Rövid időn belül fenntartható, klímabarát pályára kell állítani a világgazdaságot, a kivárás ugyanis csak növeli ennek az elkerülhetetlen folyamatnak a későbbi költségeit
– mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten, az európai egyetemeken végzett diákokat tömörítő alumni szervezeteknek tartott előadásában.
Az államfő kifejtette, míg a huszadik század kérdése az volt, hogy meddig lehet elég az olaj az emberiségnek, addig ma már arra keresik a választ, mennyi fosszilis energiahordozót sikerül a föld alatt tartani, ugyanis a kőolajkészletek teljes felélése 8-10 Celsius fokkal emelné a bolygó felszíni hőmérsékletét, ami beláthatatlan következményekkel járna.
A következő évek tehát kritikus időszakot jelentenek, mivel a rossz döntések akár 30-40 évre is bebetonozhatják a klímára és az emberi civilizáció jövőjére egyaránt végzetes energiaszerkezetet – mondta Áder János.
Kiemelte, Magyarország klímapolitikai helyzete egyáltalán nem olyan kedvezőtlen, mint azt sokan gondolnák. Példaként említette, hogy Magyarország 1990-hez képest a rendkívül környezettudatosnak tartott Dániához hasonló mértékben csökkentette az üvegházhatást okozó gázok, köztük elsősorban a szén-dioxid kibocsátását, nagyobb arányban, mint például Hollandia, Németország és Ausztria.
A köztársasági elnök a közönség soraiból érkező kérdésre elmondta, Magyarország célja, hogy két új atomerőművi blokkjával és a meglévő két másik üzemidejének rövid meghosszabbításával, valamint a naperőművek terjedésével 2030-ra elérje: a területén termelt elektromos áram legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen. Az energiahatékonyság növelésével, valamint a folyamatosan növekvő erdőterületek segítségével pedig 2050-re az úgynevezett karbonsemlegesség is elérhető, ami azt jelenti, hogy a kibocsátott és elnyelt szén-dioxid mértéke egyenlő lesz az országban – tette hozzá.
Áder János ezúttal is megerősítette, ma már tudományos konszenzusnak tekinthető, hogy a klímaváltozást döntően az emberi tevékenység okozza. Egyebek mellett ezt támasztja alá az is, hogy a légkör hőmérsékletének tartós és folyamatos emelkedése az ipari forradalom idejére vezethető vissza, amikortól egyszerre kezdett kiugrásszerűen emelkedni a Föld népessége és szén-dioxid kibocsátása – mondta.
