Vége az adóbevallás korának. Jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is a hivatal készíti el a személyi jövedelemadó-bevallást – mondta a Magyar Időknek Tállai András.
Továbbfejleszti rendszerét az adóhatóság, így jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is a hivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást, ezze véget ér az adóbevallás kora Magyarországon – mondta Tállai András a Magyar Időknek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője közölte: a kormány szeretné a vállalkozások adminisztrációs feladatait is megkönnyíteni, így minden olyan bevallás kitöltését átveszi majd a hivatal, amit csak átvehet. A cél az, hogy a polgárok és a cégek helyett is a NAV dolgozzon – tette hozzá.
Kifejtette: évtizedes nyűgtől szabadította meg az adófizetőket tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azzal, hogy az idén már nagyjából négymillió polgár személyi jövedelemadó-bevallását készítette el.
Azzal, hogy jövőre a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a dokumentumot nagyjából 350 ezer embert szabadítanak meg a bevalláskészítés feladatától. Az erről szóló jogszabály már a törvényhozás asztalán fekszik – közölte Tállai András.
A parlamenthez benyújtott indítvány arról is rendelkezik, hogy jövőre a munkáltatók válláról is lekerül az szja-bevallás készítésének terhe. A munkaadók, ha volt megfelelő kapacitásuk, elkészíthették alkalmazottaik bevallását, erre azonban már nem lesz szükség – mondta az államtitkár.
Hozzáfűzte: teljességgel felesleges, hogy a cégek is bíbelődjenek ugyanazzal a papírmunkával, amit a hatóság elvégez. Az utóbbi időkben nagyjából harmincezer vállalkozás készített a munkavállalóinak bevallást, ennyi cég dolga lesz ezentúl egyszerűbb – mondta a NAV vezetője.
A kormányzat más módon is igyekszik enyhíteni a gazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. Az idén például már a NAV-hoz is benyújthatják a vállalkozások a helyi iparűzési adóbevallásukat. “Ezen az úton haladunk tovább, az adóhivatal így jövőre jövedéki bevallástervezetet küld az érintettek cégnek” – jegyezte meg Tállai András.
Kölcsönzött munkaerő és tanuló a rehabilitációs hozzájárulásnál
Kinél kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulásnál szükséges létszámszámításnál a kölcsönzött munkaerőt, illetve mi a szabály a szakképzőiskolai tanulóra? Olvasói kérdésekre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Kérdés:
Munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég esetében a rehabiltációs hozzárulásnál az éves átlagos statisztikai állomány létszám számításánál, illetve a kkv-minősítés esetén a foglalkoztatottak létszámának meghatározása során kinél kell figyelembe venni a kölcsönzött munkaerőt: a kölcsönbe vevőnél vagy a kölcsönbe adónál?
Szakértő válasza:
A felvetett problémára a megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23. § (4a) bekezdésének alkalmazása nyújtja a megoldást. Az említett jogszabályi hely alapján munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevőnél kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.
Ugyanakkor a kölcsönbeadó nyilatkozhat úgy is (a kölcsönbevevőnek), hogy a kölcsönbeadott munkavállalók nála kerülnek figyelembe vételre.
Kérdés:
Milyen esetekben nem kell beszámolni az átlagos statisztikai állományi létszámba a tanulószerződéssel rendelkező tanulókat? Kereskedelmi egységben 4 tanulónk van, bolti eladónak tanulnak, egy elsőéves, a többiek másodévesek. Ösztöndíjat a kamarai tanulószerződésben meghatározottak szerint kapnak. 23 munkaviszonyban álló dolgozó és 4 tanuló van, aggódunk, mert a rehabilitációs hozzájárulás nagyon magas összeg.
Szakértő válasza:
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásról szóló 2011.évi CXCI. törvény 23. § (4) bekezdése értelmében a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában létszámon a KSH munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.
Az említett útmutatót a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény mellékleteként találhatjuk meg. Ennek 1.1.6. pontjából, illetve 2. számú függelékének A) táblázata értelmében a tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló – ha csak a tanulószerződés alapján a kötelező, illetve kiegészítő juttatásban részesül, figyelmen kívül hagyható a létszám meghatározása során.
Ugyanakkor, ha a szakképző iskolai tanuló, a tanulói szerződés alapján a gyakorlati képzését biztosító munkáltatónál már normál munkarendben és munkakörére általános, a munkaidő hosszától függő minimálbért elérően munkadíj ellenében munkát végez, beszámítandó.
Étkezési hozzájárulás kötelező gyakorlatra: kinek, mennyit kell adni?
Milyen formában és milyen összegben kell étkezési hozzájárulást juttatni gyógyszertári kötelező gyakorlatra tanulószerződéssel foglalkoztat tanulónak (OKJ-s esti képzés), aki heti 12 órát tölt a gyakorlati helyen? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 68. paragrafusának (1) bekezdése szerint „a tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.
A részletes előírásokat tartalmazó 4/2002. OM-rendelet szerint:
„3. § (1) A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani.
(2) Az étkezésről meleg – kivételesen indokolt esetben hideg – élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni.
(3) Eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet akkor is köteles gondoskodni az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint a tanuló étkeztetéséről, illetőleg viselni annak költségeit, ha a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére időlegesen más gazdálkodó szervezetnél vagy szakképző iskolában kerül sor.
(4) Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott – adómentes összegénél”.
Mivel a szja-törvény szerint étkezési hozzájárulás nem adható adómentesen a dolgozóknak, az OM rendelet 3. paragrafusának (1) bekezdése nem alkalmazható. Ezért – szakértőnk véleményem szerint – a szakképzésről szóló törvény 68. paragrafusának (1) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést biztosító szervezet a nála foglalkoztatottak részére a szja-törvény 69-71. paragrafusai és a 89. paragrafus (6) bekezdése megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával nyújtott étkezési juttatással azonos juttatást adhat a tanuló számára a munkáltató. A juttatás a tanuló szempontjából adómentes 2017. január 1-jétől [szja-törvény 1. számú melléklet 4. 37.; 92. § (1) bekezdés].
Korábban utalják a nyugdíjat
A tárgyhónap 12-énél korábban írják jóvá a nyugdíjasok banki számláján novemberben és decemberben is a nyugdíjat.
Novemberben 10-én érkezik a nyugdíj a folyószámlákra, mivel 12-e vasárnapra esik. Decemberben pedig az utóbbi évek hagyományainak megfelelően már 4-én a számlákon lesznek a járandóságok.
Bérpótlékot kapnak a védőnők
November 1-jétől 33 ezer forintos havi bérpótlékban részesülnek a védőnők – jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkár szombaton Budapesten.
Rétvári Bence elmondta, a jövő évi költségvetésben kétmilliárd forint áll rendelkezésre a védőnői bérpótlék fedezetére. Hozzátette: emellett jelenleg is folynak a megyei szintű konzultációk a nemzeti védőnői szolgálatról.
Az államtitkár közölte, a kormány az elmúlt években számos intézkedést tett azért, hogy a védőnők anyagi megbecsültségét növelni tudják. Emlékeztetett, hogy 2010 óta a védőnői szolgálatok teljes költségvetési támogatás 17,9 milliárd forintról 27 milliárd forintra nőtt.
Rétvári Bence felidézte, hogy a 2012-ben 14 százalékos, 2013-ban 13 ezer forintos és 2014-ben 24 400 forintos átlagos emeléssel javítottak a védőnői szolgálatok pénzügyi helyzetén. Ezen felül 2016-ban 2 milliárd forinttal növelték a védőnői finanszírozást.
Rétvári Bence kiemelte azt a jogszabályi változtatást is, ami alapján minden védőnő megkapja a többletfinanszírozást, így egy területi védőnői szolgálat díjazása 2010-2018 között 257 ezer forintról 358 ezer forintra nőtt, ezen belül egy védőnő átlagos fizetése 153 322 forintról mostanra 257 128 forintra nő, ami 43 százalékos emelkedést jelent.
Az államtitkár kérdés kapcsán közölte, ez a bérpótlékemelés minden védőnő számára többletjövedelmet jelent, függetlenül attól, hogy milyen konstrukcióban látja el védőnői tevékenységét.
Hozzátette azt is, az idei költségvetésben 82 milliárd forint jut az egészségügyben dolgozók béremelésére.
Rétvári Bence azzal kapcsolatban, hogy egy fideszes törvényjavaslat szerint a sportvállalkozások, sportklubok a jövőben mentesülnének az iparűzési adó és a hivatásos sportolók bére után fizetett egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alól úgy reagált: ez is egy olyan javaslat, amely a tömeg- és a versenysport támogatását szolgálja. Hozzátette, a javaslat is arra utal, hogy egy sportklub nem egy vállalkozás, gazdasági társaság, hanem közhasznú feladatot ellátó szervezet, és bízik abban, hogy ezek az adókönnyítések a sportolást még népszerűbbé teszik az emberek körében és többen fognak sporttal foglalkozni.
Módosítani kell majd a munkaidő-beosztást? Változhat az Mt.
A parlament döntésére vár az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Ennek 202. §-a érinti a munka törvénykönyve néhány rendelkezését. Szintén kezdeményezték az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását a mentesített keretösszeg vonatkozásában.
Munkafeltételek, munkaidő-beosztás
Az Mt. 51. § (3) bekezdése szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A módosítás ezt azzal egészítené ki, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.
A várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK irányelv 5. cikke a munkahelyi egészség és biztonság területén intézkedéseket ír elő, így munkáltatói kötelezettséget rögzít annak érdekében, hogy a várandós és szoptató munkavállalók munkahelyi kockázatnak való kitettsége elkerülhető legyen.
Ezen rendelkezésnek történő megfelelés indokolja a 60. § (1) bekezdésére tett módosítási javaslatot. A jelenlegi szabályozás szerint a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig a munkakörében nem foglalkoztatható.
A módosítás azt írná elő, hogy a munkáltatónak a munkavállaló más munkakörbe történő áthelyezését megelőzően kötelezettsége – a fent idézett 51. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazása mellett – a munkafeltételek és/vagy a munkaidő-beosztás átalakítása, és ha ezek a feltételek nem módosíthatóak, csak ezt követően lehet a dolgozó részére az egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani.
Ez a rendelkezés valóban kedvezően érintené a kismamákat, hiszen változásra éppen ebben az időszakban van szükségük a legkevésbé, így viszont továbbra is a saját munkakörüket láthatnák el. Kérdés azonban, hogy ha a munkáltató azt állítja, nincs lehetősége a feltételek módosítására, és ezt igazolni is tudja, hogyan és mivel támasztja alá ennek ellenkezőjét a kismama (a munkafeltétel és a beosztás inkább munkaszervezési jellegű kérdések, és nem minden esetben objektíven megítélhetőek).
A gyakorlatban – ha akart – eddig is ekként járt el a munkaadó, hiszen neki is előnye származik ebből a megoldásból. A módosító javaslat elfogadása esetén remélhetőleg többeket „ösztönöz” majd a kötelező rendelkezés.
Forrás: MTI / adozona / kormany
Képek: SlidePlayer, www.hirmagazin.eu, aberden, eutax, pixabay, Magyar Értéktár, BeregiHirek
