Itt a szüret – így foglalkoztathatók idénymunkások a mezőgazdaságban
Lepsényi Mária adószakértő válaszol: Az őszi mezőgazdasági betakarítási, szüreti csúcsidőben mindig kevés a kéz a mezőgazdaságban, mivel nem minden oldható meg gépi munkával. Mezőgazdasági idénymunkára meghatározott feltételekkel foglalkoztathatnak a munkáltatók akár harmadik országbeli állampolgárokat is.
Az adózással kapcsolatos jelenleg hatályos rendelkezések az általánosnál egyszerűbb jövedelemszámítási, adózási módot kínálnak fel a vállalkozások és a magánszemélyek részére egyszerűsített foglalkoztatás esetén annak érdekében, hogy számukra az adminisztrációs terhek csökkenjenek és az adókötelezettségüket is optimalizálni tudják a gazdasági tevékenységük végzése mellett.
Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo tv.) meghatározott feltételekkel létesíthető munkaviszony. Ennek megfelelően ilyen jogviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik.
Az Efo. tv. szerint létesíthető munkaviszony többek között mezőgazdasági, idénymunkára is.
Mezőgazdasági idénymunkának minősül a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a továbbfeldolgozás kivételével – feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
Idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.
A gyerekkel együtt jön az állami pénz is
A kormánykabinetek tárgyaltak arról, hogy jelzáloghitellel rendelkező szülők a harmadik, illetve további gyermek esetén egymillió forint törlesztési támogatást kapnak – közölte a mai kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János elmondta, hogy ennek érdekében a járási hivatalokhoz kell kérelmet benyújtani, majd miután a hivatal ellenőrizte a kérelmet, tíz napon belül jóváírják az összeget a hitelszámlán.
A kedvezmény a már meglévő, illetve a jövőben felvett jelzálog-hitelekre is vonatkozik. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára korábban arról tájékoztatott, hogy a gyermekeknél nincsen felső korhatár, a hiteltartozás csökkentése akkor is igényelhető, ha az idősebb gyermek már nagykorú.
Az intézkedésre a jövő évre 17 milliárd forintot terveztek.
Megint változna a munka törvénykönyve: ki, mit szeretne?
dr. Kéri Ádám ügyvéd válasza: A munka törvénykönyve módosításáról tárgyal a kormány a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Az alábbiakban a legfontosabb vitás területeket, illetve a jövő év elején hatályba lépő módosításokat mutatjuk be.
A munkavállalók prioritása a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályozása
A 2012-ben hatályba lépő és a foglalkoztatás rugalmasabbá tételét célul kitűző jogszabályi változások több ponton hátrányosan módosították a munkavállalói jogokat. Ezek közül a legfontosabb változások a munkaviszony megszüntetésének területét érintették. Az új munka törvénykönyve (Mt.) hatályba lépéséig ugyanis a munkáltatói jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek több, súlyos jogkövetkezménye is lehetett.
Egyrészt a munkavállalók kérhették az eredeti munkakörükben történő továbbfoglalkoztatásukat, mely a gyakorlatban azt jelentette, hogy pernyertesség esetén a munkáltató a visszahelyezés időpontjáig járó kiesett munkabérüket is köteles volt megtéríteni. Az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés ugyanakkor a hatályos szabályozásban most csupán kivételesen kérhető.
Ezzel egyidejűleg a munkavállalók nem jogosultak büntető jellegű (szankciós) kártérítésre, amire korábban az eset körülményeinek függvényében lehetőség volt. Marad tehát az elmaradt munkabér megtérítése, mint fő (lényegében az egyetlen) munkavállalói követelés.
Adóhátraléka van? Teendők lépésről lépésre
Az ügyfélkapuval rendelkező adózók részére kizárólag elektronikusan, az azzal nem rendelkező adózóknak postai úton megküldött fizetési értesítés tartalmú levél csupán egy figyelemfelhívás, melyben tartozásáról és esetleges túlfizetéseiről ad tájékoztatást, jelezve, hogy az adó- és vámhatóság foglalkozik a kialakult helyzettel, és a tartozás meg nem fizetéséből akár még végrehajtási eljárás megindítása is következhet.
A NAV levelének kézhezvételét követően az adózónak lehetősége van önkéntesen megfizetni tartozását a levélhez mellékelt csekken, átutalással, ügyfélszolgálatainkon POS terminálon keresztüli bankkártyás befizetéssel, készpénz-átutalási megbízás (csekk) útján, internetes bankkártyás (VPOS) fizetéssel, vagy Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül átutalással az értesítőben feltüntetett számlaszámra.
Ha az adózó megítélése szerint a rendelkezésre álló határidőben az elmaradások nem rendezhetőek, fizetési kedvezményre (részletfizetés, fizetési halasztás, mérséklés) irányuló kérelmet is terjeszthet elő.
A fizetési kedvezményi eljárás magánszemély és egyéni vállalkozó adózónak ingyenes, egyéb adózók esetében 10 ezer forint eljárási illeték merül fel.
Ennek részletes szabályait a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) található 30. számú „A fizetési kedvezmények alapvető szabályai” információs füzet, illetve „A méltányossági jogkör gyakorlásáról, az adómérséklésről és a fizetési könnyítésről” szóló 3014/2016 sz. útmutató tartalmazza.
