Ajka egy város Veszprém megyében, az Ajkai kistérségben.
A város a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén – egy nyugat felé nyitott fél medencében, a Balatontól 40 km-re – terül el.
Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislõd és Úrkút a szomszédos települések.
A várost könnyû megközelíteni, hiszen északon a 8-as fõút határolja, és átszeli az ún. 20-as vasútvonal (Székesfehérvár-Szombathely). A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, napi közel 200 járatpárral. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles víz, Csinger és Polányi-patak a település határain.
A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.
A település környékén kõkorszaki leleteket is találtak, ami a kõkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentõs kutatója, Töröktetõn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat késõbb rómaiak váltottak fel.
A második századból elõkerült egy olyan sírkõ, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak.
Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken.
Õket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Késõbb frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.
A falvakat, melyek késõbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11-13. század körül alapítottak. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetû elnevezések.
Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségrõl kapta a nevét, melyet a német Heiko névtõl származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra.
A helység elsõ írásos említése 1214-bõl származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.
Az elkövetkezendõ évszázadokban Ajka lassan fejlõdött. Az igazi fejlõdést a 19. század hozta meg.
1836-ban felfedezték a közeli Csinger völgyben a szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg.
A kitermelés 1869-ben kezdõdött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.
1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ elsõ kripton gyára, melynek épülete a mai napig látható.
1933-34-ben épült a katolikus templom a város szívében.
Késõbb nagy mennyiségû bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült.
Ezek kiszolgálására hozták létre az erõmûvet 1941-42-ben.
1959. november 1-jén Ajka, Bódé, Tósok és Tósokberénd községek egyesítésével várossá nyilvánították, lakossága 1960. január 1-jén ekkor még csak 15 000 fõ körül volt.
Ekkor több üzem épül Ajkán, egyértelmûvé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem mûködött itt, a 70-es években kezdõdött meg a belváros kialakítása is.
Megépül a mûvelõdési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost.
1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözik a bíróság és az ügyészség.
A rendõrség új székházát a Nirnsee-kastély helyére építették 1981-ben.
1977-ben Ajkarendeket és Bakonygyepest, majd 1984-ben Padragkút községet csatolják a településhez.
1987-ben Ajka „emberarcú várost teremtõ három évtizedes tevékenységért” elnyerte a Hild-érmet.
A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemet létesítését és szerkezetváltását segítik elõ.
A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlõdés beindítása. Ennek megfelelõen a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetõk.
2005-ben megkezdõdött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elõ.
A város ettõl kezdve már észrevehetõen fejlõdik, szervezõdik.
Forrás:Ajka;Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Ajka Ajka az õskorban
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
