Hétvégén éri el csúcsát a Perseidák meteorraj: óránként akár 100 hullócsillagot is láthatnak majd az éjszakai égbolt fürkészői. Bár a köznyelv csillaghullásként emlegeti a természet tűzijátékát, az égről aláhulló fénycsóvák korántsem csillagok.
Nem is csillagok
Bár az égről aláhulló fénycsóvákat hullócsillagokként emlegeti a köznyelv, valójában azonban egyáltalán nem csillagok.
– A hullócsillag nem csillag. Ez az információ mindenki számára megnyugtató lehet annak fényében, hogy a Földhöz legközelebb elhelyezkedő csillag a Nap, és ha az lepottyanna, elég érdekes következményekkel járna – közölte Szűcs László, a Kecskeméti Planetárium szakelőadója.
Elmondta: a hullócsillagok gyakorlatilag apró kődarabok.
– Vannak köztük persze Budapest méretűek is, de azokat már kisbolygóknak nevezzük, és elég csúnya kalamajkát lennének képesek kiváltani a Földön. A legtöbb kődarab azonban porszem méretű. Ezek kozmikus, másodpercenként akár 60–70 kilométeres sebességgel haladva becsapódnak a légkörbe, felizzanak, majd elégnek. A kisebbek teljesen megsemmisülnek. Ezt látjuk tűzcsíkként az égbolton – magyarázta.
Hangsúlyozta: valójában nem is magát a hullócsillagot látjuk, hanem azt, ahogy körülötte felmelegíti a levegőt, az ionizálódik, és világítani kezd.
– Mikor a hullócsillag némiképp nagyobb egy porszemnél, például autó méretű, akkor az már beérve a légkörbe, nem tud teljesen elégni. Ezek már úgynevezett tűzgömb jelenséget produkálnak, mely sokkal fényesebb az átlagos hullócsillagoknál: akár telehold fényességű is lehet, árnyékot is tud vetni, sőt adott esetben még hangot is hallat. Ha egy amatőr csillagász ilyet lát, az számára a gyönyörök netovábbja. Általában ezek szétszakadnak több kisebb-nagyobb darabra, melyek elérik a földfelszínt. Ezeket meteoritoknak nevezzük, és meg is lehet keresni őket. Szerencsére túl nagy károkat általában nem okoznak – fejtette ki.
Minden éjjel kívánhatunk
A szakértő tapasztalatai alapján sokan gondolják, hogy hullócsillagokat csak augusztusban lehet látni, ám e nézet állítása szerint nagy tévedés.
– Hullócsillagot bárki bármelyik derült éjszakán láthat. Azt szoktam mondani, hogy ha valaki egy derült éjszakán egy óra hosszat hajlandó kint tölteni az égbolt alatt, és nem a cipője orrát figyeli, hanem az eget, akkor szinte ki van zárva, hogy ne lásson legalább egy hullócsillagot – állítja a szakelőadó.
Akik azonban kevésnek találják az óránkénti egy hullócsillag elcsípésének lehetőségét, vagy egyszerűen szeretnek biztosra menni, számukra érdemes az évente tucatnyi alkalommal előforduló, nagy meteorrajok érkezésekor elindulni az éjszakai égboltot fürkészni.
– Vannak időszakok, mikor a hullócsillagok rajokban érkeznek. A nevüket általában csillagképről kapják: például Geminidák, Leonidák, Akvaridák. Közülük mindig az augusztusi meteorraj az egyik legfényesebb – magyarázta.
Üstökös-szemét
A meteorrajok nagy része ismert üstökösökhöz köthető. A Perseidák a 109P/Swift-Tuttle üstökös törmelékei.
– Az üstökösök afféle piszkos hógolyószerű égitestek, melyek a Naprendszer nagyon távoli szegletéből érkeznek hozzánk. Ebbe a hógolyóba mindenféle kosz van beágyazódva: kisebb-nagyobb kő- és szikladarabok. Ahogy közelednek a Naphoz, ezek szépen lassan felolvadnak, és leesnek az üstökösről, majd szétszóródnak az üstökös pályája mentén. Mikor a Föld ezen a sávon keresztülhalad, ezek a kisebb-nagyobb por- és kőszemcsék, becsapódva a légkörbe, okozzák a hullócsillag-jelenséget – fejtette ki.
A szakértő elmondta: előfordulhat, hogy eljön majd az idő, mikor Földünk nemcsak a „hógolyó” által hátrahagyott kosszal, hanem magával az üstökössel találja majd szembe magát, ám nézetei szerint ez nagyon ritkán szokott előfordulni, ezért még nagyon sok generációnak kell születnie, hogy alapja lehessen az aggodalomnak.
