Változó adókulcsok: az áfatörvény 2018-tól hatályos módosításai
Az áfatörvény módosítási javaslatairól szóló háromrészes cikksorozatunk első részében a kedvezményes adókulcs alá besorolt ügyleteket, valamint az egyes bejelentési kötelezettségek áfatörvénybe való átemelését vizsgáljuk.
Az áfatörvény módosítását – a kormányzati kommunikáció szerint – elsősorban az adóigazgatási jogszabályok átalakítása indokolta. A jogszabályi módosítások legnagyobb része ezáltal az adózás rendjéről szóló törvényben szereplő forgalmi adózási eljárási kérdések áfatörvénybe való átemeléséről szól, azaz érdemi változásokat valójában nem jelentenek.
Ezen eljárási szabályok átültetése mellett a számlázóprogramok online adatszolgáltatásának törvénybeli implementációja jelenti a szabályozás érdemi módosítását.
Az adócsomagon kívül egy önálló módosító javaslat is benyújtásra került, amely a kedvezményes adókulcs alá tartozó termékek körét bővíti.
Az áfatörvény módosítási javaslatairól szóló háromrészes cikksorozatunk első részében a kedvezményes adókulcs alá besorolt ügyleteket, valamint az egyes bejelentési kötelezettségek áfatörvénybe való átemelését vizsgáljuk.
Kedvezményes adókulcssal érintett ügyletek körének módosulása
▪ Látássérültek által használt kedvezményes adókulcs alá tartozó termékek körének bővítése
Egy külön benyújtott önálló képviselői módosító javaslat az 5 százalékos, kedvezményes adókulcs alá sorolt, vakokat és gyengénlátókat segítő eszközök körének bővítését kezdeményezi.
A módosítás a látássérülteket segítő eszközök technikai fejlődésére reagálva a vakokat és gyengénlátókat segítő Braille írógéphez hasonlóan kedvezményes kulcs alá sorolja a Braille-nyomtatót, illetve a Braille-kijelzőt.
Újabb könnyítést ígértek a katásoknak
Tizenkét millió forint lehet a legkisebb vállalkozásoknál az adómentesség felső összeghatára az áfában – mondta Varga Mihály az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A nemzetgazdasági miniszter jelezte: a kormány már meg is kezdte az egyeztetést az Európai Bizottsággal a kérdésben, az összeghatár ilyen mértékű emeléséhez ugyanis az Európai Unió engedélyére is szükség van.
Emlékeztetett: az idén a kormány megkétszerezte a legkisebb vállalkozások adókedvezményét azzal, hogy az eddigi havi félmillió forint helyett már egymillió forintos bevételnél is lehet a kisadózók tételes adója alapján adózni, emellett kétmillió forinttal, évi 8 millió forintra emelte az alanyi mentesség határát az áfában.
Jelezte: több mint 605 ezer adózónak jelenthet könnyebbséget az, ha az alanyi áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos felső határa 12 millió forintra nő. Az összeg megegyezik a kata bevételi határával, amellyel az unióban is példaértékű lehet a magyarországi kisvállalkozók minimális adó-adminisztrációja. Amennyiben ugyanis Brüsszel támogatja, a jövőben az évi 12 millió forintnál kisebb bevételt elérő vállalkozások mindössze évi egyetlen nyilatkozattal letudhatják bevallási, nyilvántartási kötelezettségüket.
Tekintettel arra, hogy Magyarország csatlakozási szerződésében az alanyi áfamentesség maximális értékhatárát 8,8 millió forintban rögzítették, a kormány ennek emeléséről szóló derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottságnak.
Varga Mihály elmondta: a kabinet nem kér többet az Európai Bizottságtól, csak annyit, amennyi más országnak is jár. Engedélyezték a magasabb értékhatárt Luxemburgnak, Lettországnak, Szlovéniának, Romániának és Olaszországnak is – sorolta, hozzátéve, hogy akár már 2019. január 1-jétől életbe léphet az új szabályozás.
Ha Brüsszel hozzájárul a magyar kormány kéréséhez, akkor az 25 milliárd forintos megtakarítást eredményez a kisvállalkozóknak, és azt, hogy az érintettek egy évben egyszer, 10-15 perc alatt letudhatják az adóhatósággal szembeni elszámolási kötelezettségüket.
Nyugdíj mellett beszámít-e a tiszteletdíj a kereseti korlátba?
