelöltet.
Kamala Harris, a demokraták alelnökjelöltje egyenesen azt mondta: a meghallgatási folyamat „az emberek szemében nem bír legitimitással”.
Patrick Leahy, Vermont demokrata szenátora azt kérdezte a főbírójelölttől, hogy egyetért-e azzal, hogy senki sem áll a jog felett. Ezzel az alapállítással Barrett egyetértett, de Leahy következő kérdése már összetettebb volt: vajon az elnök részesítheti-e elnöki kegyelemben saját magát. Ezzel a szenátor Trump elnök egy 2018-as tweetjére utalt, amelyben az elnök azt írta, számos jogtudóssal konzultált, és szerintük akár saját magának is megkegyelmezhet az elnöki kegyelem intézménye révén, „de miért is tenne ilyet, amikor nem csinált semmit sem rosszul”.
Barrett a kérdésre úgy felelt, ilyesmire még nem volt precedens, ezért az egy nyitott kérdés egyelőre, hogy van-e erre egyáltalán lehetőség. Leahy szerint ez a válasz nem összeegyeztethető Barrett korábbi válaszával, miszerint senki sem áll a jog felett.
Videó:
https://twitter.com/i/status/1316386519784083458
A republikánus megszólalók igyekeztek védelmükbe venni a bírói függetlenség szempontjából kifogástalanul teljesítő Amy Coney Barrettet az őt ért – jellemzően inkább a sajtóban és a közösségi médiában megjelenő – támadásokkal szemben, amelyek nemcsak személyét, hanem katolikus hitét és gyermekeit is érintik.
Thom Tillis észak-karolinai republikánus szenátor kérdésére, mindezek ellenére mégis miért vállalta a jelöltséget, Barrett úgy felelt: tudta, hogy a meghallgatási folyamat nehéz lesz, és a teljes életét át fogják vizsgálni, hogy gúnyolni fogják, és a gyermekeit is támadják majd, de ez vár mindenkire, akit egy ilyen pozícióra jelölnek.
Videó:
Barrett elmondta, hogy a keddi meghallgatáson egyik fia, Liam nagyon feldúlt lett a vádak miatt (például azok miatt, miszerint Barrett valójában rasszista, azért fogadott örökbe színes bőrű gyerekeket, hogy ezt elfedje), nem is tudott végig a teremben maradni. A főbírójelölt hozzátette: nemcsak azok az okok vannak, ami miatt ne vállalta volna a megbízatást, hanem azok is, amelyek miatt igen, mint például a jog, a szabadság, az intézményeik védelme, „ami alapja annak a társadalomnak és szabadságnak, amelyet élvezhetünk, és ha meg akarjuk mindezt tartani a gyermekeink és gyermekeink gyermekei számára, akkor részt kell vennünk ebben a munkában”.
Ugyancsak a demokrata vádak kapcsán tett fel kérdését a louisianai republikánus szenátor, John Kennedy. Egyszerűen megkérdezte: „Ön rasszista?” A válasz egyértelmű és erős nem volt Barrett részéről, amire azért a szenátor ironikusan egy biztonsági kérdést még feltett: biztos benne?
Videó:
https://twitter.com/i/status/1316491504253317122
Kellemetlen epizódja volt a meghallgatásnak, amikor Ben Sasse, Nebraska republikánus szenátora az alkotmány első kiegészítésében, a jogok törvényének első cikkelyében foglalt öt alapvető jog felsorolására kérte a főbírójelöltet. Az immáron harmadik napja, jegyzetek nélkül, folyamatos össztűz alatt álló Amy Coney Barrett, aki egyetemi professzorként is jelentős elméleti munkássággal rendelkezik, belezavarodott válaszába, és az öt alapvető jog közül csak négyet tudott kapásból felsorolni, az ötödiket, vagyis a tiltakozás jogát (illetve az első kiegészítés szerint szó szerint azt, hogy valaki „a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából”), már nem tudta elősorolni.
Videó:
A bizottsági meghallgatáson közel egyórás szünetre is sor került, mivel a hangosítás felmondta a szolgálatot, így jelentős csúszással ért csak véget az esemény.
Az igazságügyi bizottság üléstermén kívül is folyik a harc a legfelsőbb bíróság körül, ami kétség kívül az elnökválasztási kampány egyik legfontosabb témájává vált. Tegnap Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségi vezetője a legfelsőbb bíróság létszámának növeléséről adott ki közleményt, amelyben arról írt: továbbra sem ad egyértelmű választ Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje arra a kérdésre, hogy megválasztásuk esetén kibővítenék-e a kilenctagú legfelsőbb bíróságot további tagokkal, hogy a most beálló 6:3-as arányú republikánus testület erőviszonyait megváltoztassák.
McConnell közleményében úgy fogalmazott: oka van annak, hogy a megboldogult Ginsburg bírónő ellenezte a legfelsőbb bíróság bővítését, amikor azt mondta, „a kilenc jó számnak tűnik”.
Bármelyik párt által kibővített legfelsőbb bíróság megtorlást hozna magával, amikor a következő alkalommal gazdát cserél a szenátus vagy a Fehér Ház. A megtorlás nem érne véget. A független igazságszolgáltatásunk egy újabb pártos csatatér spiráljába kerülne. A legfelsőbb bíróság tagjai pedig teljesen elvesztenék legitimitásukat
– írta a republikánus többségi vezető.
Csütörtökön, magyar idő szerint délután háromkor folytatódik Amy Coney Barrett bizottsági meghallgatása, ám ezúttal nem őt kérdezik, hanem róla kérdeznek olyan tanúkat, akik a megerősítése mellett, illetve ellen érvelhetnek az igazságügyi bizottság előtt. Az előre bejelentett tanúk listája szerint pályatársak, egykori kollégák mellett olyanok is megszólalnak, akik várhatóan nem a jelölt felkészültségéről, hanem az Obamacare esetleges eltörlésének és az abortusz szigorításának hatásairól beszélnek majd, vagyis kifejezetten politikai témákról beszélnek.
hirado
