Adóügyek, gazdaság: 3 fontos kérdés, amit tudni kell, tudni érdemes

Nyugdíjprémium fogyatékossági ellátásban részesülőknek, megváltozott munkaképességűeknek

Nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött idősek, hanem a fiatalabb, nyugdíjszerű ellátásban részesülők is megkapják novemberben a nyugdíjprémiumot a kormány legutóbbi ülésén hozott döntés értelmében – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Megerősítette: a nyugdíjprémiumot és az egyszeri kiegészítést is a novemberi nyugdíjakkal együtt fizetik ki.

Az intézkedés 2 millió 750 ezer embert érint; például azokat is, akiknek az ellátását a nyugdíj alapján számítják, köztük a megváltozott munkaképességűeket vagy a fogyatékossági ellátásban részesülőket, a politikai rehabilitáltakat, az özvegyi nyugdíjasokat. Átlagnyugdíjjal számolva novemberben 24 ezer forinttal többet kapnak az érintettek – jelezte a miniszter. Balog Zoltán megjegyezte: 2011 és 2017 novembere között a nyugdíjak 26 százalékkal emelkedtek.

A miniszter emlékeztetett: a törvény szerint, ha a GDP növekedése 3,5 százaléknál magasabb, akkor a nyugdíjkorhatárt betöltötteknek nyugdíjprémium jár. Hozzátette: a kormány azonban úgy döntött, ezt kiterjesztik a nyugdíjszerű ellátásban részesülőkre is.

Foglalás, letiltás: részletesen az adóvégrehajtási törvényjavaslatról, dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó tájékoztat

Számos ponton módosult, illetve kiegészült a kormány által „Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról” szóló T/17782. számú törvényjavaslat (Avt.) a jogszabály tervezetéhez képest.

Korábbi cikkünkben már beszámoltunk a jelenlegi adózás rendjéről szóló törvényből kikerülő végrehajtási szabályok változásairól a kormány honlapján közzétett törvénytervezet alapján.

A szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetett tervezet több módosítással, pontosítással és kiegészítéssel átdolgozva nyújtották be javaslatként.

Már az értelmező rendelkezések között is több módosítás történt. Egyes fogalmak kikerültek, mások pedig bekerültek a javaslatba. Új fogalomként definiálja a törvényjavaslat például a behajtást kérőt, a behajtást kérő adóhatóságot, a jövedelmet, a nettó tartozást, valamint a végrehajtót.

Kikerültek az értelmező rendelkezések közül azok a fogalmak, amelyeket a tervezet az Art. vagy az Air. értelmezésére hivatkozva határozott meg. A javaslat így egyetlen bekezdésben rendelkezik arról, hogy az Art. és az Air. fogalmait kell alkalmazni azokra a fogalmakra, amelyekre nem ad külön értelmezést az Avt.

Az eljárási alapelveken is módosítottak. Bár apró változásokról van szó, mégis jelentősek. A végrehajtási cselekmények foganatosíthatóságának szabályában a korábbi egyes számot többes számra cserélték. Még a tervezet szerint „a végrehajtási cselekmények közül azt kell foganatosítani, amelyikkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja”, addig a javaslatban ez a rendelkezés már úgy hangzik, hogy: „A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja,” Vagyis egyszerre akár több végrehajtási cselekmény is foganatosítható.

A tervezethez képest a benyújtott törvényjavaslatban a jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezések is tartalmaznak módosításokat. Így például kibővült a tartalmi kellékeire vonatkozó előírás. A javaslat a jegyzőkönyv kötelező elemei között a nem természetes személy kötelezően feltüntetendő adatairól is rendelkezik (ez a tervezetből korábban kimaradt), valamint a végrehajtandó követelés összege mellett annak jogcímét is a feltüntetendő adatok közzé sorolja.

További változtatás a tervezethez képest, hogy a jegyzőkönyv kijavításával és kiegészítésével szembeni jogorvoslatra vonatkozó bekezdéseket a javaslat már nem tartalmazza. Ennek oka az lehet, hogy a jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseket majd az új adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Air.) kell keresnünk.

Mikor csökkenthető az iparűzési adó alapja?

Mikor csökkenthető az iparűzési adóalap az alvállalkozói teljesítések értékével? – kérdezte egyik olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: „Társaságunk reklámfilmeket gyárt. Elszámolhatóak-e a következő igénybe vett szolgáltatások alvállalkozói teljesítésként, illetve közvetített szolgáltatásként (a megrendelőkkel kötött szerződésben rögzítjük, hogy igénybe vehetünk alvállalkozókat): műterembérleti díj, egyéb forgatási helyszín bérleti díja, technikai berendezések bérleti díja (világítási eszközök, kamerák), kellékek bérleti díja?”

A szakértő válasza:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatások nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások együttes értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltség összegével.

A Htv. előírásai alapján akkor csökkenthető az iparűzési adóalap az alvállalkozói teljesítések értékével, ha a vállalkozás a Ptk. szerinti vállalkozói szerződéses kapcsolatban áll a megrendelőjével és azzal a vállalkozóval is, aki azt a szolgáltatást nyújtja, amelyet ő beépít a saját teljesítésébe.

Az alvállalkozói minősítéshez így azt kell megvizsgálni, hogy az adott szolgáltatás beépül-e a vállalkozási szerződéses jogviszonyban nyújtott szolgáltatásba, és hogy erről van-e mind az alvállalkozói, mind a megrendelői oldalon írásos vállalkozói szerződés.

Az új Ptk. szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Az iparűzési adó szempontjából közvetített szolgáltatásnak minősül az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel mint megrendelővel írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített szolgáltatás értéke. Ebben az esetben további feltétel az, hogy a szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható legyen.

Kizárólag a fenti feltételek teljesülése esetén csökkenthető az iparűzési adó alapja az alvállalkozói teljesítések, illetve a közvetített szolgáltatások értékével.

A bérleti díj véleményem szerint kizárólag közvetített szolgáltatásként értelmezhető, kérdés, hogy az előzőekben említett feltételek fennállnak-e. Amennyiben mind a szerződésből, mind a számlából ez egyértelműen megállapítható, úgy csökkenthető az iparűzési adó alapja a bérleti díjak összegével.

Így hat majd az új polgári perrendtartás a hétköznapjainkra

Ha pereskedne, még ebben az évben indítsa el, mert a 2018 januárja után indított bírósági eljárásokban már teljesen más szabályokat kell alkalmazni. Sokkal nagyobb szükség lesz professzionális jogi képviselőre, mert nagyobb az esély eljárási hibák elkövetésére, egyúttal a per elvesztésére. Cikkünkből kiderül, hogy a mindennapi peres ügyekben milyen változásokat hoz a jövő év.

Az új jogszabály célja a perek lerövidítése és a bírósági gyakorlat törvényi szintre emelése. Mondhatnánk, hogy mindent felejtsenek el a pereskedéssel kapcsolatban, amit eddig hallottak vagy tapasztaltak, és nyissanak új fejezetet a jogviták bíróság előtti rendezésében.

Egy kis ízelítő a változásokból: változnak az okirattanúzási szabályok, minden szabálytalanság pénzbírságot fog maga után vonni, a fizetési meghagyás értékhatára 3 millió forint lesz, változik a perszerkezet, a külföldi okiratok fordításának szabálya, a perbeli képviselet szabályai, a meghatalmazás alakisága, a költségkedvezmények és a perköltség, a kézbesítés és a határidő-számítás szabályai, a szakértő kirendelésének szabályai, és decemberben is lesz ítélkezési szünet.

Megszűnik az alperesek kényelmes helyzete

Jogi szempontból ez a legjelentősebb változás. Lesz ugyanis egy perindítási szakasz, egy perfelvételi szakasz és csak ezek után jön az érdemi tárgyalási szakasz.

Amennyiben a keresetlevél alkalmas a perre, 45 napja van alperesnek, hogy előterjessze az ÍRÁSBELI ELLENKÉRELMÉT. Nem elég tehát, mint eddig, hogy az alperes eljön az első tárgyalásra és ott perbe bocsátkozik. Még nem beszélhetünk tárgyalásról, még csak annyi történt, hogy a bíróság befogadta a keresetet és kiküldi alperesnek.

Amennyiben az ALPERES NEM VÁLASZOL ÍRÁSBAN 45 NAPON BELÜL, akkor a bíróság kibocsátja ellene a bírósági meghagyást. Erre még lehetősége van ellentmondással élni. DE NEM ELÉG ANNYIT ÍRNI, mint eddig, hogy ELLENTMONDOK, hanem az ellentmondásnak is szigorú alaki szabályai vannak az új polgári perrendtartásban. Ha ezt nem teszi meg, akkor a bíróság helyt fog adni a keresetlevélben foglaltaknak.

Ezek után következik a perfelvételi szakasz, ami kizárólag arról fog szólni, hogy mi a pontos jogvita és MIVEL AKARNAK BIZONYÍTANI. Minden bizonyítási eszközt fel kell tárni ebben a szakaszban, meg kell határozni, hogy mit mivel akar valaki bizonyítani, például: „Kis János tanú ott volt, amikor az alperes elrontotta a bojlerem, ezért kérem őt meghallgatni az eset körülményeire vonatkozóan”, vagy például: „szakértő kirendelését kérem a bíróságtól arra vonatkozóan, hogy mennyi az üzletrész értéke.”

A PERFELVÉTELI SZAKASZ UTÁN NEM TERJESZTHETŐ ELŐ ÚJ BIZONYÍTÁSI INDÍTVÁNY. Itt tehát „minden puskaport el kell lőni”, megszűnik, hogy ítélethozatal előtt még a fél tanú meghallgatását vagy szakértő kirendelését kéri.

Forrás: MTI, adozona, NAV

Képek: judkins-solicitors, 24ora, Krónika, NyugdíjGuru News, ujpp, magyarhirlap