A 92 éves, tolószékes asszonynak megállás nélkül folytak a könnyei, amikor az általa kamaszlányként megmentett testvérek unokái sorban megköszönték neki, hogy élnek.
Most már nyugodtan halok meg – mondta a talán legutolsó ilyen találkozáson.
A túlélők és megmentőik, a Világ Igazai közötti találkozások rendszeresek voltak a Jad Vasemben hosszú ideje már. A holokauszt azonban lassan 75 éve véget ért, akik akkor kamaszok voltak, ma aggastyánok, az újszülöttek is idős emberré lettek. Akik átélték embermentőként vagy megmentettként azt az időszakot, lassan végleg itt hagynak majd minket. Ezelőtt azonban azok, akik még képesek az utazásra, jó, ha látják egymást és látják az életet, amelyet ők, megmentők és megmentettek tesznek lehetővé.
Dina Melpomeni tizenévesként bújtatott hosszú ideig egy népes zsidó családot, öt testvért a második világháború ideje alatt és a szüleiket. A Mordechai-család Thesszaloniki közelében élt, egy mecset épületében bujkált sokáig, onnan került Dina Melpomeniék egyetlen szobából álló lakásába, mindenüket megosztották velük. Amikor a legkisebb gyerek megbetegedett, muszáj volt kórházba szállítani, a lebukást kockáztatva. A kisgyerek a kórházban meghalt, a többieknek pedig új búvóhelyet kellett találniuk külön, a befogadó család segítette a szökésüket is, ruhákkal látták el őket annak ellenére, hogy maguknak sem volt sok.
A család túlélte a Soát és Izraelben kezdtek új életet, ahol a testvérek nagy családokat alapítottak, 40 leszármazottja él az országban a megmentett testvéreknek, és eljöttek vasárnap, hogy az egykori tizenévesnek, Dina Melpomeninek, a jelenleg 92 éves, kerekesszékes idős asszonynak megköszönjék mind az életüket. Dina Melpomeni végignézhetett rajtuk, 40 olyan emberen, akik nélküle nem jöttek volna a világra, az ő életükben láthatta élete értelmét, hihetetlen önzetlensége és bátorsága jutalmát.
Az akkor két éves Yossi Mor úgy emlékezett, hogy a tizenhét éves Dina nagyon kedvelte őt, amikor együtt voltak kénytelenek lakni. A kivételes áldozat soha nem évül el, amíg a leszármazottak és leszármazottaik élnek. Soha. A találkozók közül azonban feltehető, hogy ez volt a legutolsó. Az embermentők és azok, akiknek segítettek életben maradni, lassan átadják a helyüket a gyerekeknek és unokáknak, dédunokáknak, ők pedig továbbadják az ő gyerekeiknek. Dina Melpomeni megváltotta jegyét az örök életre.