Részletfizetés alatt a fennálló tartozás havonként, részletekben történő megfizetését, fizetési halasztás alatt a fennálló tartozás későbbi időpontban történő, egyösszegű megfizetését kell érteni.
Gazdálkodó szervezetek esetében a kapcsolódó törvényi szabályozás kizárólag a pótlék és bírság tartozások elengedését teszi lehetővé, szigorú feltételek fennállása és bizonyítása esetében.
Ha az adózónak lejárt esedékességű, végrehajtható tartozása van, az adó- és vámhatóság felhívhatja annak rendezésére. E felhívás jogszabály alapján nem kötelező, az adó- és vámhatóság dönti el, hogy mely esetekben él vele.
Ha az adózó megítélése szerint a rendelkezésre álló határidőben az elmaradások nem rendezhetőek, fizetési kedvezményre (részletfizetés, fizetési halasztás, mérséklés) irányuló kérelmet is terjeszthet elő.
A fizetési kedvezményi eljárás magánszemély és egyéni vállalkozó adózónak ingyenes, egyéb adózók esetében 10 ezer forint eljárási illeték merül fel.
Magánszemély adózók tekintetében nemcsak a pótlék és a bírság, hanem egyéb tartozás elengedésére is sor kerülhet, ha az adó megfizetése az adózó és vele együtt élő hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti.
Lehetőség van a fizetési kedvezményre vagy mérséklésre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is.
Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen ügyfélkapus hozzáféréssel.
A „Tájékoztató az adózás rendjéről szóló törvény szerinti ügyek elektronikus úton történő intézéséhez” című összefoglaló a NAV honlapján szintén megtalálható. Azon adózók, akik elektronikus bevallás benyújtására kötelesek, kizárólag az Ügyfélkapun keresztül küldhetik be a fizetési kedvezményi, mérséklési kérelmeiket.
Ha az adózó nem köteles elektronikus bevallás benyújtására, akkor úgy is előterjesztheti a kérelmét, hogy a kitöltött nyomtatványt (FAG01, FAM01 az elnevezésük) kinyomtatja és hagyományos postai úton megküldi, vagy személyesen leadja a NAV bármely ügyfélszolgálatán.
A nyomtatványok megtalálhatóak ide kattintva a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) a „Letöltések” → „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták” → „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához” menüpontban.
Ha a fizetési értesítőben az adózót túlfizetésről tájékoztatta a NAV, az adószámlán mutatkozó túlfizetését átvezettetheti a hátralékos adónemekre, mellyel a tartozás – az átvezetett tartozás összegéig – megfizetettnek minősül.
Az átvezetés iránt a „1717-es Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és az állami adó-és vámhatósághoz történő benyújtásával rendelkezhet az adózó.
A 1717. számú nyomtatvány papíralapon és elektronikus úton is benyújtható, továbbá az adónemek közötti átvezetés iránti kérelem az Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszeren keresztül telefonos ügyintézés keretében is előterjeszthető, amennyiben rendelkezik a rendszer használatához szükséges ügyfélazonosító-számmal.
Azon adózók, akik elektronikus bevallás benyújtására kötelesek, kizárólag az ügyfélkapun keresztül küldhetik be a nyomtatványt. A nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásához az állami adó- és vámhatóság honlapján (http://www.nav.gov.hu) a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpontban található részletes tájékoztatás.
A 1717. számú nyomtatvány elérhető ide kattintva a NAV internetes honlapján (www.nav.gov.hu) Nyomtatványkitöltő programok – Nyomtatványkitöltő programok – Egyszerű vagy Összetett keresés menüpont alatt.
Az adózónak tartozásával, valamint annak rendezésével kapcsolatban személyes egyeztetésre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélszolgálatán, ügyfélfogadási időben van lehetősége. Továbbá felvilágosítást kaphat arra vonatkozóan is, hogy elektronikus úton történő teljesítésre kötelezettnek minősül-e.
Az adózó érdeke, hogy az értesítésben megjelölt időben megfizesse a hátralékát vagy fizetési kedvezményi eljárást kezdeményezzen, mert végrehajtási eljárás lefolytatására is sor kerülhet vele szemben, amennyiben a hátralékát az értesítésben megjelölt időn belül nem fizeti meg, és fizetési kedvezményi eljárást sem kezdeményez – figyelmeztet a NAV.
Ennek különösen nagy jelentősége lehet a gazdasági társaságok esetében, hiszen az aktuális minősítéseket a égy éven belüli végrehajtási eljárások befolyásolják, a végrehajtás ténye kizárja a megbízható adózói minősítést. A végrehajtás alatt álló adózók listája a NAV honlapján is közzéteszi, a végrehajtás tényét továbbá a cégjegyzék is tartalmazza.
A végrehajtási eljárás minden esetben plusz költséget is jelent az adózók számára. Az 5000 forint végrehajtási költségátalány mellett az egyes végrehajtási cselekmények (például: gépkocsi-, egyéb ingó-, ingatlanfoglalás) további 5000 forint végrehajtási költségminimum kiszabásával járnak.
Ha a fizetési értesítőben az adózót túlfizetésről tájékoztatta a NAV, az adószámlán mutatkozó túlfizetését átvezettetheti a hátralékos adónemekre, mellyel a tartozás – az átvezetett tartozás összegéig – megfizetettnek minősül.
Forrás: adozona
Képek: 24.hu, slidepayer, programturizmus, Agrárágazat, 24ora, nepszava, frisshirek, OrientPress, topceginfo
