Bevallva vagy bevallatlanul nagyon sokunknak van valamilyen fóbiája. Mint minden betegségnek, így a fóbiáknak, is vannak különböző súlyosságú fokozatai. A legtöbb ember mindennapi életvitelét nem zavarja a fóbiája, mert könnyen elkerülheti azokat a helyzeteket, amelyekben szembekerülhetne félelme tárgyával.
Ha azonban ez nem oldható meg, a fóbia tárgyával való találkozáskor pánikrohamhoz hasonló testi és lelki tüneteket mutat. Ezek egy része – légszomj, remegés, elsápadás, megmerevedés, verejtékezés, menekülési kényszer, majd sírás, kiabálás, sikoltozás – azonos az óriási félelemből kiinduló stresszével.
A nagy, nyílt tértől való szorongást jelenti, ahonnan nem lehet könnyen, észrevétlenül távozni, vagy éppenséggel lehetetlen, mint például egy mozgó járműről vagy repülőgépről. Az agorafóbiás betegben szorongást kelt, ha vásárláskor sorba kell állnia, ha egy teremben középen kell állnia vagy ülnie, sőt ha a lakásából el kell mennie. Általában a húszas életévekben kezdődik, és negyvenéves életkor felett már ritkán jelentkezik először. Enyhe-közepes agorafóbiában az emberek 16 százaléka szenved, többségükben nők. A betegség ismérvei:
Enyhe esetekre jellemző a viszonylag normális életvitel, a kritikus helyeken azonban a kényelmetlenség érzésével kísérve. Gyakori a „megfutamodás”, amikor a fóbiás nem várja ki, hogy sorra kerüljön, meggyőzi magát, hogy az intéznivalója nem is annyira fontos, vagy ráér holnap is. Azt még kínok között, de tudja teljesíteni, ami elengedhetetlen (mint például a munkába járás). Közlekedési eszközön, teremben mindig az ajtó vagy a kijárat közelében tartózkodik.
Közepes erősségű agorafóbiában beszűkül az élettér, a fóbiás otthonától csak kis távolságra képes elmenni. Nem száll fel olyan járműre, amely ritkán áll meg, repülőgépre végképp nem. A metrót is kerüli, mert elakadhat az alagútban stb. Bevásárlóközpontokban nem vásárol, csak kis boltokban, és különböző dolgokat talál ki, hogy kíséretet szerezzen magának. Súlyos esetekben sehova sem indul el kísérő nélkül, s ennek olyan személynek kell lennie, akiben teljesen megbízik, és akihez lelkileg is kötődik. Teljesen elszigetelődik: az emberi kapcsolatai megszakadnak, minden ügyintézéshez segítségre van szüksége, és a létfenntartás is lehetetlen, hacsak nem otthon végezhető a munkája.
A fóbiás zavarok gyógyítása
Minden megnyilvánulásunk, legyen az testi, lelki, szellemi vagy fizikai, az agyműködés eredménye. A fogantatástól a halálos ágyig minden tapasztalat befolyásolja magatartásunkat, viszonyunkat környezetünkhöz és az abban létező bárkihez, bármihez. Mindez hat az agy működésére. A pszichoterápia is bizonyítottan javít a beteg állapotán agorafóbiában meg szociális fóbiában a gyógyszeres kezeléssel együtt, egymás hatását erősítve is. Agorafóbia esetén a szoktatásterápia szintén gyógyító hatású. Kezdetben kísérettel megy el hazulról, majd tudja, hogy távolról kísérik, végül már egyedül is képes eltávolodni az otthonától.
Ha más szorongásos betegség is kapcsolódott hozzá, akkor szükség lehet az antidepresszánsok vagy a szorongásoldók valamelyikére is. A szociális fóbia komplex terápiás programmal 80 százalékban gyógyítható antidepresszáns gyógyszeres kezelés, az értelemre és a magatartásra ható pszichoterápia, valamint csoportterápia együttesével. A beteg vállalja, hogy kiteszi magát a szorongást keltő helyzeteknek, és gyakorlás útján alkalmassá válik arra, hogy megtelelő viselkedéssel reagáljon a korábban rettegett helyzetekre. Van kiút a kínból. Bár hónapokat vehet igénybe a gyógyulás, de aztán az élet többi évtizede sokkal könnyebb.
Forrás: delina
