Csak egy hangos szó… üvöltés… csattan a pofon… aztán inkább kikapcsol az agy… csak legyen már vége…
„Nézd, mint Napfény-hercegnő:
szemedben hit, remény, erő-,
ma szörnyű átok sújt…
Fogy az idő, bezár egy ajtó-,
titok a vér, a könny, a jajszó…”
(Zséda: Ajtók mögött)
Statisztikai adatok szerint Magyarországon kb. minden ötödik nő részese volt már párkapcsolati bántalmazásnak. Sajnos azonban gyakran már csak akkor szerzünk róla tudomást, amikor már tényleg nagy a baj.
Nagyon fontos felismernünk, hogy egy bántalmazó kapcsolat kialakulása is sokszor fokozatos. Nem feltétlenül a fizikai bántalmazással kezdődik, hanem sokkal alattomosabban alakul ki. Gyakran „csupán” verbális agresszióval kezdődik az egész. Az agresszor megpróbál hatalmat szerezni partnere fölött. Kapcsolatuk alapja csupán látszólagosan a szeretet, ugyanis sokkal inkább mondható egy szeretetmázba burkolt hatalmi játszmának.
A bántalmazó kezdetben megpróbál befolyást szerezni partnere minden életterületén. Általában becsmérlő megjegyzésekkel leépíti párja önbizalmát, majd megkezdődnek az úgynevezett elszámoltatások: idővel, pénzzel…
A bántalmazó igyekszik párja kapcsolatrendszere fölött is befolyást szerezni, szép lassan elszigeteli őt környezetétől, azzal a céllal, hogy az egyetlen és kizárólagos kapcsolata csupán ő legyen párjának. Nagyon gyakori az ok nélküli féltékenység is.
Szabó Lőrinc szavai jól tükrözik ezt az életérzést:
„Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.”
A bántalmazott fél pedig csapdába kerül… Egyetlen kapcsolata, referenciája a bántalmazó fél. Szereti, és leépült önbizalmának köszönhetően úgy érzi, mindenáron meg kell felelnie párjának, ha pedig ez nem sikerül, akkor ő a hibás. Ezért úgy gondolja, megérdemli a „büntetést”, legyen az akár verbális, vagy akár tettleges, hiszen ő provokálta ki valamilyen hibájával.
A bántalmazás után gyakran bűntudat ébred a bántalmazóban, ekkor megkezdődik az ún. „nászutas időszak”. Ilyenkor igyekszik jóvátenni a párja ellen elkövetett sérelmeket, aki pedig ezáltal még inkább megbizonyosodik afelől, hogy párja szereti őt, és a bántalmazás saját tökéletlenségéből fakadt… Egy ördögi körforgás alakul ki, amiből szinte lehetetlen a menekülés…
Tusori Eszter pszichológus
Forrás: Debmédia
Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!
