Horrorfilmbe illő felfedezést tettek a tudósok: megállapították, hogy a Cryptococcus neoformans nevű kórokozó gomba képes megváltoztatni a méretét, hogy hatékonyabban bejusson a szervezetbe, és így megfertőzze az agyunkat
– olvasható a Science Alert tudományos portálon.
Ez a kórokozó gomba számos élőhelyen megtalálható: ott lapulhat a korhadó fában vagy a madárürülékben. Belélegezve a tüdőből a véráramon keresztül más szervekbe is eljuthat, és számos egészségügyi problémát, többek között halálos agyhártyagyulladást is előidézhet. Egereken végzett új vizsgálatok azonban segíthetnek hatékonyan kezelni a fertőzést.
A tüdőben lévő Criptococcus-sejtek nagyon változatosak, különböző méretűek és megjelenésűek lehetnek” – mondja Jessica Brown patológus, a Utah-i Egyetem munkatársa. „Így amikor az egyik végzős hallgatóm megmutatta nekem az agyból származó, egyforma kinézetű gombasejtekről készült képeket, megdöbbentem”.
A felvétel azt sugallta, hogy valamilyen nagyon erős oka van annak, hogy ez a fajta sejtpopuláció ilyen messzire el tud jutni a szervezetben”
– tette hozzá.
A kutatók egereket fertőztek meg különböző méretű C. neoformans sejtekkel. Megfigyelték, hogy a legkisebb sejtek voltak azok, amik képesek voltak utat találni az agyba. Ez azonban még nem minden: a csapat a kisebb sejtek felszínén változásokat észlelt, és ezen gombák aktív génjei is megváltoztak.
A MEGFIGYELÉSBŐL KIDERÜLT, HOGY A KÓROKOZÓ GOMBA NEM PUSZTÁN ÖSSZEMENT, HANEM GENETIKAILAG IS MEGVÁLTOZOTT.
A változásokat a tudósok megfigyelése alapján a foszfát idézte elő, ez az elem az agyunk megfertőződését lehetővé tevő alakváltozás katalizátora. Foszfát nemcsak szövetkárosodás során szabadul fel a gazdasejtekből, a madárürülékben is bőségesen megtalálható.
Úgy gondoljuk, hogy a madárürülék olyan szelekciós nyomásnak teszi ki valamilyen módon a C. neoformanst, hogy attól képessé válik az emlősök megfertőzésére”
– magyarázta Brown.
Az egérkísérletek során a gombasejtek napok alatt eljutottak az agyig. A kutatók szerint a gomba gyorsan alkalmazkodik a különböző környezeti viszonyokhoz, és ez lehetővé teszi a szervezetben való gyors és sikeres terjedését.
A kutatás következő fázisában a kutatók azt szeretnék megtudni, hogy hasonló folyamatok játszódnak-e le az emberi szervezetben, és ha igen, milyen gyógyszerekkel lehet megfékezni a veszélyes kórokozót.
A kutatás eredményeit a Cell Host & Microbe című szakfolyóiratban ismertették.
origo
