Az Állami Számvevőszék ezúton felhívja az április 3-i országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek figyelmét, hogy a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetés jellegű tartalmak elszámolása tekintetében fokozott felelősségük van.
Az Állami Számvevőszék 2021. december 23-án kézikönyvet adott ki a 2022-es országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek szabályos közpénzfelhasználása és elszámolása, valamint a közvélemény, illetve az újságírók szakszerű tájékoztatása érdekében.
Úgy látszik a hvg.hu, illetve az index.hu munkatársai még nem vették a fáradtságot, hogy elmélyüljenek a kézikönyvben, és így az Állami Számvevőszéknek tulajdonított hazugságokat terjesztenek a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetés jellegű tartalmak kampányelszámolásáról. Mindezt úgy, hogy a kampánypénzek felhasználását törvényi előírás alapján ellenőrző Állami Számvevőszéket nem keresték meg.
Az ÁSZ honlapján itt elérhető kézikönyv ugyanis külön kitér arra, hogy a közösségi médiafelületek használatának elterjedése következtében ezen felületek a politikai véleményformálásban is egyre jelentősebb mértékben vannak jelen.
Ezek a tények:
- A közösségi médiafelületeken megjelenő, politikai hirdetés jellegű tartalmak nem minősülnek a választási eljárásról szóló törvény szerinti politikai hirdetésnek, mivel annak megjelenési felülete csak sajtótermék vagy filmszínház lehet, a közösségi médiafelületek pedig nem tartoznak bele a médiatörvény szerinti sajtótermék fogalmába. Az ÁSZ a témát részletesen feldolgozta az „Elemzés – A választási kampányidőszakban, az egyes médiafelületeken megjelenő politikai hirdetések jogszabályi környezete” című dokumentumban. Elérhetősége: https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2020/politikai_hird_20200603.pdf
- Ezzel együtt mivel a közösségi médiafelületeken megjelenő politikai hirdetés jellegű tartalmak is alkalmasak a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, ezért a közösségi médiafelületeken megjelenő hirdetések kampányeszköznek, a kampányidőszakban történő használatuk pedig kampánytevékenységnek minősülnek. Erre tekintettel a választási eljárásról szóló törvény kampánytevékenységre vonatkozó előírásait a közösségi médiában a kampányidőszakban megjelenő tartalmak esetében is alkalmazni kell.
A kampánytörvény 5 millió forintos korlátozást állít fel a kampányidőszak alatti, választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokkal kapcsolatban. A közösségi médiában megjelenő tartalmakért fizetett ellenérték tekintetében, a kampánytevékenység ezen formáját alkalmazó egyéni jelölteket, jelölő szervezeteket fokozott felelősség terheli a választások tisztaságának megőrzéséért, az 5 millió forintos keret betartása szempontjából.
Az Állami Számvevőszék ugyanis a törvényi előírás szerint csak a jelöltek és jelölőszervezetek által közzétett pénzügyi elszámolásokban rögzített adatokat és a közzétett elszámolásokat alátámasztó számviteli bizonylatokat értékelheti. Ebbe a körbe csak azokhoz a kifizetésekhez kapcsolódó bizonylatok tartoznak, amelyek szerepelnek a jelölt, illetve a jelölőszervezet elszámolásában. A kampánytevékenységgel kapcsolatosan felmerülő olyan kifizetések ellenőrzését, amelyeket a jelölt vagy jelölőszervezet az elszámolásában nem jelenít meg, az ÁSZ számára a törvény nem teszi lehetővé.
Az Állami Számvevőszék ezúton is felhívja a figyelmet, hogy a 2022-es kampánypénzek elszámolásával, illetve számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatban valótlanságokat közlő, ezzel a jelölteket, a jelölőszervezeteket, illetve a széles közvéleményt félrevezető sajtóorgánumokkal szemben fokozottan él majd a helyreigazítás jogi lehetőségével a 2022. április 3-i választásról szóló információk pontossága és objektivitása érdekében.
Állami Számvevőszék
