A klímaváltozás egyre kisebb időkaput hagy a védekezésre, miközben a rendelkezésre álló készítmények száma is folyamatosan csökken.
A melegedés új kártevőket is hoz, míg a szerkivonás rezisztenssé teszi őket a maradék hatóanyagokra. Mindehhez hozzá jön még a kínai gyártás akadozása, és máris kész a baj.
Bács-Kiskun megyében, Kiskunmajsa térségében a megkérdezett szaktanácsadó a gyümölcsösökre, azon belül is a barackosokra lát rá. A lemosó permetezések a végükhöz közelednek, a rügyek már pattanásig feszültek. Az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen nincs is jobb, mint egy kiadós lemosó permetezés. „Korán jött idén a tavaszi meleg, de tél sem volt iagazán. Ha megszűnnek az éjszakai fagyok, akkor egy-két héten belül virágba borulnak a barackosok. A szőlőt még metsszük, itt lassabban indul be a nedvkeringés. Mivel a kártevőket nem gyérítette a tél, nagyon erős levéltetű- és molyrajzásra számítok” – vélekedik a szaktanácsadó, aki amiatt aggódik, hogy az Európai Unió túl sok hatóanyag engedélyét vonja vissza. Mint mondja, kevés olyan készítmény van, amivel a kivontakat pótolni lehet, ezt különösen az agrár-környezetgazdálkodásban résztvevő gyümölcstermelők érzik.
A rovarok ellen kedvence a piretroid típusú hatóanyagal dolgozó Karate Zeon. A pimetrozin visszavonása miatt másik favoritja, a Chess kiesett a bevethető készítmények köréből. Gombák ellen szintén idén tűnik el a palettáról a tirám hatóanyag, így a Tiuram Granuflow-nak is befellegzett, és a klórtalonilos készítményeknek is vége. Maradnak a kontakt védekezésre a jó öreg kaptán alapú szerek – mint a Karát vagy a Buvicid – és a felszívódó tebukonazolok, mint a Folicur Solo. Kombinált hatásmechanizmusa miatt a szaktanácsadó kiemeli a Delan Pro-t.
„Nagyon leszűkült a mozgásterünk, de még megoldjuk a védekezést valahogy. Amivel szemben viszont teljesen tehetetlenek vagyunk, az a tavaszi fagykár.
Zala megyében még nem mozognak a kártevők, de egy-két hét múlva fénysebességre kell hogy kapcsoljanak a növényvédősök, vélekedik a megkérdezett szaktanácsadó. Addig még a földnek is száradnia kell az elmúlt hét nagy esői után. A repce az őszi és tavaszi tebukonazolos kezelésnek köszönhetően nem mutat fómás tüneteket, az utolsó gombaölő szeres kezelés a virágzáskor esedékes inszekticides védelemmel egy időben lesz.
– sorolja a szaktanácsadó az érzékelt gondokat.
A klórpirifoszt idén tavasszal lehet utoljára kifújni a repcére. A szakember kedvelte a Plenumot (pimetrozin), mert hatásosnak ítélte a repcefénybogár ellen, ám ezt tavaly lehetett felhasználni utoljára. Idén erre a problémára az Avauntot fogja alkalmazni, mivel ennek indoxakarb hatóanyaga még működik a piretroidokra már érzéketlen bogarak ellen. A szaktanácsadó arra gyanakszik, hogy a kártevő kezd rezisztenssé válni a neonikotinoid csoportba tartozó hatóanyagokkal szemben is.
A szárormányosok elleni első rovarölő szeres védekezés a repcében nagyjából egybe fog esni a búzában esedékes gyomirtással. Zala megyében gabonafutrinka nincs, viszont annál több fejfájást okoznak a levéltetvek és vetésfehérítők. A vírusvektorok különösen a korán elvetett árpába hurcolhatják be a sárga törpülés kórokozóját, ezért az őszi vetés gyomirtását mindig kombinálják egy piretroidos kezeléssel is. Pillanatnyilag még egyik említett kártevőt sem észlelték, és levélbetegségeknek sincs nyoma.
Az ország átellenes pontján, Borsodban már látott a szakember fómás repcéket, de ormányosok még nincsenek a táblákban. A megye déli pontján, Mezőkövesd környékén sem fognak a sárgalapok semmit. „Eddig esett az eső, de csak napok kérdése, hogy előbújjanak a rovarkártevők” – jegyzi meg a megkérdezett szaktanácsadó. A kalászosok szépen megindultak, a repce kicsit nehezebben szedi össze magát, látszik rajta, hogy az ősz is rosszul indult a számára. „Ilyenkor esendőbb a kártevőkkel szemben is. Tragikus hatása lesz a növényre a szerkivonásnak. Már a klórpirifoszos Nurelle-D-vel is nehéz volt megvédeni, hát még nélküle milyen lesz! Tavasszal a szárormányos még el van bújva a növényben, kontakt szerrel nem lehet hozzáférni.
A szakember megemlíti, hogy a szerkivonással párhuzamosan olyan új kártevők bukkannak fel, mint a szójában a bogáncslepke hernyója, amelyik gyorsabban tarra rágja a táblát, mintsem a szükséghelyzeti engedélyt megadnák a növényvédő szer használatára.
A kalászosokat idén szépnek látja, a búza ugyan kicsit rozsdás, de nem jobban, mint szokott. A környéken a rovarok közül a vetésfehérítő okoz számottevő kárt. Az itteni technológia szerint tavasszal történik a gyomirtás, és ezzel egy menetben védekeznek a rovarok ellen is egy piretroiddal.
Hajdú-Bihar megyében annyira vízben áll a határ, hogy egy hete ki sem mozdultak a növényvédősök. „Mikor utoljára láttam a repcét, vegyes képet mutattak a táblák, láttam köztük fómásat is. Búzában a sárgarozsda terjedéséről hallottam, de a saját területeimen még nem találkoztam vele. Leginkább attól tartok, hogy megismétlődik a menetrend: az enyhe és száraz telet egy csapadékos március követi, amikor mozdulni sem lehet a táblákon, majd hirtelen ránk tör a forró és száraz áprilisi nyárelő. Megint minden munka összetorlódik, és nagyon rossz minőségben, vagy sehogy sem lesz elvégezhető” – aggódik a helyi szaktanácsadó, aki meghiúsulni látja a tavaszi árpa elvetését, és óriási rovarinvázióra is számít idén.
Címlapkép:
