Ősidők óta létezik a hit, amely szerint megismerhető egy elveszett ősi tudomány, amely lehetővé teszi az arany előállítását, az élet meghosszabbítását, a halhatatlanság elérését. Ez az ősi tudás egyidős a civilizációval, sőt egyesek úgy vélik, ez nem más, mint Atlantisz rejtélyes öröksége.
Tény és való, hogy az alkímia,vagy ahogy sokan ismerik, az aranycsinálás művészeté igen régi eredetű mágikus tudásra vezethető vissza. Állítólag már az Ősi Egyiptom kiválasztott papjai is ismerték a módszert, amely lehetővé tette az arany és ezüst előállítását. A tudás az arabokhoz került, akiknek könyvtárai bővelkedtek orvosi, matematikai, csillagászati és alkímiai szövegekben. A VIII-IX. századi arab alkimisták művei csak a Xll. században váltak ismertté Európában. E művek leginkább különálló, önálló recepteket tartalmazlak és csak homályos utalásokban említették az Ősi tudás megszerzésének lehetőségét; csak igen csekély ezoterikus tanítás tükröződött bennük. Ám a középkori Európai alkimisták hamar felismerték az ősi szövegek mögött megbúvó bölcsességet és tanítást, amely arra utalt, hegy az elemek mind egyetlen őselemből eredeztethetők.
Már az is meglepő, hogy az főanyagról egyáltalán tudomásuk volt az ókori szerzőknek, és az még meglepőbb, hogy azt a középkor mágikus tanai közt élők elismerték. Ami viszont igen figyelemre méltó, hogy az alkimisták úgy vélték létezik egy anyag, amely a titkos bölcsesség révén előállítható, és amely lehetővé teszi bármilyen anyag bármilyen anyaggá történő alakítását, sőt az élet meghosszabbítását, vagy a betegségek legyőzését.
Ma már nehéz pontosan meghatározni, hogy ezt az anyagot nevezték-e a „Bölcsek Kövének”, vagy azanyag előállításához, felismeréséhez szükséges tudást. Tény viszont, hogy az alkímia legfőbb célja a Bölcsek Kövének megszerzése, hogy ezzel előidézhessék a spirituális és fizikai transzmutációt, vagyis a szellemi, belső pszichikai átalakítást, vagyis az örök fiatalság megszerzését. A Bölcsek Köve nem csak az életelixír létrehozását teszi lehetővé, de segítségével az olyan egyszerűbb fémek, mint az ón, ólom és a higany arannyá illetve- ezüstté változtatható. Napjaink atomfizikai kutatásai alátámasztják, hogy az elképzelés korántsem fantazmagória, és a fématomok átalakítása részecskegyorsítók ős nukleáris reakciók révén megvalósítható, bár kétségtelenül igen költséges folyamat lenne. Az így előállított arany többszörösébe kerülne piaci értekénél. Ám az alkimisták másképp vélekednek. Hisznek az ősi titkos tudásban, amelynek megismerése szerintük nem lehetetlen.
Az alkímia szó legalább a IV. század óta használatos, de a legendák az ókori görög Hermész istentől eredeztetik. Az alkímiát, mint tudományt a görögök és a rómaiak fejlesztették ki, ám Európába mágia az Ibériai-félszigetet elfoglaló arabok révén kerüli a XI. században. Az alkímiát a középkor kémiájának is nevezik. A természet megismerése közben az alkímia egyre inkább megalapozta napjaink kémiáját. Kevesen tudják azonban, hogy az alkimisták a gyógyszerek előállítása terén is rengeteget leltek, hiszen a nemesfémek előállítása mellett másik fő céljuk az életelixír előállítása volt. Az életelixír a príma matéria és a négy őselemből létrehozott, olyan elképzelt anyag, amely a termeszeiből fakadóan örök fiatalságot biztosít, és amely meggyógyít minden betegséget.
Forrás: delina
