A jó idő beköszöntével megszaporodnak a kerti munkák, előkerülnek a fűnyírók, fűkaszák, illetve más olyan szerszámok is, amelyek zajjal járó munkavégzésre alkalmasak.
Nem mindegy, hogy ezeket mikor használjuk, de az is igaz, hogy egységes „zajrendelet” nem létezik Magyarországon.
Szakértőket kérdeztünk a kerti zajos munkavégzésről, valamint arról is, mi a helyzet az üzemképtelen, helyfoglaló járművekkel, és mire kell engedély építkezéskor.
Nem akármilyen hullámokat keltett Handrásnak, az autós-tech influencernek és Youtubernek az a videója a héten, ahol meglehetősen keresetlen, esetenként trágár szavakkal akadt ki szomszédaira, akik egész nap jól hallható kerti munkát végeztek, és a zajtól András agya keményen ledobta az ékszíjat – erről mi is írtunk a napokban. A kérdéses videóban a Youtuber durva szavakkal ostorozta szomszédait, majd amikor a kommentelők szóvá tették, hogy a saját portáján mindenki szabadon végezhet nap közben kerti munkát, még beléjük is szállt.
A TikTokról azóta eltűnt az élő videó, de itt még megnézhető.
Handrás kiakadása nyomán azonban felvetődött a kérdés, hogy valóban: vajon mi az az időpont, amikor a lehető legkevesebb szomszédunkat zavarjuk, ha történetesen kertes házunk van, és szeretnénk azt rendben tartani?
A legfrissebb hírek itt!
A jó idő beköszöntével vajon mikor állhatunk neki a fűnyírásnak, flexelésnek, vagy bármilyen olyan munkának a saját portánkon, ami közismerten zajos? És mennyire lesz elnéző az illetékes települési (vagy kerületi) önkormányzat, ha mégse akkor csináljuk ezt, mikor „társadalmilag elfogadott” lenne? Jegyzőt és jogászt is kérdeztünk a témában, és a zaj ellenzőinek számára is vannak meglepetéseink. Egyvalami viszont biztos: komoly százezreket is bukhatunk, ha a zajongásunkat akkorra időzítjük, mikor szomszédaink pihenni szeretnének.
Mikor, ha nem napközben?
Handrás videójában azt tette szóvá, egyáltalán miért lehetséges este füvet nyírni, mikor már feltehetően sok ember van otthon, és biztosan nem csak őt, hanem másokat is zavar. Mivel a videóban elég keresetlen szavakat használt, saját követői is szóvá tették mind a fűnyírás szükségességét, mind pedig a stílust. Handrás erre a vele szembekerülő kommentekőket is durván szidni kezdte.
A Redditen, ahol a videó még elérhető, egy kommentelő tisztába tette, hogy nagyon sok embernek csak a mások által pihenésre szánt időben van idejük, lehetőségük, egyáltalán lelki erejük a fűnyírás és más kerti munkák elvégzésére. Ráadásul most még a heves, több hétig tartó esőzés is rátett a helyzetre egy lapáttal.
Hétvégén otthon voltunk vidéken. Szombaton délelőtt már láttam, hogy mindenki veszi elő a fűnyírót/fűkaszát mert előtte egy hétig esett az eső és megnőtt a fű, füvet nyírni meg nem tudtak. (Mi is egyébként.) Nálunk pl. olyan meleg volt már szombaton, hogy meg is értem, ha 18:00-kor kezdte el valaki. Jövőhétre megint esőt mondanak, ha most nem vágják le, akkor mindent belep a fű. Ezt mondjuk egy vidékre költöző felfoghatná…
– írta a kommentelő.
Handrás egyébként nemrég interjú adott a Pénzcentrumnak, ahol már leszögezte: nem bírja a vele szemétkedő kommentelőket, de mesélt persze sok minden másról is. Az interjút most újra elolvashatod:
Félmillióba is kerülhet, ha zajongunk
Nincs egységes büntetési tétel, ha zajongunk, ezt az önkormányzatok szabályozzák egyénlieg – mondta lapunk Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke a Pénzcentrum megkeresésére. Hozzátette azt is: vérmérséklettől függ, hol, miért és mennyi bírságot kapunk, de súlyos százezrekbe is kerülhet, ha nem hagyjuk abba a zajos tevékenységet, mikor mások éppen pihennének.
A legfrissebb hírek itt!
