Ez megint fájni fog az autósoknak, motorosoknak
Bruttó 3 forinttal emeli a benzin literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik – értesült piaci forrásokból az MTI. Az emeléssel a benzin átlagára 358 forintra nő.
Az üzemanyagok ára legutóbb szombaton változott, 4-4 forinttal emelkedett mindkét üzemanyagé: a benzin literenkénti ára 355 forintra, a gázolajé 366 forintra nőtt.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
Az Ön kocsija is többet fogyaszt az ígértnél? Ez az oka az eltérésnek
Közel másfélszer annyi az Európában forgalomba helyezett új gépkocsik valóságos fogyasztása, mint a gyártó által megadott érték – mutatja egy nemzetközi kutatócsoport felmérése.
Az új gépkocsik valójában átlagban 42 százalékkal több üzemanyagot fogyasztanak, mint kísérleti üzemben az International Council on Clean Transportation (ICCT) független környezetvédelmi szervezet ma közzétett tanulmánya szerint. A kutatók egy éve is ugyanerre az eredményre jutottak, a helyzet tehát semmit sem javult.
Tíz éve még csak 15 százalék volt a különbség a gyári adat és a valóságban mért érték között – emeli ki Peter Mock, az ICCT európai igazgatója. A különbség 2013-ig 25 százalékra nőtt.
A nagyobb fogyasztás nemcsak nagyobb károsanyag-kibocsátást, hanem évente mintegy 400 euró többletköltséget jelent az autósoknak.
A nagy eltérés egyik oka, hogy a gyártók nem a valóságos üzemi körülmények között mért adatokat adják meg, hanem a labortesztek során nyert értékeket. Kedvező irányba mutat, hogy idén ősztől a forgalomba kerülő új típusokra már szigorúbb előírások vonatkoznak.
Fontos lenne, hogy végre Európa-szerte büntetni lehessen a trükközést, az adatok meghamisítását. Különben semmi sem fog változni – hangsúlyozza Mock.
Az ICCT-nek 2015-ben meghatározó szerepe volt az emissziós adatok manipulálásának leleplezésében, a dízelbotrány kirobbantásában.
Jogi útvesztőben a csed, gyed, gyet mellett vállalkozók: mutatjuk, miért
Számos kérdés érkezik az egyéni és társas vállalkozók csed, gyed, illetve gyes vagy éppen ápolási díj melletti tevékenységével, személyes munkavégzésével kapcsolatban. Cikkünk elején rögzítjük az elfogadott gyakorlatot, a későbbiekben pedig kitérünk arra, hogy adott esetben miért érezhetnek ellentmondást a jogalkalmazók a vonatkozó rendelkezések között.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. (Eb.) törvény 41. paragrafusának (1) bekezdése világosan fogalmaz a csed melletti munkavégzésről: nem jár csed a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban (kivéve nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt) keresőtevékenységet folytat, azzal, hogy nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is –, amennyiben annak kifizetésére az ellátás folyósításának ideje alatt kerül sor. A csed mellett tehát egyértelműen tilos keresőtevékenységet folytatni.
Áfatörvény 2018-tól: ezt kell tudni az átemelt eljárási szabályokról
Adólevonási jog elenyészése, új közlekedési eszköz beszerzése, adatszolgáltatás, összesítő jelentés – folytatjuk ismertetésünket az áfatörvény 2018-tól hatályba lépő módosításairól.
Az áfatörvény módosítási javaslatairól szóló cikksorozatunk első részében az áfakulcsok változásával és az eljárási szabályok átültetésének vizsgálatával foglalkoztunk. Ezúttal az utóbbi szabályok elemzését folytatjuk.
Az adólevonási jog elenyészése
2018. január 1-jétől megszűnik az adószám felfüggesztésének jogintézménye. Erre reagálva a benyújtott javaslat kivezeti az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket az áfatörvényből. Megmarad ugyanakkor az adószám törlésére vonatkozó szabály, amely alapján, ha az állami adó- és vámhatóság az adóalany adószámát törli, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat véglegessé válásának napjával elenyészik.
Bróker Marcsi, aki összesen 12 milliárdos kárt okozott 767 embernek
Megkezdődött a Kun-Mediátor-ügy elsőfokú tárgyalása ma a Szolnoki Törvényszéken. Az ügyész közel két órán keresztül sorolta a nevét annak a 767 embernek, akiket a büntetőper egyetlen vádlottja, a 64 éves, karcagi Dobrai Sándorné kedvező pénzügyi befektetési lehetőséget kínálva tévedésbe ejtett, és összesen több mint 12 milliárd forinttal károsított meg.
A volt cégvezető pénzügyi jogsértések sorozatát követte el üzleti tevékenységével az ügyészség szerint. Az egyebek mellett csalással, sikkasztással vádolt, Bróker Marcsiként ismertté vált nő a Kun-Mediátor Kft. vezetőjeként úgy tévesztette meg ügyfeleit, hogy a cégnek nem volt engedélye pénzügyi szolgáltatói tevékenység folytatására, csupán utazásszervezésre és valutaváltásra. Az ügyfelektől – magas havi hozamot ígérve – befektetés céljából átvett pénzt nem helyezte el pénzintézeteknél, azt részben saját és családja életvitelének költségeire, részben a sértettek egy körének kifizetésére fordította.
