forrás: Kossuth Rádió/Közelről
November közepén megrázták a világot és Európát a párizsi terrortámadások. A szakemberek szerint a merényletek után új időszámítás kezdődött a terrorizmus elleni harcban. Azóta is egyre több részlet derül ki a tragikus eseményekkel kapcsolatban. Úgy tűnik, a veszély nem csökken. 2015 utolsó napjaiban több országban komoly készültség volt érvényben.
A 2015-ös év a terrorizmus szempontjából felívelő volt a fenyegetettség okán; két nagy stratégiai támadási is történt (a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet, valamint a november 13-i merényletek), amely meghatározza a társadalom terrorizmusról való elképzelését, és erősen befolyásolja a félelemérzetét. A párizsi terrortámadások azt mutatták meg, hogy nem működik jól az a terrorelhárítás, amiről azt gondoltuk, működni fog – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok karának dékánja a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.
Hozzátette: november 13. után ugyan nem következett be nagyszabású támadás, de „ki vagyunk hegyezve” már bármilyen más típusú, akár késes támadásra is, amit például a Charlie Hebdo elleni támadás előtt nem mondtunk volna el. Jelenleg tehát egy felcsigázott, félelemben élő Európáról beszélhetünk – jelentette ki Tálas Péter.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú első részét itt!
Tálas Péter szerint minden kormányzatnak „jól jönnek politikailag az ilyen helyzetek”: mikor a társadalom ugyanis fél, mindig automatikusan a kormányzattól várja a védelmet, így tulajdonképpen attól függetlenül, hogy hogyan teljesít egy kormány, felszalad a népszerűségük. A francia titkosszolgálat például nem állt a helyzet magaslatán, de Francois Hollande népszerűsége mégis 20 százalékkal növekedett.
Van néhány ügy, ami kapcsán a terrorizmus vita és érv „muníciót jelent”: a kölni események például belehelyeződnek egy olyan vitába, ami a migrációs probléma megoldásáról szól – mondta.
Hosszútávon nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem
A szakértők szerint nem jó mindent biztonsági kérdésként kezelni, hiszen akkor visszajutnánk az ötvenes évek szintjére, és diktatórikusabb, autoriterebb, megszorítóbb rendszerek felé lépnénk. Ha a társadalom pedig hosszú távon úgy érzi, túl sok az ellenőrzés, akkor nem fenntartható a szigorú biztonsági védelem – hangsúlyozta Tálas Péter.
Az európai politika régóta alapvetően az iszlamista terrorizmusra gondol, e cselekmények számszerűen azonban kevesebbek, mint a szeparatisták által elkövetett európai terrorcselekmények – húzta alá. Hozzáfűzte azt is, hogy a szeparatista terrorizmus elsősorban Franciaországot, Nagy-Britanniát és Spanyolországot, a szélsőbaloldali terrorizmus Görögországot érinti, az iszlamista terrorizmus pedig döntően azokat az országokat fenyegeti, ahol elég nagy a muzulmán kisebbségek aránya ahhoz, hogy ezen belül kialakuljon egy radikális réteg.
Hallgassa meg a Tálas Péterrel készült interjú második részét is!
Manipulált emberek a propaganda szolgálatában
Az Iszlám állam elsősorban a szíriai és az iraki szunnita területeken rendezkedett be, megpróbált államként viselkedni, de a bombázások annyira meggyengítették, hogy egyes szakértők szerint visszatért a hagyományos, al-Kaida típusú terrorcsoport-stratégiájához. Bár Irakban és Szíriában is visszaszorul, ugyanakkor saját területén kívüli terrortámadásokat hajt végre az IÁ. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy ezeket valóban az Iszlám Állam szervezte, vagy csak inspirálta. Ma „menő dolog” a terroristák között az Iszlám Államra hivatkozni, amely az al-Kaida helyett a terrorreklám egyik fő hordozója – mondta Tálas Péter.
A héten brit állampolgárként azonosították azt a férfit, aki az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorcsoport előző nap közzétett, öt fogoly meggyilkolását is bemutató videofelvételén beszélt, terrortámadásokkal fenyegetve Nagy-Britanniát. A videóban egy kisfiú is feltűnik, akinek szintén fenyegető üzeneteket adtak a szájába. Egy fiatal férfi pedig a saját anyját végezte ki.
Ezzel kapcsolatban Tálas Péter azt mondta: sokszor látjuk, hogy manipulált emberek állnak a propaganda szolgálatába. Azonban még az iszlamisták között sem mindenki hajlandó az ilyen típusú tettekre – szögezte le.
Fotó: EPA/Ian Langsdon
„Csak szöveg”
Azzal kapcsolatban, hogy az Iszlám Állam azt üzente, a Balkánról fogják leigázni egész Európát, Tálas Péter azt mondta: ez „csak szöveg”. Terrorcselekményeket tud szervezni Európában az IÁ, de ezt lehetne korlátozni. Példaként említette, hogy nemrégiben kiderült: nyolcszáz brit muzulmán ment ki Szíriába harcolni az Iszlám Állam oldalán. Őket Tálas Péter szerint figyelni kell és mikor visszatérnek, számon kell kérni őket. Ez egy nagyon komoly konfliktus, amiben többnyire radikalizálódnak a résztvevők, és fenyegetést jelenthetnek Európának. Szankcionálni kell az európai részvevőket, akik magánúton kiutaznak – húzta alá.
Mindemellett az Iszlám Állam gyengülését látja Tálas Péter: a szervezet szerinte egyre inkább csak terrorcsoportként és kevésbé államként funkcionál, ez reményt ad arra, még tovább gyengül. Még akkor is fontos, ha ez a terrorfenygetettség állandósítását, jelenlétét jelenti Európában – tette hozzá.
