Gyermekek után érvényesíthető kedvezmények a nyugdíjban
A nyugdíjrendszer számos pontos preferálja a gyereknevelést. Ismertetjük, hogyan befolyásolják e szabályok a nyugdíjjogosultságot, a szolgálati időt és az ellátás összegét.
A jelenleg hatályos társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben a biztosítottak gyermekeik után az alábbi négy területen részesülhetnek kedvezményekben, illetve szerezhetnek bizonyos jogosultságokat a nyugellátásuk megállapítása, folyósítása során:
– nyugellátásra való jogosultság
– szolgálati idő elismerése
– nyugellátás összegének megállapítása
– járulékfizetés
Súlyos bírságok jöhetnek, jelentősen nőhetnek a kkv-k terhei?
A jelenleginél komplexebb és bonyolultabb nyilvántartás terhelné a kapcsolt vállalkozásokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben közzétett tervezete szerint, amely már nemcsak a nagyvállalatokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is érinti, jelentős adminisztrációs terhet rakva ezzel rájuk – hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb, a szokásos piaci ár meghatározására vonatkozó nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatos rendelettervezetének egyik legfontosabb újdonsága, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan az új rendeletből hiányzik a 2009 óta hatályos törvény 1. paragrafus (3) bekezdésének b) pontja, amely arról rendelkezik, hogy a kis- és középvállalkozásokat nem terheli nyilvántartási kötelezettség. A tervek szerint az új rendeletet a 2018-ban kezdődő adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra kellene először alkalmazni.
Érdemes figyelembe venni, hogy 2016 óta már az ügyvezetői egyezőség is kapcsolt viszonyt eredményez egy vállalkozás esetében. A módosítás miatt rendkívül súlyos adminisztrációs terhekre számíthatnak a kis- és középvállalkozások, ráadásul a legtöbb érintett céget váratlanul érheti a törvénymódosítás – hívja fel a figyelmet Békési Orsolya, a Crowe FST transzferár-tanácsadási területének igazgatója.
A másik lényeges módosítás, hogy a mostani transzferár-nyilvántartási formákat új váltaná fel, amely egy fődokumentumból és egy helyi dokumentumból áll. Ez a verzió a korábbiakhoz képest jóval összetettebb, mivel több információt tartalmaz az érintett cégről, illetve a cégcsoportról – tette hozzá a Crowe FST szakembere.
További változtatás, hogy amennyiben a felek szóbeli szerződést kötöttek egymással, annak a részletes tartalmát is le kell írni ezentúl, vagyis az ilyen típusú szerződésekre is nagyobb figyelem irányulhat.
Jelentős könnyítés ugyanakkor a tervezetben, hogy ha nincs jelentősebb változás a cég életében, akkor az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázis-szűrését elég lesz háromévente, míg a pénzügyi adatokat évente frissítenie.
Mit tehet a tűzifájával, és hogyan adózik az erdőtulajdonos?
Az ősz eleje a tűzifabeszerzés ideje is. Nagyon sok esetben a favágáshoz szükséges eszközök nem állnak az erdőtulajdonos rendelkezésre, ezért a vevő termeli ki a fát. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőség van az erdőterület tulajdonosváltozás nélküli értékesítésére.
Az egyik lehetőség, hogy az erdőtulajdonos kitermeli a fát, és azt, mint terméket adásvétel útján értékesíti, másik esetben pedig a tulajdonos átengedi a vevőnek a fa kivágásának jogát (mely esetben a vevő a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:50. paragrafusának (1) bekezdése alapján, a kivágással szerzi meg a fa tulajdonjogát).
Az idevágó rendelkezés szerint, akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja – ha ezek tulajdonjogát korábban nem szerezte meg –, az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokbavétellel válik tulajdonossá.
Az áfatörvény alkalmazásában azonban az ügylet mindkét esetben termékértékesítésnek minősül.
Ha az erdő tulajdonosa saját maga termeli ki a fát, vagy mástól szolgáltatást vesz igénybe a fakitermeléshez, akkor adózás szempontjából választhatja az őstermelői jogállást is, mivel a terméket ilyen esetben saját gazdaságában végzi. Az szja-törvény 6. számú mellékletének I. pontja szerint őstermelői tevékenységnek minősül a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás és saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység, akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az e melléklet II. pontjában felsoroltak valamelyikébe beletartozik.