A nők 40 éves nyugdíjazása melletti munkavégzés jövedelemkorláttal jár. A gazdasági társaságnál választott tisztségviselő részére fizetett tiszteletdíj, amennyiben meghaladja a minimálbér 30 százalékát, beleszámít-e a jövedelemkorlátba? Olvasói kérdésre Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
A szakértő válasza:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B § egyértelműen meghatározza, hogy a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok – nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja –, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők nyugellátását, ellátását abban az esetben kell szüneteltetni, ha a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyból, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenység folytatása esetén is, származó nyugdíjjárulék köteles jövedelmei meghaladják a minimálbér tizennyolcszorosát.
A Tbj. 5. § (2) bekezdése meghatározza, hogy e törvény szerint biztosítottnak minősül – többek között – a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő választott tisztségviselője, ha a járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét.
A fentiek alapján, amennyiben a kérdésében említett jogviszonyból származó tiszteletdíj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát, úgy e jogviszony alapján az érintett személy biztosítottá válik, és e nyugdíjjárulék alapot képező jövedelmet a Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlátnál figyelembe kell venni.
Százezrek követelhetik vissza pénzüket a csődbe ment légitársaságtól
Több százezer érvénytelenné vált menetjegy vásárlója követelheti vissza pénzét a csődbe ment Air Berlin német légitársaságtól, a Bild című lap értesülése szerint akár az egymilliót is elérheti mindazok száma, akiknek tartozik a felszámolás alatt álló vállalkozás.
A cég belső számításai szerint a hitelezők száma 700 ezer és egymillió között lehet, a legnagyobb részük magánszemély, akik jegyet váltottak az Air Berlin járataira, de a működés végleges beszüntetése miatt nem tudnak utazni – írta a Bild.
A társaság csak a fizetésképtelenség bejelentése, augusztus 15. után megvásárolt jegyek árát téríti vissza. A többi jegy tulajdonosa a felszámolási eljáráshoz csatlakozva kártérítést követelhet. Azonban a vállalkozás vagyona nem elég valamennyi kötelezettség teljesítéséhez, így várhatóan több százezer jegytulajdonos nem kapja vissza a pénzét.
A kártérítési igényt 2018. február 1-jéig lehet benyújtani. Az igények vizsgálata 2018. augusztus 1-jéig tart, és majd csak azután teljesítik a kifizetéseket.
A felszámolást irányító társaság az airberlin-inso.de címen elérhető honlapon ismerteti az eljárás részleteit.
Az Air Berlin október 27-én állt le, 38 évvel az első járat indítása után. A vállalatot feldarabolják. Legnagyobb része a Lufthansa csoporthoz kerül, a német társaság 81 repülőgépet vásárol meg a személyzettel és a repülőtér-használati jogokkal együtt, valamint két leányvállalatot, a továbbra is fizetőképes és működő Fly Niki légitársaságot és az LGW légitársaságot további 20 géppel együtt. A Lufthansa az Eurowings nevű diszkont légitársaságához csatolja az Air Berlintől vásárolt üzletrészt, ez üzemelteti majd a Budapest-Berlin járatot is, egyelőre nem tudni, hogy mikortól.
Az EasyJet brit diszkont légitársaság 25 repülőgépet vesz át a személyzettel és a repülőtér-használati jogokkal. Az egykori Air Berlin flotta karbantartásával foglalkozó airberlin techniket a Zeitfracht nevű berlini szállítmányozási cég és a Nayak nevű repülőgép-karbantartó vállalkozás vásárolja meg közösen.
Az ügyletekhez meg kell szerezni az illetékes versenyfelügyeleti hatóság, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának engedélyét, ami decemberben várható. A Lufthansa és az EasyJet csak az engedély megszerzése után építheti be hálózatába az új gépeket.
Hatalmas adócsökkentések – előterjesztették Trump reformtervét
Az amerikai képviselőház vezető republikánus politikusai előterjesztették a jelentős csökkentéseket előirányzó adóreformtervüket.
Az adóreform-tervezet elemzők szerint az amerikai adórendszer legnagyobb szabású átalakítása lehet az 1980-as évek óta.
A terv egyes részletei már korábban nyilvánosságra kerültek, sőt, meg is vitatták ezeket, hiszen Donald Trump elnök szeptember végén beszédben vázolta fel, majd országjáró körúton népszerűsítette elképzeléseit. A törvényjavaslatban lényegében ugyanezek, a Trump által már jelzett elemek jelennek meg. Az adóreform tervezete jelentős adócsökkentéseket, egyes adóformák eltörlését és az adórendszer egyszerűsítését tartalmazza. Legfontosabb elemei: a vállalati nyereségadó 35 százalékról 20 százalékosra mérséklése, a személyi jövedelemadók rendszerének egyszerűsítése az adókategóriák számának csökkentésével 12, 25 és 39,5 százalékos jövedelemadó-sávok bevezetésével, illetve az egyéni és családi adókedvezmények csaknem megduplázásával. Növeli például a lakásokra felvett jelzáloghitel adóból levonható összegét vagy emeli a gyermekek után járó adókedvezményeket. Ugyanakkor egyes adókedvezményeket megszüntetnének.
Jelentős mértékben csökkenteni tervezi a törvényjavaslat az egyes szövetségi államokban létező forgalmiadó-visszatérítések mértékét, illetve limitálja az ingatlanadót. A tervezet 12 százalékos adót vetne ki azokra a vállalatokra, amelyek offshore pénzeket kezelnek. Ez egyébként az olyan tech óriásokat érintené, mint az Apple, a Microsoft vagy a Google tulajdonában lévő Alphabet.
A törvényjavaslat megszüntetné azt az eddigi rendelkezést, miszerint egyházi vagy egyházközeli intézmények nem foglalkozhatnak politikával, mert akkor
megvonják az adómentességüket.
„Ez nagyon fontos és különleges pillanat országunk és valamennyi amerikai számára” – fogalmazott a törvényjavaslat bemutatásakor a kongresszusban Paul Ryan, házelnök. Majd a törvényjavaslat esetleges elutasítására utalva, figyelmeztetően hozzátette: „vajon hagyjuk-e, hogy a status quo védelmezői győzedelmeskedjenek, és országunk továbbra is zuhanórepülésben legyen?”
A törvényjavaslat előterjesztése után Donald Trump a Fehér Házban fogadta a vezető republikánus törvényhozókat, és hangsúlyozta, hogy számít rájuk a törvény elfogadtatásakor. Az elnök kifejtette: azt szeretné, ha az adóreformtörvényt a hálaadás ünnepéig, november 23-áig elfogadná a kongresszus.
Könnyítene az agrárium helyzetén egy képviselői törvényjavaslat
Az agrárium helyzetének javítása érdekében törvénymódosításokat kezdeményezett Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke – közölte a szervezet az MTI-vel.
A fideszes képviselő egyik javasolt módosítása a termelők által használt öntözővíz utáni vízkészletjárulékot érinti, elsősorban a halgazdálkodást és rizstermesztést folytatók helyzetét javítaná, valamint újszerű megoldással – a hektár alapú kedvezményes vízhasználat bevezetésével – az öntözött területek bővítését ösztönözné.
A késedelmes fizetés, illetve a gyorsan romló termékek fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idején túli reklamációk jelentős károkat okoznak a termelőknek.
A javaslat ezért 20 százalékra emelné a beszállító mezőgazdasági termelőknek járó késedelmi kamatot. Egyben a friss vagy gyorsan romló áru esetén a szerződésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időn belül lehetne minőségi kifogást emelni, ennek hiányában a minősítést az áru átvételekor lehet érvényesíteni, azt követően erre nem lehet hivatkozni.
Az önálló vadászati jog esetében pontosítaná a bérvadászat fogalmát, kimondva, hogy írásban, ellenérték megjelölésével kell róla megállapodni, egyúttal a bérvadászat lehetőségét kiterjesztené a vadásztársaságokra is. A vadkár csökkentése érdekében lehetőséget biztosítana a hivatásos vadászok számára az éjjellátó keresőtávcső használatára.
A javaslat a termőföld védelméről szóló törvény módosításával a kis teljesítményű, napenergia alapú erőművek átlagosnál gyengébb minőségű földeken való létesítését kedvezményezi azáltal, hogy ebben az esetben nem kellene talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni. Az öntözési célú létesítmények létesítése és üzemeltetése esetén mentesülnének az érintettek az engedélyezés alól.
A NAK által 2018. május 1-jére kiépítendő országos jégkármérséklő rendszer létrehozásához igénybe vett, megközelítőleg 2 négyzetméteres területek mentesítése sem lenne engedélyhez kötött, és földvédelmi járulékfizetési kötelezettség is megszűnne az előbbi tevékenységek esetén.
A javaslat egyértelművé teszi, hogy az erdőtörvény módosított rendelkezéseit a folyamatban levő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell, és rögzíti azt is, hogy a körzeti erdőterveket az új törvényekkel folyamatosan összhangba kell hozni.
Forrás: MTI, NAV, adozona
Képek: www.hirmagazin.eu
