Eggyel csökkent idén a magyarországi adónemek száma, miután a jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó. Így is összesen 58 féle adó nyomja a lakosság és a vállalkozók vállát a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítése szerint.

Más kérdés, hogy – miként azt a jövedéki adó esete is mutatja – számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Példa erre a helyi adókról szóló törvény idén január 1-jétől hatályos módosítása, amely az építményadó keretei között bevezette a „plakátadót”. A reklámhordozót mint új adótárgyat nevesítik, amelyre az önkormányzatok négyzetméterenként legfeljebb 12 ezer forintos adót kiszabhatnak. Mivel azonban a „plakátadónak” sem a tárgya (ingatlan), sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért nem tekinthető külön adófajtának.

Adózás. Kép: Hirmagazin.eu

Miből mennyit?

Áfa: nő a hatékonyság

A bevételi listát továbbra is az áfa vezeti: ebből az adónemből 2017-ben több mint 3500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az előző évhez képest úgy nőtt 7 százalékkal az áfabevétel, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a némiképp emelkedő infláció is, legalább ilyen fontos tényező a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének.

Tao: kicsi a bors, de erős

2017-től a korábbi 10, illetve 19 százalékos sávos mértékről mindössze 9 százalékosra csökkent a társasági adó mértéke. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8,5 százalékkal csökkent, és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40 százalékkal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.

Eva, kata, kiva: átrendeződés folyamatban

A kisadókat áttekintve szembetűnő, hogy tavaly először több bevétel (kb. 98 milliárd forint) származott katából,mint evából (kb. 64 milliárd forint), miközben a kivából származó bevételek (kb. 22 milliárd forint) a megelőző évhez képest 65 százalékkal nőttek.

Úgy tűnik, hogy az adókormányzat intenzív marketingkampánya lassan beérik, és az adózók megértik, megszeretik az új, egyszerűsített adónemeket. Ugyanakkor a 2003-ban bevezetett evából még annak ellenére is jóval több bevétel származik, mint a kivából, hogy kifejezett adómegtakarítás már nemigen érhető el vele a társasági adóhoz képest.

Láthatatlan mikroadók

Az adórendszer értékeléséhez továbbra is érdemes kiemelten figyelni a kisadók vagy akár az értelmezhetetlenül kevés bevételt hozó adók sorsát. Ebben a körben nincs változás, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj a 2017. év előzetes adatai alapján is hozta a negatív rekordot: ezúttal 29 millió forint bevételt termelt egy év alatt.

Hova tovább?

A jövő akár izgalmasan is alakulhat az adófajták szempontjából. A választásra készülő egyes pártok ugyanis az adófajták csökkentését tűzték zászlajukra; miközben programjaikban legalább 9 új adónem ötlete is felmerül. Így nem kizárt, hogy jövőre olyan új adónemekkel találkozhatunk, mint a „spekulációs adó” vagy az „üvegházgázadó”, esetleg a „lakatlansági díj”.

Mi számít adónak?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mi minősül adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például eljárási díj nem minősülhet adónak, miként például az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy a klasszikus társadalombiztosítási járulékok sem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintettük.

A bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók sem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekinthetők bizonyos befizetések, amelyeket ugyan nem közvetlenül az államnak kell leróni, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésekről van szó, amelyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Tipikus példája ennek a kötelező kamarai regisztrációs díj.

Adónemek 2018

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Kisvállalati adó

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója

Környezetterhelési díj

Általános forgalmi adó

Környezetvédelmi termékdíj

Baleseti adó

Közművezetékek adója

Bányajáradék

Kulturális adó

Biztosítási adó

Magánszemélyek kommunális adója

Cégautóadó

Munkaerőpiaci járulék

Ebrendészeti hozzájárulás

Népegészségügyi termékadó

Egészségügyi hozzájárulás

Nukleáris hozzájárulás

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Nyugdíjjárulék

Egyszerűsített vállalkozói adó

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Pénzügyi szervezetek különadója

Energiaellátók jövedelemadója

Pénzügyi tranzakciós illeték

Építményadó

Regisztrációs adó

Erdővédelmi járulék

Rehabilitációs hozzájárulás

Földvédelmi járulék

Reklámadó

Gépjárműadó

Szakképzési hozzájárulás

Gyógyszerforgalmazók különadói

Személyi jövedelemadó

Háztartási munka regisztrációs díja

Szerencsejáték-felügyeleti díj

Helyi iparűzési adó

Szociális hozzájárulási adó

Hitelintézetek különadója

Táppénz-hozzájárulás

Hulladéklerakási járulék

Társasági adó

Idegenforgalmi adó

Távközlési adó

Illeték

Telekadó

Innovációs járulék

Települési adó

Játékadó

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Jövedéki adó

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kamarai hozzájárulás

Vám

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Vízkészletjárulék

Forrás: adozona.hu

Képek: hirakma, topceg

ElőzőLegszebb magyar gólok! (Válogatás – nézd meg!)
KövetkezőEgy szakértő elmondja, miért nem ajánlott soha a WC fölé guggolnod
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza