Összesen 5000 fő, hátrányos helyzetű településen élő idős kap ingyen laptopot! Az eszközök kiosztása tegnap Berettyóújfalun kezdődött el!

Az Idősügyi Infokommunikációs Program keretében 89 települési központon és a hozzájuk tartozó településeken 5000 fő 65 év feletti idős kap számítógépet, internet-szolgáltatást és az alapfokú digitális kompetenciák elsajátításához szükséges oktatást.

Kép: Hirmagazin.eu

Szinte az összes adótörvény módosult

Megjelentek a 193. számú Magyar Közlönyben a november 14-én elfogadott adótörvény-módosítások.

A közlöny egyebek között az adózás rendjéről szóló törvény helyébe lépő egyik új jogszabályt, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvényt is tartalmazza.

E közlönyben szerepel továbbá a személyi jövedelemadóról, a társasági adóról, a szociális hozzájárulási adóról, a kata-kiva törvényről és az illetékekről szóló törvények módosítása is. Mindezek mellett az általános közigazgatási rendtartásáról szóló törvény hatályba lépésével összefüggő törvény az eljárási szabályok átültetésével is szinte az összes adótörvényt módosítja.

Ami konkrétan változott:

Adó-Tárgyak:

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY HELYÉBE LÉPŐ HÁROM ÚJ TÖRVÉNY BEMUTATÁSA

  • Art //adóigazgatási rendtartás // adóvégrehajtás
  • alapelvek újraszabályozása – hogyan lehet eligazodni a jogszabályokban?
  • az adóhatósági ellenőrzést érintő változás oka
  • kockázatkezelés és támogató eljárás a NAV-nál
  • jogorvoslati rendet érintő változások
  • a jogkövetkezmények szabályainak változása
  • NAV nyújtotta szolgáltatások

ÁFAVÁLTOZÁSOK

  • áfa-kulcsok
  • e-számla
  • NAV-lista
  • összesítő jelentés

TÁRSASÁGI ADÓ

  • az elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye
  • a bejelentett részesedés fogalmának változása
  • a munkavállalók számára épített bérlakás beruházási költségeihez kapcsolódó csökkentő tétel
  • a látvány-csapatsportok körének bővülése
  • új jogcímek a fejlesztési adókedvezmény rendszerében
  • kedvezményes eljárási szabály az adó-felajánlás rendszerében (az esedékesség időpontját követően megfizetett kötelezettségek alapján mikor teljesíthető az átutalás)
  • kamatfizetési kötelezettség a növekedési adóhitel egyes részletei után
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek adókötelezettségére vonatkozó új szabályok
  • az adóeljárás módosításával összefüggő változások a társasági adótörvényben
  • új transzferár rendelet

KISVÁLLALATI ADÓ

  • a beszámoló-készítési kötelezettség pontosítása
  • a 2016-os adóév végig keletkezett, fel nem használt veszteség leírása
  • a 2016-os beruházások kezelése a 2017-es veszteségleírás során

SZJA, EKHO, KATA

Évközi változások 2017. év vonatkozásában praxisjog átruházása

  • egyéni vállalkozók átalányadója
  • ingatlanértékesítésből származó jövedelem célszerinti felhasználása
  • társas vállalkozás által kifizetett osztalék
  • szakszervezeti tagok és szövetkezeti tagok béren kívüli juttatása és az értékhatárt meghaladó rész
  • saját árut szállító fuvarosok napidíja
  • vendégoktatók ösztöndíja és költségtérítése
  • tartós külszolgálaton lévőket megillető költségtérítés
  • új adómentességi szabályok
  • közös tulajdon hasznosítása és a bizonylatok
  • magánszemély halálát követően folyósított támogatások kezelése
  • közérdekű nyugdíjas szövetkezetek tagjainak adózása

A 2018. évtől hatályos új szabályok mobilitási célú lakhatási támogatás

  • fizető-vendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadója
  • költségelszámolással kapcsolatos változások
  • fogalmak változása
  • adómentességet érintő változások
  • az Art. hatályon kívül helyezése miatti további változások
  • EKHO törvény változása
  • KATA törvény változása
  • bevallás 2017-re

HOGYAN HATNAK A VÁLTOZÁSOK A VÁLLALKOZÁSOKRA

  • terhek
  • szocho-minimálbér
  • adminisztráció

Olvasson bennünket rendszeresen, minden nap, a reggeli órákban megjelenítünk egy-egy  új és fontos jogszabályt! (Hirmagazin.eu)

Mai további témáink:

Csökken a hipamentesség határa Zalaegerszegen

A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentette a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményes határát Zalaegerszeg közgyűlése – közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a testület csütörtöki döntéseit ismertetve elmondta: a helyi iparűzési adó esetében korábban 1,5 millió forint éves bevételig nem kellett fizetniük a vállalkozóknak, a kedvezményt 2015-ben 2,5 millióra fel is emelték. A mostani döntéssel ezt a kedvezményes határt 2 millió forintra csökkentik, amiből éves szinten mintegy 60 millió forint pluszbevételt remél az önkormányzat kieső bevételei pótlására.

A döntés hátteréről szólva a polgármester azt közölte: leginkább a General Electric Zalaegerszeget is érintő átalakulása, valamint a fuvarozók januártól igénybe vehető adókedvezménye miatt jelentősen, mintegy 700 millió forinttal csökken jövőre a város adóbevétele. Csak a fuvarozók esetében 110 helyi vállalkozásnak együttesen mintegy 600 millió forinttal kevesebbet „hipát” kell befizetnie a jövő évben.

A közgyűlés módosította az építményadóval kapcsolatos kedvezményeket is, bár egyelőre megmarad az ingatlanok vásárlását követően két évre érvényes adómentesség. Arról döntöttek most, hogy ugyanazon tulajdonosi körben az ingatlan egymásnak történő átadása, megvétele esetén ezen túl nem jár adókedvezmény.

Döntöttek arról is, hogy a kommunális adó alóli mentességet kiterjesztik: jövőre nemcsak a városban élő magánszemélyeknek nem kell fizetniük a tulajdonukban lévő ingatlan után, a kedvezmény azokra is vonatkozik, akik haszonélvezeti joggal laknak egy adott otthonban – jelezte a polgármester.

Balaicz Zoltán beszámolt arról is, hogy a város határában lévő füves repülőtér három évre szóló működtetésére pályázatot írnak ki. Az 1953-ban kialakított és 2002-ben felújított, csupán kisgépek fogadására alkalmas leszállóhelyet a földrajzi adottságai miatt nem lehet nemzetközi repülőtérré átalakítani, de abban bíznak, hogy a járműipari tesztpálya építése kapcsán felmerülhet valamilyen szintű fejlesztés lehetősége.

2000 milliárd forintot már elköltöttek a Ginopból

A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) rendelkezésre álló 2700 milliárd forintos pályázati keretből eddig 2 ezer milliárd forintra született pozitív támogatói döntés – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Timáron, az Optiber Mérnökiroda Kft. kapacitásbővítő beruházásának átadásán.

Rákossy Balázs az MTI kérdésére elmondta, a program keretében a meghirdetett 105 pályázati felhívásra több mint húszezer pályázat érkezett be 3 ezer milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel.

Eddig több mint nyolcezer projekt számára összesen 2 ezer milliárd forintot ítéltek meg támogatásként, a kifizetett összeg nagysága eléri az ezer milliárd forintot, tehát ekkora összeg már beáramlott a magyar gazdaságba – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, további 35 pályázat áll még nyitva az igénylők előtt.

Elmondta, ezek a gazdaságfejlesztési források hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatás javításához. Az elmúlt néhány évben több mint 700 ezer új munkavállalót sikerült a munkaerőpiacra behozni és így csökkenteni a munkanélküliséget, ami jelenleg 4 százalék körüli szinten van – jelezte az államtitkár.

Az eseményen Vágvölgyi János, az acélszerkezet-gyártással és mérnöki tervezéssel foglalkozó Optiber Mérnökiroda Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a jelenleg 30 munkavállalót foglalkoztató társaság 200 millió forintos beruházással bővítette 2013-ban felépített üzemcsarnokát, és vásárolt a gyártáshoz szükséges gépeket.

A fejlesztéshez 110 millió forintot nyert el a Ginop kiírásán, a fennmaradó összeget saját erőből biztosította a timári székhelyű társaság.

A nyilvános cégadatok szerint az Optiber Kft. 2015-ben 476, 2016-ban pedig 632 millió forintos nettó árbevételt ért el, adózott eredménye a 2015-ös 2,6 millió forintról tavaly 30 millió forintra nőtt.

