Alkotmánybírósági normakontrollt kért a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosításáról az államfő.
Pintér Sándor belügyminiszter 2017 áprilisában nyújtotta be az Országgyűlésnek a vizgazdálkodási törvény módosítását. A javaslat lehetővé tenné, hogy a magánházak kútjait ne kelljen engedélyeztetni, sőt még bejelenteni sem. Ez sok illegálisan fúrt kutat törvényessé tett volna. Még Lázár János volt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor ez a téma tavaly augusztus végén először szóba került a Kormányinfón.
„A kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy egy olyan törvényt hozzon, hogy 80 méter mélységig engedély nélkül lehessen kutat fúrni, és jöjjön létre az a regiszter, amely összesíti, hogy Magyarországon hány fúrt kút létezik” – jelentette be az akkori miniszter.
A céllal mindenki egyetértett, azzal azonban nem, hogy milyen mélységű kutakra vonatkozzon az enyhítés.
A kormány azon dolgozik, hogy meg tudja határozni, hogy milyen mélyen lehet lefúrni ahhoz, hogy a lakosság magán- vagy gazdasági céllal vizet vegyen ki. „Ez egy óriási vita a kormányzaton belül” – mondta Lázár János egy tavaly októberi Kormányinfón.
Az Országgyűlés végül csak idén július 20-án fogadta el a törvénymódosítást, amely a 80 méternél sekélyebb kutakra vonatkozik. A köztársasági elnök azonban nem írta alá a jogszabályt, hanem tovább küldte az Alkotmánybíróságnak úgynevezett előzetes normakontrollra. Az államfő szerint a törvénymódosítás az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az Alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot. Áder Jánosról köztudott, hogy elnöki programjának fő témája a víz.
„Ha nem változtatunk az eddigi vízfelhasználási, vízgazdálkodási szokásainkon, akkor egyrészt a lakossági ellátás ellehetetlenül, a mezőgazdasági ellátás ellehetetlenül, az ipari vízfogyasztás is nehézzé válik. Mindez gazdasági hanyatláshoz vezethet, ami szociális és társadalmi feszültségek forrása lehet, ami
polgárháborúkhoz és háborúkhoz és növekvő migrációs nyomáshoz fog vezetni”
– fogalmazott az államfő.
A beadvány sorsáról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.
