Egymásnak feszült Tarlós és Karácsony, munka helyett csak ujjal mutogatás van.
Mint láncban a szemek, olyan szoros összetartás kéne a 161 éves Széchenyi Lánchíd felújításával kapcsolatban, egyelőre azonban nem szorgos munkásoknak, csak véget nem érő politikai kakaskodásoknak nyit teret hazánk büszkesége.
Az elmúlt hosszú idő azonban megviselte a hidat. Már 2002-ben, a Demszky-korszakban is felmerült a felújítás gondolata, 2011-ben tervek is készültek, ám az elképzeléseket eddig nem követték tettek.
A kilenc éven át regnáló, székéből tavaly októberben távozó volt főpolgármester, Tarlós István (72) szerint a híd felújítása immár elkerülhetetlen, az pedig nem kifogás, hogy nincs meg rá megfelelő keret.
– A hivatalom 23,7 milliárd forintot hagyott erre a célra a főváros kasszájában – mondta Tarlós a Kossuth rádiónak adott interjújában, hozzátéve, a hídra magára elegendő a 23,7 milliárd forint, benne a kormányhatározat szerinti hatmilliárd forinttal a kormánytól.
A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, Tüttő Kata (40) lapunk kérdésére azt mondta: szükséges a felújítás, de egyelőre nem tudni, mikor lesz rá fedezet.
– Nem igaz, hogy semmit nem csinálunk a Lánchíddal. Naponta végzünk hídszemlét. Ezek alapján ott tartunk, hogy a hídtestet és a kapcsolódó villamospályát kell felújítani, de már ez is sokmilliárdos költség. Nehezíti a helyzetet, hogy rengeteg bevétel úszott el a járványhelyzet miatt, csak egy példát említve: a közösségi közlekedésben az idei évben 20 milliárd forintos jegybevétel-kiesést kell számolni. Amint meglesz a teljes műszaki felülvizsgálat, ki fogjuk írni a közbeszerzést – mondta Tüttő Kata.
Azt Karácsony Gergely (44) főpolgármester sem tagadja, hogy a Lánchíd felújítása halaszthatatlan, de arra még várni kell. A fővárostól ugyanis a kormány most is jelentős mennyiségű pénzt von el. A főpolgármester az RTL Klub híradójának úgy fogalmazott: „a Lánchidat felújítja a főváros, akkor is, ha beleroskad”.
Hamis legenda
A Lánchidat megálmodó, a legnagyobb magyarként emlegetett Széchenyi István soha nem kelhetett át rajta, mert ő 1849-ben már a döblingi elmegyógyintézet lakója volt. A II. világháborúban a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta, az újjáépített hidat 1949-ben, éppen a felavatása után 100 évvel adták át. A hídhoz egy legenda is kapcsolódik: a kőoroszlánoknak a mondás szerint nem volt meg a nyelvük, amire rádöbbenve az azokat készítő szobrász, Marschalkó János a Dunába vetette magát. Ezt később megcáfolták: a nyelv ott van a kőoroszlánok szájában, a szobrász pedig nem lett öngyilkos.
blikk / Hirmagazin.eu