GDPR: ki, mit tehet, ha visszaélnek a személyes adataival?

Jelentős változást hoz az általános jogorvoslati rendszerben az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR).

Az érintett a személyes adatai kezelésével kapcsolatban tapasztalt visszásságok miatt panaszt tehet a felügyeleti szervnél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóságnál (NAIH). Ugyanakkor amiatt is panaszt tehet, hogy a felügyeleti hatóság nem, vagy nem időben foglalkozik a panaszával. Végezetül a hatóság felügyeleti jogkörében eljárva bírságot szabhat ki, illetve egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat, melyekkel szemben szintén jogorvoslati lehetőség biztosított.

Az érintett panasza a NAIH-hoz, bírósághoz

Ha az érintett természetes személy úgy ítéli meg, hogy a rá vonatkozó személyes adatok kezelése nem felel meg a törvényi követelményeknek, abban az esetben panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz (NAIH). Ez a jogosultság természetes módon jelenleg is elérhető, s önmagában ezen a GDPR sem fog változtatni. Az EU adatvédelmi rendelete azonban azt is lefekteti, hogy az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, köteles tájékoztatni az érintettet az eljárási fejleményekről és annak eredményéről, azzal a felhívással, hogy az eredmény (például elutasítás) ellen jogosult bírósági jogorvoslattal élni. A panasztételi eljárás részletszabályait azonban továbbra is az Info tv. rendelkezései rögzítik. Ezen túlmenően az érintett mind az adatkezelővel, mind pedig az adatfeldolgozóval szemben bírósági úton is felléphet.

A NAIH hallgatása esetén is lesz jogorvoslat

Az magától értetődik, hogy a közigazgatási hatóság döntése ellen jogorvoslatnak van helye. A rendelet azonban azt is lefekteti, hogy ha a felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről, eredményekről, az érintett panaszos jogosult közvetlen bírósági jogorvoslatra. Ez pedig mindenképpen új eleme az európai uniós jognak. Azt pedig csupán a gyakorlat fogja eldönteni, hogy mennyiben lesz elfogadható jövőre a hatóság három hónapon túli azon tájékoztatása, hogy a panasz vizsgálata még folyamatban van.

A kötelező hatósági döntéssel szembeni jogorvoslat

Mind az érintett, mind pedig az, akire nézve a hatóság döntése kötelezést tartalmaz jogosult arra, hogy a döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezzen. Míg a felügyeleti hatóság döntése, illetve hallgatása miatt is bírósági jogorvoslatnak lesz helye, ez a jogosultság nem terjed ki a hatóság állásfoglalásaira, jelentéseire, illetve nem kötelező jellegű jogértelmezéseire. Ezeket tehát abban az esetben lehet megtámadni, ha az érvelés kötelező erővel bíró döntés részévé is válik.

Érvényesíthető igények

Minden személy, aki a rendeletben foglaltak megsértése okán kárt szenved, jogosult arra, hogy követelje vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítését az adatkezelőtől, illetve az adatfeldolgozótól. A kárfelelősség tekintetében azonban különbséget tesz a rendelet az adatkezelők és az adatfeldolgozók között. Míg az előbbiek valamennyi kárért felelősséggel tartoznak, utóbbiak felelőssége az adatfeldolgozókra vonatkozó előírások, vállalt kötelezettségek megsértéséből eredő károkra korlátozódik.

Kárigény esetén rendkívül nehézkes lesz a kimentési bizonyítás, hiszen azt kell igazolni, hogy a kárt előidéző eseményért az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót semmilyen módon nem terheli felelősség. Mindenképpen érdemes tehát azoknak a vállalkozásoknak, amelyek érdemi adatkezeléssel, adatfeldolgozással foglalkoznak, felelősségbiztosítást kötniük, hiszen a potenciálisan milliós vagy milliárdos nagyságú közigazgatási bírság kifizetésének teljesítése számos hazai vállalkozásnak nehézséget jelenthet. Ezen túlmenően arra is fokozottan ügyelni kell, hogy az adatfeldolgozókkal kötött szerződésekben megfelelő jogi garanciákat rögzítsenek.

Forrás: MTI, NAV, adozona, Hirmagazin.eu

Képek: Hirmagazin.eu

ElőzőVeszélyes lehet ez az etetőcumi
Következő5 és fél perc a biztonságos közlekedésért! (olvasd el és nézd meg!)
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza