A település története
Mai nevén csak az 1740-es évek elejétől jegyzik a települést, a középkori Csal falu helyén, mely a török kortól kezdődően Debrő községhez tartozott. A település története – hasonlóan a környékbeli falvakhoz – szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. Az Aba nemzetség birtokát képezték a Mátra déli lábánál elterülő falvak. A település valószínűleg már létezett a XI. század első felében. A honfoglalás kori letelepedést igazolja, hogy 1962-ben Bátonyi Mihály iskolaigazgató bejelentése nyomán tárták fel a Mocsáros homokbányában azt a 33 sírból álló – értékes lelet-anyagban gazdag – temetőt, melynek anyaga az Egri Vármúzeum-ban található. A XI.században épült a környék legjelentősebb temploma Aba Sámuel parancsára. Az ezt követő évszázadokban többször is új birtokos kezére került a település, amelyet 1575-ben I.Miksa király az egri főkapitánynak adott zálogba. Ungnád Kristóf özvegye, Losonczy Anna az uradalmat az elhanyagolt várral együtt második férjének, Forgách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg a romos várat. Több mint száz éven át a Rákóczi uradalmak részét képezte Debrő.
1740-ben gróf Grassalkovich Antal megvette a már elpusztult Debrő várát, és a hozzá tartozó debrői uradalmat. Az új birtokos személye alapvetően befolyásolta a település további fejlődését. A kortársai között képzett gazdasági szakembernek tartott Grassalkovich első lépései közé tartozott, hogy betelepítette a kedvező földrajzi adottságú környéket. Ennek eredménye lett Aldebrő kialakulása is.
A német birodalom több területéről is érkeztek telepesek, akiknek etnikai összetétele így pontosan nem körülhatárolható. A családnevek vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a Rajnai palotagrófság területéről több család is érkezett Aldebrőre. A betelepülő családok telket kaptak művelésre, a korban elfogadott földesúri kiváltságokkal együtt, mint a robot alóli mentesség. Bár az ígéretek nagy része nem valósult meg, az ide költözők megmaradtak a faluban. A házas és házatlan zsellérek szántóműveléssel, dohánytermesztéssel foglalkoztak. A XVII. században a Tarna völgyében több településen is meghatározó volt a dohánytermesztés, így Verpeléten, Debrőn, Tófalun. Ennél azonban sokkal jelentősebbé vált a szőlőtermelés, melynek hírét a mai napig megőrizte a falu.
Látnivalók
A falu kellemes sétát kínál az idelátogatóknak rendezett utcáival, szép zöld felületeivel, római katolikus templomával, melynek tornyát 1995-ben újították fel.
A templom szomszédságában látható az a faragott emlékoszlop, amelyet a település alapításának 250. évfordulójára emeltek néhány évvel ezelőtt.
1996-ban avatták fel az I. és II. világháború hőseinek faragott kopjafáját, mely közadakozásból készült.
Külön is érdemes kiemelni az egészségház új épületét.
Horgásztó
Cím: 3353 Arany J. út 1.
Tel: 36/480-001
E-mail: [email protected]
Web: http://www.aldebro.hu/
