Külföldi távmunka esetében a munkaadó gyakran csak akkor szembesül a problémával, amikor a munkavállaló tájékoztatja, hogy neki nem Magyarországon, hanem a távmunkavégzés helyén, külföldön kell az adót megfizetnie. Vizsgáljuk meg az adókötelezettség alakulását, ha a magánszemély távmunkában egy évig Spanyolországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban dolgozik!
Az adókötelezettséget a magyar szja-törvény előírásai és a Spanyolországgal megkötött kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény – 12/1988. MT rendelet – előírásai alapján kell eldönteni, ha a magánszemély Spanyolországban dolgozik, míg az Amerikai Egyesült Államok tekintetében nincs egyezmény, ezért ez utóbbi esetben csak az szja-törvény szabályait kell követni.
Ezek az írások érdekelnek téted? – „Nem adott igazolást a munkáltató a levont adóról, tb-járulékról. Mit tehet a munkavállaló?”, „Iskolakezdési támogatás 2024: így segíthetik dolgozóikat a munkáltatók”, illetve „Milyen feltételekkel adható csekély értékű ajándék a munkavállaló iskolás korú gyermekének? – amennyiben igen, alul elolvashatod a szakértő válaszit! |
A magyar szja-törvény értelmében a magyar állampolgár belföldi illetőségűnek minősül kivéve, ha a magánszemély külföldön is adóilletőségűnek minősül és az egyezmény értelmében is külföldi illetőségű (szja-törvény 3. § 2. pont). Abban az esetben, ha a magánszemély egyidejűleg más államnak is állampolgára, a magyar állampolgár – az szja-törvény alapján – akkor sem tekintendő belföldi illetőségűnek, ha belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
Nem adott igazolást a munkáltató a levont adóról, tb-járulékról. Mit tehet a munkavállaló?
A magánszemélynek igazolás hiányában is be kell vallania a jövedelmét, illetve ki kell egészíteni a bevallási tervezetet.
Kérdéséből úgy értem, hogy a felek között munkaszerződés jött létre. Ezért ez a jövedelem munkaviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemnek minősül és nem egyéb jövedelemnek.
A bevallási nehézség igazolás hiányában abból fakad, hogy a bruttó jövedelmet és az abból levont szja-előleg összegét kell a bevallásban feltüntetni és nem csupán a nettó kifizetés összegét. A bruttó jövedelem és a levont adó normál munkabérnél kiszámolható, ha a nettó jövedelmet 85 százaléknak tekintjük.
Azt, hogy a magánszemély biztosítottként bejelentésre került a Magyarország.hu honlapon a „Biztosítotti jogviszony lekérdezés” menüpontban ellenőrizhető.
A járulék bevallására és megfizetésére csak a munkáltató jogosult, miután azt levonta a magánszemélytől. A magánszemély a járulékot saját bevallással nem tudja rendezni. Ezért, ha a munkavállaló azt tapasztalja, hogy a biztosítotti bejelentése nem történt meg, akkor vegye fel a kapcsolatot a volt munkaadóval, hogy a tévedést orvosolják. Illetve sikertelen egyeztetés után a magánszemély bejelentést tehet az adóhatóságnál, vagy a NEAK-nál, ahol kérheti a jogviszony ellenőrzését.
Iskolakezdési támogatás 2024: így segíthetik dolgozóikat a munkáltatók!
Még mindig sokan kérdezik tanévkezdéskor, hogy milyen adóelőírások vonatkoznak az iskolakezdési támogatásra, holott a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) erre a juttatásra már évek óta nem tartalmaz külön szabályt, ezért az ilyen céllal adott támogatásokra a törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, hogy az iskolai, tanulmányi költségekre tekintettel értékhatár nélkül akár pénzben, akár utalvány formájában, de természetben is adható támogatás, akár a dolgozónak, akár közvetlenül (korhatár nélkül) a tanulónak, diáknak. A juttatás fő szabály szerint az érintetteknek a juttatóval fennálló jogviszonya szerinti jövedelme, ennek hiányában (például a tanuló esetében) egyéb jövedelem, amelynek közterheit a vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani (számfejteni), befizetni, bevallani.
Ha természetben/utalvány formájában történik a juttatás, figyelembe kell venni az szja-törvény 46. paragrafusának (7)–(10) bekezdéseit, valamint a Tbj. 77. paragrafusának (4) bekezdését, ami azt jelenti, hogy a juttatást terhelő szja-előleget, tb-járulékot a juttatónak akkor is meg kell állapítania, és be is kell fizetnie, ha annak a bevételből történő levonására nincs lehetőség.
Ilyenkor a juttató a magánszemély helyett megfizetett, követelésként nyilvántartásba vett szja-t beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe. A magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50 százalékánál. Ha a beszámítás nem lehetséges, az adóköteles bevételről (a juttatásról) kiállított igazoláson fel kell tüntetni a le nem vont adóelőleg összegét is, és fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni. Az adóelőleg le nem vont részéről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adatot kell szolgáltatni. A le nem vonható befizetett, követelésként nyilvántartásba vett tb-járulék elszámolása tekintetében pedig a juttató és a magánszemély megállapodása szerint lehet eljárni. Ha a juttató a követelést elengedi, az a magánszemély jövedelmeként adóköteles.
Milyen feltételekkel adható csekély értékű ajándék a munkavállaló iskolás korú gyermekének?
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha csekély értékű ajándékot szeretne adni utalvány formájában a munkavállalóink iskolás korú gyermekeinek, és ha belső szabályzatban lefekteti, hogy kik kaphatják (munkavállalóink iskoláskorú gyermekei, tehát egyidejűleg több személy) a juttatás formája utalvány, mely beazonosítható, hogy mire (akár élelmiszer, műszaki cikk, ruházati termék, sportszer, iskolaszer vásárlásra is) használható, nem visszaváltható, nem váltható készpénzre, a személy, aki kapja (gyermekek) beazonosítható legyen, gyermek esetén a törvényes képviselő, szülő veszi át, akkor ez megfelel-e a csekély értékű ajándék jogszabályi feltételeinek és így kedvezőbb adózású lenne, mint ha bérként fizetnénk ki. A kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
A munkavállalók iskolás korú gyermekeinek a leírt módon szabályozott csekély értékű ajándék (utalvány) juttatása valóban kedvezőbb a bérként történő kifizetésnél.
Csekély értékű ajándék az idén már évi három alkalommal adható egyes meghatározott juttatásként ugyanazon magánszemélynek személyenként és alkalmanként a minimálbér 10 százalékát (26 680 forintot) meg nem haladó értékben.
Forrás1: szakértők