– Ehhez képest a lottóötös tuti biztos. Több millió éves periódusokban van esély arra, hogy a Föld találkozzon egy üstökössel. Persze történt már ilyen a Föld történetében. Régebben ugyanis, mikor még fiatalabb volt a Naprendszer, valószínűleg ez sokkal gyakrabban előfordult. Ahogy azonban korosodunk, egyre ritkábbá válik – közölte a Kecskeméti Planetárium szakelőadója.
A meteorrajokat általában néhány hétig, maximum egy hónapig lehet megfigyelni. A Perseidák esetében a Föld már július közepén találkozott az üstökös pályájával, így már akkor kezdetét vette a tömeges csillaghullás. A csúcsa azonban augusztus 12-én és 13-án, azaz most szombaton és vasárnap várható, mikor óránként akár 100 meteor is hullhat majd az égből.
Az elnevezés
Az ókori görög mitológia szerint hitvallásuk főistene, Zeusz, a villámok ura aranyeső képében látogatott meg egy halandó asszonyt. Zeusz és Danaé nászából gyermek született, aki a Perseus nevet kapta. Az augusztusi meteorraj elnevezése azonban nem Zeusz furfangos csábítási módszere iránti tisztelgésből származik, hanem tudományos oka van. Az elnevezés a Perseus csillagképből eredeztethető: a meteorraj ugyanis minden évben e csillagkép irányából látszik érkezni Földünk égboltjára.
Továbbá, népnyelven szokás még az ókeresztény mártír tiszteletére Szent Lőrinc könnyeiként is emlegetni az augusztusi meteorhullást, aki 258 augusztus 10-én halt vértanúhalált.
Akadályozó tényezők
Az aranyló, égi zápor zavartalan szemlélésének legfőbb akadályozó tényezői az eső és a felhők lehetnek. Az időjárás mellett azonban a Hold is komoly bosszúságot okozhat az éjszakai égboltot kémlelők számára.
– Ha a Hold fent van, akkor a hullócsillagok egy része eltűnik a szemünk elől. Csak a fényesebbeket láthatjuk. Megsúgom, a csillagászok nagy része szívből gyűlöli a Holdat – közölte.
Továbbá egy település fényszennyezettségének mértéke is nagyban befolyásolja a meteorraj láthatóságát.
– Kecskemét fényszennyezettsége igen magas, bár ez a Föld civilizált részeit tekintve általánosságban elmondható: nagyon nehéz jó helyet találni a csillagos égbolt szemlélésére. Nemhogy a városokban nem lehet azt látni, amit 100–200 évvel ezelőtt még a városokból is látni lehetett, hanem a városokon kívül sem, mert annyira sűrűn vannak a települések, hogy gyakorlatilag az egész országot beborítja egy fényfüggöny, mely a halványabb csillagok megfigyelését lehetetlenné teszi – mondta Szűcs László.
A Kecskeméti Planetárium munkatársai és a Magyar Csillagászati Egyesület Kiskun Csoportja szombaton 20 órától a Benkó Zoltán Szabadidőközpont dombjánál várják majd előadásokkal, távcsöves bemutatóval és lézeres csillagkép-ismertetéssel azokat az érdeklődőket, akik a természet tűzijátékának látványa mellett egyéb, elméleti érdekességeire is kíváncsiak. Az idei Hullócsillagok Éjszakájának főszereplői a meteorok mellett a távcsövek lesznek majd: szakértőktől lehet majd tanácsokat kérni, hogy érdeklődési területtől függően milyen teleszkópot érdemes vásárolni. Akik pedig távcsövükkel érkeznek, azoknak tapasztalt égfürkészők segítenek majd eszközeik használatában, legoptimálisabb beállításában.
A meteorológiai előrejelzések szerint a szombat esti égbolt erősen felhősnek ígérkezik, ezért vélhetően nem számít majd pazarlásnak, ha az első kívánságok a zavaró időjárási tényezők kiiktatásáért hangoznak majd el a meteorrajban gyönyörködni kívánók részéről.
Az idén még várható, nagy meteorrajok a MetBlog listája alapján
Orionidák Földközelben: október 2. – november 7. Maximuma: október 21. Átlag 25 hullócsillag óránként
Leonidák Földközelben: november 6. – november 30. Maximuma: november 18. Átlag 20-nál több hullócsillag óránként
Geminidák Földközelben: december 7. – december 17. Maximuma: december 14. Átlag 120 hullócsillag óránként
Forrás: BAON
Kép: Sopron TV
Videó: youtube