Ha az erdő tulajdonosa lábon állóként adja el a fát, akkor azt a vevő önálló tevékenység keretében vagy vállalkozóként értékesítheti.
Itt a lista, hová mennek a héten az adóellenőrök
Szüreti fesztiválokon, vásárokon, piacokon lehet bizonyosan számítani adóellenőrökre ezen a héten – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, az ADÓtraffipax rovatban.
Baranya megye
A NAV baranyai munkatársai szeptember 18. és 24. között Komlón, Mohácson, Nagyhajmáson, Sásdon, Sumonyban, Újpetrén, Cún és Vékény környékén, valamint Pécsett ellenőrzik a nyugtaadást, a foglalkoztatást, az áruk eredetét, az online pénztárgépek használatát, kiemelt figyelemmel a zöldség-, és gyümölcskereskedőkre, a vendéglátókra és az iskolaszer-értékesítőkre. A megye nagyobb rendezvényein továbbra is jelen lesznek a hivatal munkatársai.
Jász-Nagykun-Szolnok megye
A NAV Jász-Nagykun-Szolnok Megyében teljes bizonyossággal az alábbi időpontokban és helyszíneken ellenőriz a 38. héten:
szeptember 18. (hétfő): Tiszafüred
szeptember 19. (kedd): Besenyszög
szeptember 20. (szerda): Jászárokszállás
szeptember 21. (csütörtök): Mezőtúr
szeptember 22. (péntek): Törökszentmiklós
szeptember 23. (szombat): Szolnok
Az ellenőrzéseknél a revizorok az üzletekben, illetve a piacokon a számla és nyugtaadást, az alkalmazottak bejelentését, a forgalmazott áruk eredetét valamint az online pénztárgépekkel kapcsolatos adókötelezettségeket vizsgálják. Az operatív ellenőrzések mellett a pénzügyőrök a jövedéki szabályok betartását ellenőrzik.
Nógrád megye
A NAV Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága a 38. héten az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:
szeptember 18. (hétfő): Balassagyarmat – piac
szeptember 19. (kedd): Pásztó és környéke
szeptember 20. (szerda): Balassagyarmat és környéke
szeptember 21. (csütörtök): Jobbágyi és környéke
szeptember 22. (péntek): Bátonyterenye és környéke
A revizorok elsősorban kereskedőknél és vendéglátóknál, ital-kiskereskedőknél (kocsma), illetve piacokon vizsgálják a számla- és nyugtaadást, az online pénztárgép használatát, valamint az alkalmazottak bejelentését.
A revizorok a hét valamennyi napján a megye egyéb településein is végezhetnek ellenőrzéseket.
Vas és Zala megye
A NAV Vas és Zala Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2017. szeptember 18. és október 2. között kiemelten ellenőrzik Zala és Vas megye területén a vásárokon és piacon értékesítő vállalkozásokat. A NAV munkatársai a bizonylat-kibocsátást, a foglalkoztatás szabályszerűségét ellenőrzik valamint az engedély nélkül tevékenységet végzők kiszűrésére is figyelmet fordítanak.
Tolna megye
A NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai szeptemberben kiemelten ellenőrzik a szüreti fesztiválokon értékesítő és szolgáltatást nyújtó adózókat. A revizorok elsősorban a bizonylat-kibocsátást, a foglalkoztatás szabályszerűségét és az árukészlet eredetét vizsgálják, valamint forgalomszámlálásokat is végeznek.
Bács-Kiskun megye
Szeptember hónapban fokozott ellenőrzésre számíthatnak az online pénztárgép használatára 2017. január 1-től kötelezett adózók a Bács-Kiskun megyei nagyobb városokban.
A vizsgálatok kiterjednek az online pénztárgépek használatára, ennek hiányában a számlakibocsátások havi adatszolgáltatására. Az ellenőrök továbbá vizsgálják a nyugta- és számlaadást, valamint a foglalkoztatottak bejelentéseit is.
Árgus szemekkel lesi dolgozóját? Új rendelet korlátozza, meddig mehet el
Újabb véleményt fogadott el a munkahelyi adatkezelés szabályairól az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es adatvédelmi munkacsoport. Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) munkáltatókat érintő új adatvédelmi kötelezettségekre, egyebek mellett az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatra, valamint a technológiai fejlődéssel járó adatvédelmi kockázatokra is kitér.
Az új vélemény elfogadását a munkahelyeken alkalmazott olyan új információtechnológiai eszközök megjelenése indokolta, mint például a céges autóba telepített GPS-es fedélzeti kamera, a geolokációt lehetővé tevő céges “okos” eszközök, vagy az olyan felhő alapú alkalmazások, amelyekkel a munkavállalók számítógépes tevékenysége részleteiben is nyomon követhető. Az új technológiák alkalmazása adott esetben jogos munkáltatói érdekeket védhet, azonban egyben új adatvédelmi kihívásokat is jelent a munkáltatók számára – szögezik le Bertók Gábor és Vári Csaba, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda ügyvédei az iroda szakmai blogja, az Advocatus legújabb bejegyzésében.
A 29-es munkacsoport kiemeli: ma már olyan munkahelyi adatkezelési technológiák léteznek, amelyek a korábbiakhoz képest jelentősen olcsóbban képesek óriási mennyiségű személyes adat kezelésére. Ráadásul az adatkezelés új formái gyakran rejtve maradnak, így egyre kevésbé nyilvánvalóak a munkavállalók számára. Ez különösen kiszolgáltatottá teheti a munkavállalókat az ilyen technológiákkal visszaélő munkáltatókkal szemben. Ezen felül az otthoni munkavégzés, valamint a Bring Your Own Device (munkahelyen való saját eszközhasználat) elterjedésével megnőtt a veszélye a munkavállalók privát környezetben való megfigyelésének is.
Az új technológiai körülmények fényében ezért indokolt ismételten összemérni a munkáltató jogos érdekeit a munkavállalók személyes adatok védelméhez fűződő jogával.
A 2018. május 25-én hatályba lépő általános adatvédelmi rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete, az ún. GDPR, azaz General Data Protection Regulation) megtartja és továbbfejleszti az irányelv eddigi előírásait, s új adatkezelési kötelezettségeket is bevezet.
Beépített és alapértelmezett adatvédelem
Az általános adatvédelmi rendelet elvárja az adatkezelőktől, hogy alkalmazzák a beépített adatkezelés és alapértelmezett adatvédelem elvét, amelynél fogva az adatkezelők az adatkezelés módjának meghatározásakor, valamint az adatkezelés során kötelesek olyan megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtani, amelyek célja egyrészt az adatvédelmi elvek megvalósítása, másrészt az általános adatvédelmi rendeletben foglalt követelmények teljesítéséhez és az érintettek jogainak védelméhez szükséges garanciák beépítése az adatkezelés folyamatába.
Hangsúlyos elv az adatminimalizáció követelménye is, mely szerint csak olyan személyes adatokat lehet kezelni, amelyek az adott adatkezelési cél szempontjából szükségesek. Például, ha egy munkáltató nyomon követést lehetővé tevő eszközöket bocsát a munkavállaló rendelkezésére, az adatvédelmi szempontból legjobb (azaz a munkavállalói magánszférába való legkisebb beavatkozással járó) megoldást kell választania.
Előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat
Ha az adatkezelés valamely típusa – figyelemmel annak jellegére, hatókörére, körülményére és céljaira – valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságára nézve, akkor az adatkezelő az adatkezelést megelőzően hatásvizsgálatot végez arra vonatkozóan, hogy a tervezett adatkezelési műveletek hogyan érintik a személyes adatok védelmét.
Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés az adatkezelő által a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelő köteles konzultálni a felügyeleti hatósággal.
Tagállami jogalkotás
Az adatvédelmi rendelet a fentieken túlmenően lehetővé teszi a tagállami jogalkotást – ideértve a kollektív szerződések útján való szabályozást is – a munkahelyi adatkezelés kapcsán, így különösen
– a munkaerő-felvétel,
– a munkaszerződés teljesítése,
– a munkaszervezés,
– a munkahelyi egyenlőség és sokféleség,
– a munkahelyi egészségvédelem és biztonság,
– a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások,
– a munkáltatói tulajdonvédelem, valamint
– a munkaviszony megszüntetése céljából.
Mindezek mellett változatlanul érvényesek a 29-es munkacsoportnak a munkahelyi adatkezeléssel kapcsolatban megfogalmazott korábbi megállapításai is, amelyekről ITTolvashat.
Forrás: adozona
Képek: piacesprofit, topceg, mfor, hvg, napi, biharlap, előben
