Kölcsön beszámítása szolgáltatás ellenértékébe: mennyi a kamat, be kell jelenteni?
Egy cég kölcsönt adott egy másik cégnek, amit a kölcsönt kapó nem fizetett vissza, hanem azt beszámították a kölcsönadónak általa nyújtott szolgáltatás ellenértékébe. Be kellett volna jelenteni a kölcsönt és a beszámítást a másfélmilliós készpénzforgalmi limit miatt, és mennyi kamatot kellett volna minimálisan felszámítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
„A” cég kölcsönt adott „B” cégnek, kamatfizetés kikötése mellett. Pár hónappal később szolgáltatást nyújtott „B” cég „A” cégnek. A kölcsönt nem fizette vissza „B” cég „A” cégnek a számla benyújtásakor, hanem azt beszámították a szolgáltatásnyújtás kiegyenlítésébe. A kamat összege nem érte el a 1,5 milliós készpénzforgalmi limitet. A kölcsönt, illetve a beszámítást be kellett volna jelenteni a készpénzforgalmi 1,5 millió forintos limit miatt? Mi az a minimális kötelező kamat, amit kölcsön esetén fizetnie kell egy kft.-nek egy másik társaság felé? – kérdezte olvasónk.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 38. paragrafusának (3a) bekezdése szerint pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés – általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt – ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.
Nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (készpénz) történő fizetési művelet [hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2. számú melléklet 6. § (4) bekezdés a) pont].
A fentiek alapján csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek. Mivel a kérdésben érintett felek között tényleges készpénzfizetésre nem került sor, így esetükben bejelentési kötelezettség sem keletkezett.
A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6.47. pont (1)-(2) bekezdései szerint a pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
A Ptk. 6.388. pontja szerint az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha azt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából, illetve az eset körülményeiből ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
– a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsönösszeget;
– az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.
A fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a felek a kamat mértékét szabadon állapíthatják meg, melynek mértéke akár 0 százalék is lehet, ha annak mértékét egybehangzóan, írásban rögzítették. Szakértőnk ugyanakkor megjegyezte, hogy ha kapcsolt vállalkozások egymás között nem a piaci árnak megfelelő kamatot alkalmaznak, akkor erre való tekintettel a társasági adóról szóló törvény 18. paragrafusa adóalap-korrekciós tételt rendelhet el.
Romló kilátások Magyarország gazdaságáról londoni előrejelzésekben
Londoni pénzügyi elemzők friss előrejelzései szerint az idei kiugró teljesítmények után jövőre és 2019-ben várhatóan lassul a közép-európai EU-gazdaságok, köztük a magyar gazdaság növekedési üteme, egyebek mellett a mind feszesebbé váló kapacitáshelyzet miatt.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics negyedéves prognózisa szerint a feltörekvő európai térség gazdaságainak növekedése valószínűleg a harmadik negyedévben tetőzött.
A ház által használt előrejelzési modell – GDP Tracker – arra vall, hogy a magyar hazai össztermék éves összevetésben 3,5 százalékkal bővülhetett a harmadik negyedében.
A cég 2017 egészére 4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, de azzal számol, hogy a növekedési ütem jövőre 2,8 százalékra, 2019-ben pedig 2 százalékra mérséklődik.
A Capital Economics közgazdászai elismerik, hogy a következő két évre adott magyarországi növekedési prognózisuk a londoni konszenzusos előrejelzési sáv alsó szélén van, hangsúlyozzák azonban, hogy megítélésük szerint még ezek az ütemek is meghaladnák a magyar gazdaság növekedési potenciálját, és ez erősödő inflációs nyomást eredményez majd.
A ház elemzői szerint a magyar gazdaságban nagyobb probléma a kapacitások szűkössége, mint a többi közép-európai EU-gazdaságban. A Capital Economics szakértői azzal számolnak, hogy a bérekre és az árakra ebből eredő felhajtóerő 2018 elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintje fölé emeli az inflációt, és ebben a környezetben az MNB monetáris tanácsa jövőre irányváltásra kényszerül.
A cég jövőre 3,8 százalékos, 2019 egészében 3 százalékos éves átlagos inflációt jósol Magyarországon.
A Capital Economics jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB alapkamata ebben a környezetben a mostani 0,90 százalékról 2018 végéig 1,50 százalékra, 2019 végéig 3,00 százalékra emelkedik.
Más nagy londoni házak is jósolják új előrejelzéseikben a MNB monetáris politikájának szigorodását, bár e prognózisok kevésbé agresszív kamatemelési hullámot valószínűsítenek, ráadásul az MNB belátható időn belüli kamatemelése nem is konszenzusos várakozás a londoni elemzői közösségben.
A BMI Research londoni elemzői szerint ebben a környezetben az MNB 2018 vége felé elkezdi leépíteni egyes nem konvencionális enyhítési intézkedéseit, 2019-ben pedig kamatemelésbe kezd, és annak az évnek a végére 2,00 százalékra emeli alapkamatát.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint ugyanakkor a mélységi rekordokra süllyesztett kamatok elérése után a magyar jegybank célja a következő hónapokban a lehető legtöbb gazdasági szereplő refinanszírozása e rekord alacsony kamatszinteken.
A ház szerint ehhez az MNB-nek jelentős mozgásteret biztosít a 2-4 százalékon megállapított sávos inflációs cél és a jelenleg meglehetősen kedvező inflációs pálya. A Morgan Stanley londoni elemzői mindezek alapján úgy vélekednek, hogy a gazdasági növekedés és az infláció valószínűleg az MNB monetáris politikájának hátterébe szorul a belátható előrejelzési távlatban.
Ha külföldről vásárol ajándékot, ezekre a vám- és adószabályokra, szállítási határidőkre figyeljen!
A Magyar Posta, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkészült a karácsony előtti nagyobb csomagforgalomra és vámügyintézésre, az online vásárlók figyelmét pedig felhívják a földrajzi elhelyezkedéstől függő, eltérő szállítási időkre és vámszabályokra.
Majtényi Kálmán, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese a héten sajtótájékoztatón elmondta, hogy a karácsony előtti két hónapban a tapasztalatok szerint megemelkedik a napi átlagos csomagforgalom, az ünnep előtti négy-öt hétben pedig megduplázódik. A Posta erre a kiemelt időszakra megnövelt logisztikai kapacitással, létszámbővítéssel, szükség esetén rendkívüli kézbesítési napok bevezetésével, 12 nagyvárosban ünnepi csomagponti kézbesítéssel, a 10 legnagyobb forgalmú csomagautomatánál rekeszbővítéssel készül. A Posta 3000 fix csomagátvételi ponttal és 50 csomagautomatával rendelkezik.
Kitért arra is, hogy az internetes rendelések szállítási ideje leginkább attól függ, honnan rendelik. A karácsonyi forgalomban a távol-keleti országokból megrendelt áruk átfutási ideje 6-8 hét is lehet, ha ingyenes szállítással érkezik, míg az Európai Unióból jellemzően 1-2 hét. A sikeres kézbesítést segíti a pontos szállítási cím, például, ha a munkahelyre kérik a csomagot, a megrendelő neve mellett a cég nevét is fel kell tüntetni.
Majtényi Kálmán ismertette, hogy külföldi rendeléseknél csökkenteni lehet a szállítási időt, ha valaki nem az ingyenes szállítást választja, hanem valamelyik csomagszolgáltatást. Hozzáfűzte, hogy az ingyenes szállítás esetén nem követhető nyomon a feladott áru, így kevésbé kiszámítható a csomag érkezése, és ezeknél a küldeményeknél gyakoribb a rutinszerű vámellenőrzés is. A vezérigazgató-helyettes szerint célszerű megnézni a webáruház oldalán, hogy az adott termékből mennyi a raktárkészlet és a szállítási idő, és a szállításhoz nyomon követési szolgáltatást kérni.
Teleki József, a NAV repülőtéri igazgatója arra hívta fel a figyelmet, ha az Európai Unión kívülről érkezik a csomag, és az értéke miatt vámköteles, vámkezelés szükséges, amit gyorsíthat, ha a csomagon szerepel az áru pontos megnevezése és értéke.
Az interneten cégtől (például webáruházból) megrendelt és az EU-n kívülről érkező áruk 22 euró értékig vám- és adómentesek, 150 euróig vámmentesek, de 27 százalék áfát kell fizetni, 150 euró fölött pedig áfa- és vámkötelesek is.
Amennyiben EU-n kívüli magánszemély küld csomagot magyar magánszemélynek, 45 eurós értékig nem kell vámot és adót fizetni, 150 euróig vámmentes, de 27 százalék áfa terheli, míg 150 és 700 euró között 2,5 százalék vámot és 27 százalék áfát, e fölött pedig az áfa mellett már a vámtarifa szerinti vámot vagy kérelem alapján 2,5 százalék vámot kell megfizetni – ismertette a NAV igazgatója.
A hamis termékek, kábítószerek behozatala szigorúan tilos – figyelmeztetett. A gyógyszerek vámkezeléséhez vagy például védett növényből, illetve állatból készült termék behozatalához engedély vagy orvosi igazolás szükséges.
A vám alapja a küldemény igazolt értéke, ennek hiányában a NAV összehasonlító vámérték alapján vámkezel. Amennyiben a küldeményt vámkezeltetni kell, a Magyar Posta felveszi a kapcsolatot a címzettel, akinek nyilatkoznia kell a küldemény értékéről és a vámkezelési megbízásról.
Ha valaki garanciális okokból visszaküldi az árut vagy eláll a vásárlástól, kiviteli vám-árunyilatkozattal lehet visszaigényelni a vámot és az áfát – tette hozzá.
Az internetes vásárlással kapcsolatban az érdeklődők részletes tájékoztatót találnak a www.nav.gov.hu/nav/kiadvanyok/internetes_vasarlas internetes oldalon – ismertette a NAV repülőtéri igazgatója.
Majtényi Kálmán elmondta, a Magyar Posta 35 százalékos részesedésével piacvezető a belföldi csomag, futár és expressz piacon. Az e-kereskedelem évi 10-12 százalékkal bővül, ennek nyomán évről évre nő a postán feladott csomagok száma is: tavaly mintegy 18 millió csomagot kezelt a Posta, idén számuk elérheti vagy meghaladhatja a 20 milliót. A nemzetközi forgalomban kezelt több mint 5 millió regisztrált levéllel szemben idén 6,5 millió is érkezhet, a levélként továbbított, nem regisztrált áruküldemények száma pedig a tavalyi 9 millióról 10 millióra nőhet.
Magánnyugdíj: Románia is váltana
Az Európai Bizottság (EB) aggodalommal figyeli, hogy Románia is lemondana a kötelező magánnyugdíjról – mondta Valdis Dombrovskis, az euróért és szociális párbeszédért felelős uniós biztos egy bukaresti rendezvényen.
Az EB alelnöke úgy vélekedett: a demográfiai hanyatlás közepette a hárompilléres nyugdíjrendszer feladása kétségessé teszi a munkavállalók öregkori ellátását.
Mihai Tudose román miniszterelnök szeptemberben jelentette be: kormánya választhatóvá tenné a kötelező magánnyugdíjat, így a biztosított maga döntheti el, hogy nyugdíjjáruléka teljes egésze az államnál marad, vagy egy része továbbra is átkerül a magánbiztosítókhoz.
„Ez nem egyedülálló Kelet-Közép-Európában, más államok is ezt az utat választották. Egy ilyen döntés rövid távon bevételnövekedést jelenthet az államnak, de minket egy ilyen politikának az esetleges hosszú távú következményei aggasztanak, tekintettel a demográfiai adatokra. Mi általában azt javasoljuk a tagállamoknak, hogy maradjanak meg a hárompilléres nyugdíjrendszernél, amelyben mind az állami-, mind a magán-, mind az önkéntes nyugdíjpénztári elem megtalálható” – mondta Dombrovskis az EU romániai képviselete által rendezett bukaresti konferencián.
A bukaresti kormány csütörtökön bejelentette: a magánnyugdíjpénztári járulék jövő évtől a bruttó bér 5,1 százalékáról 3,75 százalékra csökken. A konferencián jelen lévő Lia Olguta Vasilescu román munkaügyi miniszter szerint valójában jövőre is ugyanakkora, évi hétmilliárd lejnyi (474 milliárd forint) összeg kerül a nyugdíjrendszer második pilléréhez, mint idén, mivel a kormány számításai szerint mintegy húsz százalékkal emelkednek majd a bruttó bérek.
„Valdis Dombrovskis aggodalmai alaptalanok, nem fogjuk Magyarország példáját követni, amely lemondott a nyugdíjrendszer második pilléréről: Romániában megtartjuk a hárompilléres rendszert” – jelentette ki Vasilescu, ellentmondva a miniszterelnök és Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök korábbi nyilatkozatainak, akik a 35 év alattiak tíz éve kötelező magánnyugdíjpénztári tagságságának önkéntes alapokra helyezését ígérték.
Romániában 2007-ben vezették be a magánnyugdíj-rendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillérét az állami nyugdíj képezi, a második pillérét a kötelező magánnyugdíj, a harmadik pillér pedig az önkéntes magánnyugdíj.
A nyugdíjrendszer második pillére jelenleg 7 millió munkavállaló 38,16 milliárd lejnyi megtakarítását kezeli, vagyis munkavállalónként 5450 lejt, ami a befizetett összeg mellett az átlagosan ezer lejnyi nettó hozamot is magában foglalja – ismertette a konferencián Iulius Postolache, a romániai magánnyugdíjpénztárak szövetségének elnöke.
Megadóztatják a profitot kimenekítőket, forgalmi típusú adót vezetnek be Romániában
Több adó- és járulékintézkedést jelentett be csütörtökön a román kormány; emelik a minimálbért, megadóztatnák a profitjukat Romániából külföldre menekítő multinacionális vállalatokat, forgalmi jellegűvé alakítják a közepes cégek adóját, emellett csökkentik a kötelező magánnyugdíj-járulékot.
A tervezett intézkedések egy részét Lia Olguta Vasilescu munkaügyi miniszter jelentette be a csütörtöki kormányülésen. Közölte: január 1-jétől 1900 lejre (127 300 forint) növelik a bruttó minimálbért. Jelenleg a minimálbér 1450 lej (97 150 forint). Az eddigi ütemterv szerint januártól 1500 lejre kellett volna nőnie a minimálbérnek.
Gazdasági elemzők szerint a kormány így akarja elérni, hogy a versenyszféra több adót fizessen az államkasszába, ugyanakkor emlékeztettek: a magáncégek közül egyre többen gondolkodnak azon, hogy elköltöztessék Romániából vállalkozásukat a munkaerőköltségek jelentős emelkedése miatt. 2016 végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.
Ionut Misa pénzügyminiszter bejelentette: megadóztatják azokat a multinacionális cégeket, amelyek külföldre menekítik profitjukat, s ezzel csökkentik a romániai adóalapjukat. A tárcavezető nem árult el részleteket, hogy mekkora lesz az adó és milyen módszerekkel fogják felderíteni az ilyen eseteket.
Azt is közölte, hogy az évi 1 millió eurónál kisebb árbevétellel rendelkező vállalatok az üzleti forgalmuk után fognak 1 százalékos adót fizetni a 16 százalékos társasági adó helyett. Ez az intézkedés 450 ezer vállalkozást érintene.
Eddig az évente 500 ezer euró árbevétellel rendelkező vállalatok esetében volt kötelező ez az adózási forma, most a határértéket megdupláznák, ami elemzők szerint a nagyobb vállalatokat érinti kellemetlenül, hiszen több adót kell fizetniük.
Eddig ugyanis a 16 százalékos társasági adót a profit után kellett befizetni, számos vállalkozás azonban alacsony nyereséget jelentett.
Egy másik intézkedés szerint januártól 5,1 százalékról 3,7 százalékra csökkentik az állami nyugdíjalapból a kötelező magánnyugdíjalapokba átutalandó járulék arányát, amelyet az államnak minden 35 évnél fiatalabb alkalmazott fizet a bruttó béréből.
A miniszter elmondta: a béremelések következtében az átutalt járulék értéke nem fog csökkenni. A kormány emellett választhatóvá akarja tenni a jelenleg kötelező magánnyugdíjat, mindezt azért, hogy több pénz maradjon az állami nyugdíjalapban. A tárcavezető ugyanakkor azt is közölte, hogy 2018. július 1-jétől 10 százalékkal emelik a nyugdíjakat.
Életkezdési támogatást kapnának a külföldön élő magyar gyerekek is
A kormány a Gyermekvállalást Ösztönző Akciótervére hivatkozva kiterjesztené az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitás lehetőségét a nem Magyarországon élő magyar gyermekekre is Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az erről szóló törvényjavaslata szerint.
A T/17997. számú indítvány alapján a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény hatálya kibővülne a 2017. június 30-a után született, Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező, magyar állampolgárságú vagy a kettős állampolgárságot el nem ismerő országokban élő, magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekekre.
A javaslat rendelkezik a Magyarország területén lakóhellyel nem rendelkező jogosultak köre esetén a Start-értékpapírszámla nyitás módjáról és a nyitáshoz szükséges dokumentumokról, nyilatkozatokról. Ennek értelmében Start-értékpapírszámlát a külföldi gyermekek részére szüleik, hozzátartozóik – a belföldi gyermekekkel azonos módon – a kincstári irodákban, kirendeltségeken nyithatnak.
A 2017. július 1-je előtt született külföldi gyermekek számára – az életkezdési támogatásra nem jogosult belföldi gyermekekkel azonos módon – a szülő, hozzátartozó 25 ezer forint befizetésével nyithatja meg az értékpapírszámlát. A 2017. június 30. napját követően született külföldi gyermekek esetén ez a befizetés nem szükséges, tekintettel arra, hogy a szülő, hozzátartozó kérelme alapján a Kincstár által a gyermek számára életkezdési letéti számlán elhelyezett életkezdési támogatás a Start- értékpapírszámla nyitásakor arra átvezetésre kerül.
Csalással gyanúsítják a befektetési arannyal foglalkozó férfit
Különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság pénteken egy férfit, akinek a cége befektetési arany értékesítésével foglalkozott és húsz sértettnek csaknem 130 millió forint kárt okozott – tájékoztatta a Nyíregyházi Törvényszék szóvivője az MTI-t.
Toma Attila közleményében azt írta: az őrizetben lévő Sz. A. Á. cége gazdasági befektetési arany értékesítésével foglalkozott. Az ügyfelekkel szerződést kötött annak adás-vételéről, illetve azokkal, akik nem akarták tárolni a megvásárolt befektetési aranyat, tárolási szerződést kötött külön ellenszolgáltatásért cserébe.
Húsz ügyféltől vett át különböző összegeket, de a befektetési aranyat nem adta át nekik. A kár értéke meghaladja a 127 millió forintot.
A bíróság szerint a bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyú, így a gyanúsított, ha szabadlábon hagynák, feltehetően megpróbálná kivonni magát a büntetőeljárás alól, továbbá fennáll az eljárás meghiúsításának és a bűnismétlésnek a veszélye is. A végzés nem jogerős.
A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján azt közölte: a Terrorelhárítási Központ (TEK) elfogott egy férfit, akivel szemben a debreceni rendőrök különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett gyanúja miatt nyomoznak.
Az ügyben tett feljelentések után és a beszerzett adatok alapján – amelyek között olyan információ is felmerült, hogy a férfi lőfegyverrel rendelkezhet – a debreceni rendőrök közreműködésével a TEK műveleti egysége szerdán fogta el a budapesti lakost. A nyomozók a 48 éves férfit gyanúsítottként kihallgatták és őrizetbe vették.
Forrás: MTI / NAV / Magyar Posta / adozona
Képek: forras, belfoldihirek, eutax, mosonmagyarovar, napi, barcsi, adozas, egeszsegkalauz, badog, arany9999