A zaj nagyon nehéz kérdés. Az eltérő munkarend nem teszi lehetővé, hogy mindenkinek biztosított legyen a zavartalan pihenése. Természetesen „tilos” este 22.00 és hajnali 6.00 óra között zajongan, de tilos hétvégén is… ezeket azonban az önkormányzatok eddig nem egységesen szabályozták. A helyi rendelet megsértése is bírságot von maga után. Az általános büntetési tétel 100-500 000.- Ft-ig terjed, de az önkormányzatok eltérő büntetési tételeket alkalmazhatnak
– mondta a szakértő.
Kitért arra is, hogy teljesen szabálytalan a portánk elé, már az utcára kitenni követ vagy bármi mást, hogy a mi közelünkbe ne parkoljon „idegen”.
Engedély nélkül nem lehet elhelyezni semmit közterületen. Ilyen alapon soha, senki sehol nem parkolhatna… viszont az ingatlantulajdonos nem szokott tolakodni, ha az általa kihelyezett tereptárgyak balesetet okoznak, vagy kártérítési kötelezettség keletkezik. Kérdéseivel a tulajdonlás és használat határmezsgyéjén mozgunk, amivel összefüggésben még mindig sokan úgy gondolkodnak, hogy a „közös” az az enyém is, ráadásul külön engedély, vagy bejelentés nélkül használhatom. Arra viszont senki nem gondol, hogy az Ő ingatlanának használata esetén rossz szemmel nézne a szomszédokra
– tette hozzá Tóth János.
Hasonló választ kaptunk Bánkúti Gábor építési jogásztól is: ő úgy fogalmazott, ami a közúthoz tartozik, azt jobb, ha nem tekintjük saját tulajdonnak.
Nem ez nem igazán szabályos. Itt érdemes azt megnézni, hogy a telekhatár hol helyezkedik el. Ezek a területek leggyakrabban a közúthoz tartoznak, és azokon elhelyezni bárminemű akadályt tilos. Ha a telekhatár a kerítésen túl nyúlik, ott helezhetek el dolgokat, ha azok önkormányzati helyi rendeletben nincsenek megtiltva.
– fogalmazott a jogász.
Azt is megkérdeztük, hogy mit tud kezdeni az illetékes önkormányzat a láthatóan régóta egy centit meg nem tevő járművekkel. Két-három éve szerte Budapesten látható volt, hogy már üzemképtelen autók parkolnak hosszú ideje itt vagy ott, de persze csak a helyet foglalták – az önkormányzatok az elmúlt időszakban elégelték ezt meg, és saját hatáskörben eljárva az elszállítás mellett döntöttek.
Az önkormányzati hivatalok rendszám, vagy motorszám, alvázszám alapján igyekeznek a tulajdonosokat felderíteni. Helyi rendelet szabályozhatja a „gazdátlanul hagyott” járművek lefoglalását, majd a felmerülő költségek (bírság is) megfizetése utáni visszaadást
– mondta erről a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke.
Hogyan (ne) építkezzünk?
A nyári idő beköszöntével talán az is felmerült benned, hogy ideje lenne a rég halogatott fészerépítésbe belevágni, vagy más építkezős munkát végezni a kertben. Az azonban nem mindegy, hogyan teszed, mert itt már akár milliós bírságra is számíthatsz, valamint a házbővítésnél is engedélyre van szükség.
A legfrissebb hírek itt!
Ez lehet építésfelügyeleti intézkedés (kivitelezés leállítása, utóbb bontás elrendelése), bírság kiszabása. Arra a kérdésre, hogy mire kell építési engedély, a jogszabály úgy ad választ, hogy inkább azt határozza meg, hogy mire nem kell építési engedély. A 312/2012 (XI.8) Kormány rendelet 1. melléklete tartalmazza a felsorolást.
– mondta erre Bánkuti Gábor. Egy érzékletes példán keresztül azt is megtudtuk, pontosan mennyi az annyi.
Az építési engedély nélkül elvégzett – mondjuk – nettó 50 m2 alapterületű épület alapbírsága 200.000,-Ft. A rendelet szerint. 140.000 Ft/nm (nettó alapterület) egységárral kell számolni, és engedély nélkül végzett építkezés esetén 50% a százalékos érték
– tette hozzá az építési jogász.
Tehát: 200 000 + 50×70 000 = 3 700 000 Ft bírsággal kell számolnunk, ha engedély nélkül építkezünk.
