Szakképzetlen, szakképzett: lehet-e más a bér ugyanazért a munkáért?
Előírhatja-e a munkáltató az adott munkakörhöz szakképzettség meglétét? Alkalmazhatja-e ugyanabban a munkakörben a szakképzettséggel rendelkező, illetve a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalót ugyanazon a feorszámon, csak más bérrel, tekintettel arra, hogy egyik munkavállaló szakképzett, a másik nem? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
A munkáltató akkor is előírhatja az adott munkakör ellátásához szakképzettség meglétét, ha azt jogszabály nem teszi kötelezővé. Szakértőnk álláspontja szerint, ha erre sor kerül, a munkáltató köteles betartani az általa alkotott szabályzatot vagy alkalmazott gyakorlatot, azaz csak kvalifikált munkavállalót foglalkoztathat az adott munkakörben.
Ugyanakkor annak sincs kizáró oka, hogy azonos munkakörben, azonos feorszám alatt létesítsen munkaviszonyt olyan munkavállalóval, akinek van, illetve olyannal, akinek nincs meg az előírt szakképzettsége (kivéve tehát, ha azt jogszabály kötelezővé teszi). Erre figyelemmel pedig jogszerűen különbséget tehet az alapbérek között, azaz – a kérdésre válaszolva – eltérhetnek a munkabérek.
A munka törvénykönyve 12. paragrafusának (3) bekezdése szerint ugyanis a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni.
Egyéni vállalkozásból kft. egyéni cégen keresztül: 5 kérdés, 5 válasz
Egyéni vállalkozó szeretne egyszemélyes kft.-vé átalakulni, több kérdése merült fel az ezzel összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
1.) Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az alapítás során az egyéni céget lehet-e jogi értelemben jogutódnak tekinteni, vagyis a működéséhez kapcsolódó engedélyeket automatikusan örökli-e az egyéni cég? Amennyiben igen, azokat csak a magyar jogrendre való tekintettel vagy az EU-ra vonatkozólag globálisan? Ha az egyéni cég örökli a jogokat, akkor azt a kft. mint általános jogutód is örökli? (Az egyéni vállalkozó Ausztriában tevékenykedik, a nevére szóló engedéllyel rendelkezik és osztrák áfaalany is az ottani értékesítései tekintetében.)
2.) Az egyéni cég alapításakor kell illetéket fizetni az apportként megjelölt ingatlanok és gépjárművek után?
3.) Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé történő átalakulása során?
4.) Helyes-e az, hogy az áfatörvény szerint sem az egyéni cégbe való apportáláskor, sem pedig az egyéni cég kft.-vé való átalakulásakor nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a 17-18. paragrafusai alapján (a törvényben felsorolt feltételeknek megfelel)?
5.) Az egyéni cégbe nem vihet be kötelezettségeket az egyéni vállalkozó, azonban a nevére kiállított szállítói számlákat (és a nem szállítói egyéb kötelezettségeket is) kifizetheti az egyéni cég. Ezeket a kifizetéseket egyéb ráfordításnak kell-e könyvelni kettős könyvvitel rendszerében (nyitó kötelezettség hiányában)? Ha igen, akkor ez taoalap növelő tétel lesz-e?
Szakértőnk pontonként válaszolt a kérdésekre a következőképpen:
1.) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 25. paragrafusának (1) bekezdése szerint egyéni cég átalakulással nem hozható létre. Ez azt jelenti, hogy az egyéni cégnek nincs jogelődje, így jogutódlás sem jöhet létre. Az egyéni vállalkozó jogai és kötelezettségei tehát nem szállnak át az egyéni cégre. Az egyéni cég a törvény 33. paragrafusának (1) bekezdése alapján a Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá (kft. ) alakulhat át. Itt történik jogutódlás, tehát az egyéni cég jogai és kötelezettségei átszállnak a kft.-re.
2.) Igen, vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Az illetékekről szóló törvény (Itv.) 2. paragrafusának (2) bekezdése szerint az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket az ingó, a vagyoni értékű jog, a belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétje tekintetében kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik. Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése tekintetében az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
3.) Nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség az egyéni cég kft.-vé történő átalakulása során. Az illetéktörvény 26. paragrafus (1) bekezdésének v) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzése.
4.) Ha a törvényi előírásnak megfelelnek, akkor nincs áfafizetési kötelezettség. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 17. paragrafusának (1) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany a terméket, vagyoni értékű jogot nem pénzbeni betétként, hozzájárulásként (apportként) bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy az a 18. paragrafus (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint történik.
5.) Valóban kifizetheti az egyéni cég az egyéni vállalkozó nevére kiállított szállítói számlákat, ugyanis az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény 27. paragrafusának (3) bekezdése szerint, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, a jogosultság megszűnéséig az egyéni vállalkozóként vállalt kötelezettségeiért a természetes személy és az egyéni cég korlátlanul és egyetemlegesen felel.
Ha az egyéni cég a számviteli törvény (Szt.) hatálya alá tartozik, akkor az egyéni vállalkozótól átvállalt kötelezettségeket az Szt. 81. paragrafus (2) bekezdésének m) pontjában foglaltak szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
Az Szt. 81. paragrafusának (1) bekezdése szerint egyéb ráfordítások olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek pénzügyi műveletek ráfordításainak. olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek pénzügyi műveletek ráfordításainak.
Ugyanezen passzus (2) bekezdésének m) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál.
Figyelemmel kell lenni ugyanakkor a számviteli törvény 33. paragrafusának (1) bekezdésében foglaltakra is, azaz a véglegesen átvállalt és még ki nem fizetett kötelezettségek összegét el kell határolni. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.
A társaságiadó-törvény költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályait tartalmazó 3. számú melléklete pedig arról rendelkezik, hogy nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások közé tartozik az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, ha
– az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta,
– az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá
– az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.
Amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.
Forrás: MTI, NAV, adozona
Képek: Hirmagazin.eu
