Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

 Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök és Angela Merkel kancellár részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.

Mint mondta: alig több mint 50 évvel a wittenbergi események után 1578-ban a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésben törvénybe iktatták, hogy mindenki maga választhatja meg felekezetét, így a vallásszabadság biztosítottá vált.

Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett – tette hozzá. „A hit Istennek ajándéka” – fogalmazták meg Tordán, mondta a köztársasági elnök.

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.

Áder János köztársasági elnök (k) és felesége, Herczegh Anita, valamint Raimonds Vejonis lett elnök (j4) a wittenbergi vártemplomban tartott ünnepi istentiszteleten 2017. október 31-én. A magyar államfő és felesége a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen vesz részt. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Közös a történet

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció „ajándékait”, amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a „viták tüzében edzett” igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és „német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége” is – mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és „a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek” közös története „a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával” van tele.

Jól megérjük egymást

Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

„Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk” – hangsúlyozta Áder János.

Áder János köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott német állami ünnepségen a wittenbergi vártemplom előtt 2017. október 31-én. (MTI/EPA/Filip Singer)

A tolerancia „Európa lelke”

A tolerancia „Európa lelke” és a békés együttélés alapja – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden Wittenbergben.

A kormányfő aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga.

A vallásszabadságot meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást megvetik és becsmérlik – mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A vallásszabadság és a tolerancia elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Tolerancia nélkül nem létezhet „nyitott társadalom”, de a toleranciának határai is vannak, méghozzá ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy „sárba tiporják” – mondta Angela Merkel.

Százezreket mozgatott meg

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.

Forrás: hirado.hu

ElőzőTöbb, állam által nyújtott támogatás és ösztöndíj válik adómentessé (+videó)
KövetkezőNovembertől tovább emelkednek a bérek az egészségügyben
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza