Ezek a munkáltató kötelezettségei harmadik országbeli alkalmazottnál

Milyen kötelezettségei vannak egy magyar cégnek törökországi alvállalkozó bevonásával történő munkavégzés esetén? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: „Magyar kft. Magyarországon építésiengedély-köteles építkezést vállalt. A kérdésem: ha alvállalkozóként egy török céget választana, ennek a cégnek az alkalmazottai török munkások lennének, a magyar cégnek lenne-e valami kötelezettsége a munkavállalók után, illetve a török cégnek lenne-e valami kötelessége, hogy Magyarországon dolgoztat?”

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az Európai Unió állampolgárainak alapvető joga, hogy a munkaerő, tőke, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának elvéből eredően bármely tagállamban munkát végezzenek, s ehhez munkavállalási engedélyre nincsen szükségük. Ezt a kört az Európai Unió kiszélesíti egyedi megállapodásokkal (például Svájc, Lichtenstein, Norvégia, Izland stb.).

Törökország vonatkozásában ugyanakkor nincsen érvényben megállapodás, melynek következtében az adott tagállam szabályainak hatálya alá tartozik a kérdés.

A hazai jog alapján a törökországi alvállalkozó bevonásával történő munkavégzés harmadik országból származó munkavégzésnek minősül. Ebből eredően elsősorban a fogadó munkáltatót számos kötelezettség terheli.

Ellenőrzési kötelezettsége alapján a munkáltató vagy a fogadó szervezet legkésőbb a harmadik országbeli állampolgár munkába lépésének napján köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár érvényes tartózkodási engedéllyel vagy más tartózkodásra jogosító engedéllyel, valamint keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik-e.

Megőrzési kötelezettsége alapján a munkáltató vagy a fogadó szervezet a foglalkoztatás időtartama alatt köteles megőrizni a harmadik országbeli állampolgár által bemutatott érvényes tartózkodási engedély vagy más, tartózkodásra jogosító engedély másolatát.

Bejelentési kötelezettsége alapján a munkáltató vagy a fogadó szervezet 5 napon belül az idegenrendészeti hatóságnak köteles bejelenteni a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásának megkezdését, azt a tényt, hogy a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve azt, hogy a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik.

A munkáltató vagy a fogadó szervezet a bejelentést a következő adatok közlésével köteles teljesíteni:

a) munkáltató vagy fogadó szervezet adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, cégjegyzékszám),

b) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett természetes személyazonosító adatai,

c) harmadik országbeli állampolgár munkavállaló vagy vállalaton belül áthelyezett tartózkodásra jogosító engedélyének száma,

d) munkakör,

e) a tényleges munkavégzés vagy vállalaton belül áthelyezés megkezdésének, meg nem kezdésének vagy a munkavállalási engedély vagy az összevont engedély érvényességi idején belül történő megszűnésének időpontja.

Fontos, hogy a munkáltató, illetve a fogadó szervezet székhelye szerinti idegenrendészeti hatóság a munkáltatót, fogadó szervezetet – a fentiekben részletezett kötelezettségei bármelyikének megszegése esetén – a foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok számával arányos mértékű közrendvédelmi bírsággal sújtja (kötelező jellegű).

A közrendvédelmi bírság mértéke foglalkoztatottanként 500 ezer forintig terjedhet!

Az előzőek alapján javasoljuk tehát azt, hogy haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal (www.bmbah.hu), illetve a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattal (nfsz.munka.hu).

Ezektől a szervektől a bejelentésekkel kapcsolatos nyomtatványokról, határidőkről, egyéb kötelezettségekről tájékoztatást kaphatnak. A tájékoztatások jelentős része angol nyelven is elérhető.

Egyebekben a munkavállalók után a kft.-nek, illetve a török cégnek a köztük fennálló jogviszonytól függően (vélhetően munkaviszony) keletkezik a vonatkozó jogszabályok szerint kötelezettsége.

NAV: egy hetük maradt a bejelentésre a székhelyszolgáltatást igénybevevő cégeknek

Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-éig kell bejelentést tenniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak – közölte a hivatal az MTI-vel.

A NAV közleménye emlékeztet: üzleti vállalkozás alapításának, működtetésének egyik alapfeltétele, hogy az adózónak legyen székhelye, ahol az iratait átveszi és őrzi. A cégnek ezen a helyen elérhetőnek kell lennie ügyfelei és a hatóságok számára. Vannak adózók, amelyek erre székhelyszolgáltatást vesznek igénybe.

A székhelyszolgáltatás üzleti tevékenység, adószám birtokában végezhető.

Az említett határidő az olyan tavaly vagy korábban kötött szerződésekre vonatkozik, amelyekben a székhelyszolgáltató nem változott.

A 2017. január 1-jétől bejelentett székhelyszolgáltatással kapcsolatban, ha megváltoztak az adatok, a bejelentést 15 napon belül kell megtenni – olvasható a NAV közleményében.

Járulékfizetési 1×1 őstermelőknek

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Noha a mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségéről az Adózónán is rengeteg információ található, a témával kapcsolatban érkező kérdések száma arra utal, hogy érdemes összefoglalni a speciális tudnivalókat.

Tapasztalataink szerint azért is van különösen szükség erre, mivel a őstermelői jogviszonyviszony sokak számára másodlagos, „kisegítő” jellegű jogviszony, így kevésbé átláthatók számukra az erre a körre vonatkozó rendelkezések. Írásunkban néhány jellemző élethelyzetre vonatkozó szabály bemutatásával nyújtunk támpontokat az e körbe tartozóknak.

Kezdjük az őstermelői tevékenységet is folytató nappali tagozatos tanulókkal, hallgatókkal. A diák státusz – szemben az egyéni és társas vállalkozókkal – semmilyen hatással nincs az őstermelői biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre. A kiskorú mezőgazdasági őstermelő nem biztosított ugyan, de nagykorúságával (a 18. életévének betöltésével) automatikusan biztosítottá válik.

Például, ha valaki 16 éves korában családi gazdaság tagja lesz, 18 éves koráig az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. paragrafus (1) bekezdés i) pontjának 1. alpontja alapján nem biztosított, azt követően azonban – függetlenül attól, hogy nappali tagozatos diák vagy sem – biztosítási és járulékfizetési kötelezettség terheli.

Forrás: adozona

Képek: