Ilyen büntetésekre számíthatunk jövő évtől az új Art. alapján
A napokban került az Országgyűlés elé az adózás rendjéről szóló új törvény tervezete. A törvényjavaslat alapján jövő évtől mégsem emelkedne a késedelmi pótlék és az önellenőrzési pótlék mértéke, viszont egyszerűsödne a mulasztási bírság szabályozása.
Az adózás rendjéről szóló T/17994 számú törvényjavaslat alapján a várható lényegesebb változások a következők.
Késedelmi pótlék
A korábbi tervezet alapján a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,90 százalék) kétszereséről (jelenleg 1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (jelenleg 5,90 százalék) változott volna 2018. január 1-jétől. Ez a jelenlegi kamatmérték mellett több mint háromszoros növekedés jelentett volna. Az 2017. október 24-én benyújtott törvényjavaslatban azonban ez a módosítás már nem szerepel.
Változik viszont a kisösszegű pótléktartozások kezelése. A javaslat szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.
Önellenőrzési pótlék
Az önellenőrzési pótlékot továbbra is a késedelmi pótlék 50 százalékának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75 százalékának megfelelő mértékben kell felszámítani. Amennyiben a késedelmi pótlék emelkedése nem valósul meg, az önellenőrzési pótlék mértékében sem lesz változás.
Adóbírság
Az adóbírság mértéke főszabály szerint továbbra is az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 50 százaléka lesz.
Ehhez képest lényegesen magasabb az adóbírság mértéke (az adóhatóság által megállapított adóhiány 200 százaléka), ha az adóhiány bevételeltitkolással, bizonylatok, könyvek meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
A korábbi tervezet a 200 százalékos bírságmértéket a felére, 100 százalékosra csökkentette volna, ez a módosítás azonban a 2017. október 24-én benyújtott javaslatból kikerült. A korábban tervbe vett bírságmérséklés tehát valószínűleg nem valósul meg.
Így készül az adóbevallás jövőre
Továbbfejleszti rendszerét az adóhatóság, így jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is a hivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást, ezzel véget ér az adóbevallás kora Magyarországon – mondta Tállai András a Magyar Időknek.
A lapban megjelent interjúban a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője közölte: a kormány szeretné a vállalkozások adminisztrációs feladatait is megkönnyíteni, így minden olyan bevallás kitöltését átveszi majd a hivatal, amit csak átvehet. A cél az, hogy a polgárok és a cégek helyett is a NAV dolgozzon – tette hozzá.
Kifejtette: évtizedes nyűgtől szabadította meg az adófizetőket tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azzal, hogy az idén már nagyjából négymillió polgár személyijövedelemadó-bevallását készítette el.
Azzal, hogy jövőre a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a dokumentumot, nagyjából 350 ezer embert szabadítanak meg a bevalláskészítés feladatától. Az erről szóló jogszabály már a törvényhozás asztalán fekszik – közölte Tállai András.
A parlamenthez benyújtott indítvány arról is rendelkezik, hogy jövőre a munkáltatók válláról is lekerül az szja-bevallás készítésének terhe. A munkaadók, ha volt megfelelő kapacitásuk, elkészíthették alkalmazottaik bevallását, erre azonban már nem lesz szükség – mondta az államtitkár.
Hozzáfűzte: teljességgel felesleges, hogy a cégek is bíbelődjenek ugyanazzal a papírmunkával, amit a hatóság elvégez. Az utóbbi időkben nagyjából harmincezer vállalkozás készített a munkavállalóinak bevallást, ennyi cég dolga lesz ezentúl egyszerűbb – mondta a NAV vezetője.
A kormányzat más módon is igyekszik enyhíteni a gazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. Az idén például már a NAV-hoz is benyújthatják a vállalkozások a helyi iparűzési adóbevallásukat. „Ezen az úton haladunk tovább, az adóhivatal így jövőre jövedéki bevallástervezetet küld az érintettek cégnek” – jegyezte meg Tállai András.
2,7 millióan kapnak nyugdíjkompenzációt és -prémiumot
Nem változik a nyugdíjkifizetés azt követően sem, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság november 1-jén a Magyar Államkincstárba olvad, a szokásos havi nyugdíjellátással együtt 2,7 millióan nyugdíjkompenzációban és egyszeri nyugdíjprémiumban is részesülnek.
A MÁK hétfői közleménye szerint a novemberi juttatásokat már az átalakult hivatal fogja utalni a nyugdíjasoknak.
Megerősítették, hogy postai kézbesítésnél változatlanul november 15-étől, illetve december 4-étől kezdődően 12 munkanap alatt, míg bankszámlára való átutalás esetén november 10-én, majd december 4-én érkezik a járandóság.
A MÁK több százezer ember központi bérszámfejtését látja el hónapról-hónapra: család- és szociális támogatásokat utal, valamint intézi az uniós fejlesztési- és mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos pénzügyi feladatokat – írták.
Hozzátették, hogy az elmúlt évek változásainak köszönhetően a személyi és a technikai feltételek is adottak a közpénzügyi kifizetések teljesítéséhez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken közölte, hogy Varga Mihály tárcavezető az összevonást követően a hivatal vezetésével Mészáros Józsefet, az ONYF eddigi főigazgatóját, a Magyar Államkincstár átalakításáért felelős kormánybiztost bízta meg.
Hozzátették, hogy továbbra is számítanak Dancsó József leköszönő elnök szakértelmére.
Részesedéskivonás elszámolása és adókövetkezményei
Mikor árfolyamnyereségként, mikor árfolyamveszteségként kell elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.
A vállalkozások életében – az átruházáson kívül – más olyan események is gyakoriak, amelyek a részesedés nyilvántartásból történő kivezetésével járnak:
– a tagok a jegyzett tőke leszállításáról döntenek, amelynek során vagyont vonnak ki a társaságból, vagy
– más szervezeti formává alakulnak, illetve
– megszűnnek jogutód nélkül.
Ezen események is hatással lehetnek az eredményre és ezáltal a társasági adó alapjára. E gazdasági események következében pénzügyi műveletek bevételét vagy ráfordítását kell elszámolni az érintett társaság tagjának árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség címen.
A témában korábban írt cikkünket itt olvashatja el!
Jogsértő webáruházak: hatékony a megemelt bírság?
A fogyasztóvédelmi jogsértést újra elkövető webáruházak aránya 14 százalékra csökkent idén a korábbi 54 százalékról, a jelentős javulás az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmi ellenőrzéseit szigorító, tavaly decemberben elfogadott törvénymódosításnak köszönhető – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfőn.
A tárca tájékoztatása szerint a kis- és középvállalkozásként működő webáruházak első alkalommal elkövetetett jogsértése esetén továbbra sincs bírság, a vállalkozásnak lehetősége van a feltárt hibák javítására. Az ismételt ellenőrzés során azonban ugyanannak a jogsértésnek az elkövetése miatt 200 ezertől 2 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság.
Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is az ellenőrzött webáruházak 88 százalékánál talál problémát a hatóság. Ilyen esetben a webáruház figyelmeztetést kap, hogy 30 napon belül javítsa a jogsértést.
A tapasztalatok szerint a jogsértést elkövető e-kereskedők a fogyasztóvédelmi hatóság figyelmeztetése után pótolják a feltárt hiányosságokat, így idén csak 14 százalékuknál volt szükség bírság kiszabására.
A közlemény idézi Keszthelyi Nikolettát, az NFM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárát, aki kiemelte: a fogyasztóvédelemben 2017-ben az e-kereskedelemmel kapcsolatos kérdések állnak a középpontban. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy hatásos volt a fogyasztóvédelmi bírság megemelése, a vállalkozások együttműködőek, a feltárt hibákat gyakran már az eljárás folyamán, a határozat jogerőre emelkedése előtt javítják.
Az NFM internet laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság idén együttesen több mint félezer webáruházat vizsgált. Az e-kereskedelmi vállalkozások részéről tipikus hiányosságnak tekinthető a 14 napos elálláshoz kötődő részletes tájékoztatás elmaradása. Sok esetben az elállási jog gyakorlását többletfeltételekhez, például eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez kötik.
Problémák merülnek fel az elérhetőségi adatok közlésével is, ami azért fontos, mert itt láthatja a vásárló, hogy hazai webáruháztól rendel-e, ugyanis a magyar nyelvű honlap és a „.hu” végződés nem garantálja ezt.
A közlemény szerint az ellenőrzési tapasztalatok miatt 2018-ban ismét az e-kereskedelem áll majd a fogyasztóvédelmi vizsgálatok középpontjában.
A tárca tájékoztatott arról is: uniós országokból származó webáruházakkal szemben felmerült problémák kezelésében az NFM-n belül működő Európai Fogyasztói Központ (EFK) tud érdemi és ingyenes segítséget nyújtani. Az EFK 2017-ben mintegy 4,6 millió forint értékben érvényesítette sikeresen a magyar fogyasztók online vásárlással kapcsolatos, határon átnyúló panaszait.
Az interneten történő vásárlás előtti hatékony tájékozódást segíti a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu honlapon elérhető adatbázis, amely az e-kereskedelmi cégek ellen hozott jogerős határozatok mellett tartalmazza azt is, ha a vállalkozás teljesítette a határozatban foglaltakat.
Forrás: MTI / NAV / adozona
Képek: www.hirmagazin.eu