A sértettek felsorolásakor kiderült, hogy az őket ért károk között nagy a szóródás, volt köztük több százmillió forintos és 100 ezer forint körüli is. A készpénzben befizetett vagy átutalt összegek gazdái többségükben csak kisebb hányadát kapták vissza pénzüknek.
A Kun-Mediátor Kft. 2015. április 14-én az ország több pontján működő irodáját bezárta, és az ügyfelek befektetési céllal átadott pénzüket a továbbiakban nem tudták felvenni. Kárukat sem a felszámolás alá kerülő társaság vagyona, sem a vádlottól lefoglalt vagyon nem fedezi.
A céget 2016 márciusában törölte a cégnyilvántartásból a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága.
Az MTI tudósítója ügyvédi körökből úgy értesült, hogy a károsultak száma lehetett volna magasabb is, ám többen inkább nem éltek a feljelentéssel, semmint fény derüljön az anyagi helyzetükre.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség Dobrai Sándorné ellen 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, két rendbeli sikkasztás és a számvitel megsértésének bűntette miatt emelt vádat.
A tárgyalásra elegáns sötét ruhában, láthatóan ápoltan érkező Bróker Marcsi a per kezdetén zárt tárgyalást kért, ám azt a bíróság elutasította. Az első napon nem kívánt vallomást tenni, de korábbi vallomását fenntartotta. A vádirattal szemben viszont számos kifogást emelt, többek között azt, hogy „egy 16 éves tevékenységet nem lehet torzítani azzal, hogy némely időszakot nem vesz figyelembe, illetve a tevékenységhez szükséges devizapénzváltási forrásbevételt teljesen kihagyja az ügyből”.
A Szolnoki Törvényszék az Kun-Mediátor-ügyben havi 4-5 tárgyalási napot tervez, az elsőfokú ítélet 2018 őszén várható.
Nézzen körül a pénztárcájában! Év végéig fizethet régi húszezressel
Év végéig érvényesek a régi húszezer forintosok, január elsejétől már csak a 2015. decembertől forgalomba hozott, korszerűbb bankjegyekkel lehet fizetni – közölte honlapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank tájékoztatása szerint a bevonási határnapig, december 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek sem vesztik el értéküket, mivel minden bank- és postafiókban további három évig, a jegybankban pedig 2037. december 31-ig díjmentesen válthatók át azonos címletű fizetőeszközre.
A húszezer forintos bankjegyek 95 százaléka október végéig kicserélődött.
A forintbankjegyekkel kapcsolatos változásokról az MNB honlapjának bankjegy és érme oldalán lehet tájékozódni (https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme).
Ezt tervezik az Opellel a franciák
Szűkíteni tervezi az Opel modellpalettáját a francia PSA Group mint új tulajdonos, és csökkenteni készül az autókra adott értékesítési kedvezményeket is – számolt be ma – forrás megadása nélkül – a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német napilap.
A PSA idén vásárolta meg az Opelt az amerikai General Motorstól. A PSA és az Opel vezetése csütörtökön mutatja be az Opel nyereségessé tételének és a konszern szerkezetébe integrálásának hároméves tervét.
A FAZ meg nem nevezett forrástól úgy értesült, hogy a PSA vezérigazgatója Carlos Tavares korlátozni kívánja az Opelnél bevett gyakorlatot az autók árengedményes értékesítésére.
A FAZ által kiszivárogtatott elképzelések szerint a PSA az Opel rüsselsheimi központját tenné meg a konszern elektromos járműtechnológiai fejlesztési központjává. A PSA pedig már korábban jelezte, hogy a gyártási költségek csökkentése érdekében saját technológiáját és járműplatformjait alkalmazná az Opel modelljeinél is.
17 milliárd forintból fejleszthetnek a kkv-k
Új pályázati felhívás jelent meg a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében, a cégek 5-15 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek eszközbeszerzésre és szoftverbeszerzésre, a teljes keretösszeg 17 milliárd forint – közölte Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár.
Rákossy Balázs úgy véli, nagy érdeklődés lesz „A kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén” címmel meghirdetett pályázatra, hiszen a korábbi gyakorlattal ellentétben nem csak termelő és gyártó cégek nyújthatnak be pályázatot.
A célcsoport a vidéki térségekben működő mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyektől a pályázat csak cégen belüli újdonságot vár el. A felhívás olyan eszközök, immateriális javak (szoftver, gyártási licenc vagy know-how) beszerzését támogatja, amelyek a vállalkozásnál nem állnak rendelkezésre és beszerzésük révén új vagy lényegesen módosított termék, szolgáltatás, eljárás jön létre, vagy új, illetve jelentősen módosított eljárás, technológia alkalmazását, piaci bevezetését eredményezi – ismertette az államtitkár.
A támogatás mértéke maximum 50 százalékos lehet. A támogatási kérelmekről egyszerűsített eljárásrend keretében döntenek majd, benyújtásukra 2017. november 30-ától lesz lehetőség. A projektek megvalósítására rendelkezésre álló időtartam maximum 6 hónap – közölte Rákossy Balázs.
Forrás: MTI, NAV, M1, Lapszemle, adozona
Képek: www.hirmagazin.eu, Mandiner.család, opel.hu, blikk, afa, mfor
