Őstermelés megszüntetése – a szükséges bevallások
Milyen bejelentési és bevallási teendők, határidők vannak, ha egy áfás őstermelő év közben meg szeretné szüntetni a tevékenységét? – kérdezte egyik olvasónk. Lepsényi Mária adószakértő válaszolt.
A kérdés konkrétan így szólt: „Milyen bejelentési és bevallási teendők, határidők vannak, ha év közben meg szeretnénk szüntetni egy áfás őstermelő tevékenységét? Emellett van egy minimális következő időszakra átvitt áfa (havi áfás), az hogyan kérhető vissza, ha a visszaigénylési értékhatárnál kisebb? A termelő még nem kapta meg az üzemanyag jövedékiadó-visszatérítést. Ezt hogy kell kezelni, bevallani, ha a megszűnés után érkezik meg a pénz?”
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Őstermelői tevékenység megszüntetése esetén soron kívüli bevallásadási kötelezettség terheli adózót az Art. alapján, kivéve a saját személyét terhelő személyi jövedelemadót, amit a kérdezett esetben 2017. évi megszűnés esetén 2018 május 20-áig kell bevallani és megfizetni.
A jövedékiadó-visszatérítés várhatóan megérkezik 2018. május 20-áig, így annak összegét az érkezés napján megszerzett, ha 2018-ban érkezik, akkor azt 2017 december 31-ei bevételnek kell tekinteni.
Amennyiben 2018. május 20-a után érkezne a támogatás, akkor az a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételének minősül, mellyel szemben már tételesen – a korábban történt költségelszámolás miatt – költséget nem tud elszámolni, így a bevétel 90 százalékát tekintheti jövedelemnek.
Az őstermelőnek a tevékenység megszüntetésekor az Szja tv. 2. sz. mellékletének II. pontjában foglaltakra is figyelemmel kell lennie, ami például a készletek bevételként történő kezelését jelenti.
A soron kívüli bevallási kötelezettség kiterjed az 58-as, 65-ös, a 08-as, valamint a 01-es bevallásra.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXVVI. törvény 186. § (6) bekezdése speciális előírásokat tartalmaz az adóalanyok megszűnésének egyes eseteire. Amennyiben jogutódlás nélküli megszűnés történik, akkor a megszűnő, záróbevallásában negatív adókülönbözetet bevalló adóalany ezt az összeget minden feltétel nélkül visszaigényelheti.
Magánszemély házat épít – a visszaigényelhető áfáról
Mikor és milyen feltételekkel igényelheti vissza az áfát a házat építő magánszemély? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.
A kérdés így szólt: „Magánszemély családi házat épít. A szükséges anyagokat saját maga veszi meg, a beépítéshez szakembereket hív. Természetesen mindenről rendelkezik számlával. Mikor és milyen feltételekkel igényelheti vissza az áfát? Esetleg készültségi fokhoz vagy lakhatási engedélyhez van kötve, vagy más engedély kell hozzá? Ha megfelel a kritériumoknak, akkor milyen módon kell lebonyolítani a visszaigénylést?”
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az áfavisszatérítési lehetőség – azaz adóvisszatérítési támogatás – a 2016/16. (II. 10.) számú Kormányrendeletben (csok rendelet) részletezett támogatási rendszer része.
A csok rendelet alapján az adóvisszatérítési támogatás főbb feltételei a következők:
1. Az igénylő természetes személy.
2. A támogatott személy a hitelintézettel az adóvisszatérítési támogatás igénybevételére támogatási szerződést köt.
3. A természetes személy új lakás építője vagy építtetője.
Új lakás a rendelet értelmében: „a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
aa) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
ab) közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
ac) egyedi fűtési móddal rendelkezik,
ad) közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
ae) közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van; vagy
b) tetőtér beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az a) pont aa)–ae) alpontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre.”
4. A lakás legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű egylakásos lakóépület.
5. Nem igényelhető az adóvisszatérítési támogatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre. Ez tartalmában tehát pontosan az az esetkör, amire az 5 százalék általános forgalmi adó alkalmazható lehet, i.e. a vállalkozó építési szerelési munkával ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlant hoz létre, és azt a jogosultnak átadja.
Ugyanakkor egyes elkülönült kivitelezési munkák esetén a 10. § d) pontjának alkalmazása jellemzően nem merül fel, és a támogatás igénybe vehető (ha a kivitelezési munka a bekerülési érték részét képezi).
6. A támogatást az építési bekerülési költség megfizetéséhez vagy az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához kötődik. A támogatás összege a megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összege, de legfeljebb 5 000 000 forint.
A bekerülési érték elemeit a rendelet 3. § 1. pontja határozza meg, ez alapján bekerülési költség:
„a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:
a) az új lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
b) az új lakás rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségeknek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát,
bc) melléképítményeknek, ideértve a hulladéktartály-tárolót, a közműpótló építményeket és berendezéseket, a közmű-becsatlakozás építményeit,
bd) egyéb építményeknek, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítést, az építésügyi hatóság által előírt kerítést, az épület megközelítését szolgáló tereplépcsőt, lejtőt és járdát, valamint támfalat és szivárgó övárkot, valamint
be) a gépkocsitároló helyiségnek az építési költségei,
c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
f) a távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g) az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.”
A felsorolás alapján a tervezési költség nem része a bekerülési költségnek.
7. Az igénylésre egy alkalommal van lehetőség, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-éig.
8. Az igénylő az adóvisszatérítési támogatás iránti kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozni köteles arról, hogy nem kötött és az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.
9. A kérelmet a használatbavételi engedély, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét megelőzően kell benyújtani a hitelintézethez.