A község nevének eredete:
Az évek során sok magyarázat született a falu nevének kutatásában, ezekből néhány ízelítőül.
Kis Lajos 1988: A magyar Ádám személynév -d kicsinyítő képzős származékából ered.
Csáki Dezső 1894: Adamd 1265, Adand 1279
Ladó János 1984: Ádám vitás eredetű név, Valószínűleg sumérra visszavezethető héber névből. Jelentése a sumérban: atyám.
Gombcz Zoltán – Melich János 1914: Ádám bibliai névre sok az adat, régi emlékeinkben. Első nyelvemlékünk: Adamut. Alakváltozás: Ádán, Ádány. Igen valószínű, hogy legrégibb magyar alak Adám és ebből Ádám. Erre mutat, a latin Adam név és a magyar helynevek. Mint keresztnév gyakori a XIII. század óta. Ebből helynév: Ádány, Adány, Ádányd, Ádánd (alakváltozás Adányd, Adánd).
Az elrejtett település:
Elődeink részére a letelepedés helyének megválasztásánál elsődleges szempont volt „Az emberi és állati élet számára nélkülözhetetlen ivóvíz” víznyerőhely közelsége. A Sió- bozót a gyűjtögető, pákász, halász, vadász, embert bőven ellátta élelemmel, hallal, vaddal, madárral, tojással, stb. Az Ős- Balaton, az Ős- Sió, és Ős- Kis- Koppány vízszintje a régmúltban 4 – 8 méterrel is magasabb volt a mainál. Ádánd területét félszigetként ábrázolja egy térképvázlat. Fontos volt még, hogy a település rejtve maradjon a kalandozó martalócok szeme elől. Az Ó- Ádánd falu 1640 előtt feltehetőleg a Ketye- patak keleti partján a későbbi Csabak major táján, a nyugaton húzódó domboktól takart völgyben helyezkedett el a Sió- berek mellékén.
Történelem:
Ádánd a hozzá Pösszével, Hetye vagy Ketyével, Elissel és Kisfaluddal 1082- re illetve a késő Árpád korra kelteződik, legalábbis a források alapján. A Szalók nemzetség kezében szerepel Ádánd ( 1232 ? 1263 ). 1265- ben Adamd. 1356- ban vásároshely. 1374- ben Szent László monostorát említik 1407- ben a Marcali családé. A török, Buda 1541. évi elfoglalása után, hamarosan megkezdte a Balaton déli partjának meghódítását. 1557- ben a török feldúlta Siófok környékét. 1640 körül már a falu a mai helyén áll. A török hódoltság után II. Rákóczi Ferenc Szabadságharca verte fel a település csendjét 1703- 1709 között. 1796- os írások alapján Ádánd magyar falu Somogy vármegyében, birtokosai Perneszi és más uraságok. Lakosai katolikusok és reformátusok. 137 házat és 966 főt regisztráltak a népesség-nyilvántartásban. Legelője nagy, s szőlőhegye termékeny, fa helyett náddal kereskedtek a lakosok, melyből sok van a határban. 1812- ben több földesúr pompás lakóházairól nevezetes. Ebben az évben a helység országos vásárok tartására nyer kiváltságot. 1828- ban a Talliánok, Csapodiak és a Nagy család birtoka. 1828- ban Kaposvár és Szőlősgyörök mellett a harmadik mezővárosa a megyének, 192 házban, 1410 lakossal. A szép fekvésű mezőváros egy órányira Sió- Foktól, hol legközelebbi postája van, s félórányira a Siótól, mely Veszprém vármegyétől elválasztja Somogy vármegyétől. A Sió vize melletti mezővárosnak 598 katolikus, 783 református, 173 zsidó lakosa van. A központban a 18. sázad elején épült barokk stílusú Csapody kúria / kastély /, a közelben a Református szentegyház 1825- ből, kissé távolabb az 1747- ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga található. 1816- ban több mint száz izraelita (zsidó) hitközséget alapít. 1849. március 2-n Roboz István író Csapody Pál vendége, a helyi legenda szerint itt írta
Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz 1850-ben. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. 1850- 1851 a képzőművészet terén is jeles az itt élő embereknek, ugyanis Albert Zimmermann festő elkészíti Ádánd festményét. 1856- tól több birtokosa is volt a településnek, gróf Wiczkenburg, majd a Tallián család, később a Satzger család vette meg a kastélyt, s annak birtokát. 1864-ben a nagy létszámú izraelita hitközség zsinagógát emel, amit 1950- ben elbontottak.
A múlt század elején Ádánd postával, távíróhivatallal, vasútállomással, gyógyszertárral rendelkezik. 1910. március 24-én tűzvészben 32 ház leégett. Az I. Világháborúból 24 katona soha sem tér haza. A II. Világháborúban Ádánd és környéke hadműveleti terület volt. 1945 áprilisában visszatért menekültek romos házak, és elpusztult állatállomány fogadta. 78 áldozata volt a falunak. A rendet a megalakuló polgárőrség biztosította. Nagy erőfeszítések árán sikerült a háborús károkat helyre állítani, és az élet megindul. Színjátszó csoport alakult, és Aranykalászos gazdatanfolyam indult. 1951- ben megalakul a Petőfi MGTSZ, az 56-os Forradalom szele a falut is eléri. Ledöntik a Szovjet emlékművet, de a ledöntésben résztvevőknek a saját költségükön kellett helyreállítani, így más megtorlás nem volt. 1986- ban megalakul az Ádándi Népdalkör, amelynek tagjai rangos nemzetközi fesztiválokon is fellépnek. Így viszik a falu hírnevét határokon túlra. A 90- es években Rally – Cross pálya épült. Évi három alkalommal OB futamokat rendeztek. A költséges sport és az egyre szigorodó szabályok miatt megszűnt a versenyzés lehetősége. A település kutatása közben elő került címer rajzok, írások alapján, 1994-ben Winkler Mária balatonföldvári keramikus öntötte formába, és ebben az évben rendezett falunapon mutatták be a lakóknak a falu címeres zászlaját is.
Nevezetességek
Ádánd község büszkélkedhet Árpád kori templommal, kastéllyal (kuriákkal), Imaculata szoborral, vagy éppen a környék legnagyobb löszfalával, amit a helybéliek, Manduláshegynek és Jegeshegynek ismernek. Itt is csörgedeznek patakok, vagy éppen gyógyvíz, avagy kénesvíz. Ezeket próbálja bemutatni az oldal.
Hetyei templomrom
Ádánd községtől keletre, a Sió- berektől északra elterülő lapályos részen annak egy homokos kiemelkedésén áll a romos templomtorony az Erzsébet major közelében, amit a helybéliek Törökhagyásként is említenek. Némelyek a helyet Hetyének, mások Ketyének ismerik. A település 1082 illetőleg késő Árpád korra kelteződik, szabad nemesi birtokként. A gótikus torony nyugati oldalán félköríves ablak, e felett hangrés és feljebb nagy négyszögű ablak látható. Az utóbbi azonban csak részben ép. A templom hajója a torony keleti részéhez illeszkedett és egykor dongaboltozat fedte. Annak ellenére, hogy papját csak 1327-ben említik első ízben, András pap, majd 1333 – 34-ben Jakab plébánosról esik szó, a templom, építészettörténeti érvek alapján, feltétlen Árpád kori és román stílusú építészeti emlékek sajátosságait mutatja. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, a templomot is ekkor rombolhatták le. 1888-s régészeti ásatások alkalmával sok embericsont került napvilágra, továbbá kőedények, lópatkó, csatgomb, vaskapocs, néhány vaskés és egy kis ezüstérem. A régiségeket Szabó István régész a Nemzeti Múzeumnak ajánlotta fel.
Református templom
Ádánd 1629-től tartozik a Külső Somogyi Egyház megyéhez. 1646-ban átalakul az egyházmegye, és a tabi járáshoz tartozik a hitközség. A református hitközség csak 1734-től anyakönyvezhet. 1778-ban Mária Terézia üldözi a protestánsokat, ezért csak körülményesen épül báró Zsigrai Károly ispán kezdeményezésére istentiszteleti hely. A kezdetleges imahely vályogból épült a hívek adományából. A sudár tornyú templomot 1820-ban kezdik építeni, de csak 1825-ban rakják le ünnepélyesen az alapkövet, ugyanis 5 év kellet ahhoz, hogy szekereken a Balaton északi oldaláról összehordják az építőanyagokat. A fundamentum terméskő, a torony tégla, a tető pedig fazsindely. Gróf Csapodi Pál a kastély / kúria / tulajdonosa, és a Tallián család is egyaránt 72000 téglát adományozott a barokk stílusú templom építéséhez. 1857-ben a fazsindelyes tetőt horganyzott lemez váltja fel. 1863-ban kap a torony kupolája vörösrézborítást. 1886. április 19. szomorú nap a helyi reformátusok életében, ugyanis a tűzvész porrá égeti a templom tetőszerkezetét, a toronyóra is tönkrement. Az újra épített istenházát, új nagyharang ékesíti, melyre ezt a mondatot írták „Az élőket hívogatom, a holtakat elkísérem.” 1912-ben renoválják, majd az I. Világháborúban lecserélik a vörösréz burkolatot, horganyzott lemezre. A II. Világháborúban Enying irányából bombatalálat éri, ami a boltíves mennyezetet tönkretette. A helyreállítás után csak 1973-ban lesz anyagi kerete a hitközségnek a teljes felújításra 113000 forintból.
Katolikus templom és környéke
A Tallián család építtette, és 1747-ben szentelték fel a Szentháromság (az Atya, a Fiú, és a Szentlélek) tiszteletére a barokk stílusú római katolikus templomot. A család egyes tagjainak öröknyugodalmat a templom kriptája ad.
A római katolikus templom kertjében állították fel az 1816-ból származó, klasszicista Immaculata (Szeplőtelen Szűz)-szobrot. Szintén a kertben helyezték el, 1813-ban a késő barokk stílusban készült Nepomuki Szent János szobrot.
Csapody kastély ( kuria )
Központban a 1820- 1827 között épült barokk stílusú Csapody kúria / kastély /, a közelben a Református szentegyház 1825- ből, kissé távolabb az 1747- ben épített barokk Katolikus szentegyház, és Zsinagóga található. 1816- ban több mint száz izraelita (zsidó) hitközséget alapít. 1849. március 2-n Roboz István író Csapody Pál vendége, a helyi legenda szerint itt írta a Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek felett című versét. Csapody Pálnak híres telivér méneséből összeállított ötösfogat szállította Ferenc József császárt Kaposvárról Keszthelyre, gróf Festetics Taszilóhoz 1850-ben. Említésre azért érdemes ez az eset, mert egy hajtásban tette meg az utat, ami 85 kilométer. 1850- 1851 a képzőművészet terén is jeles az itt élő embereknek, ugyanis Albert Zimmermann festő elkészíti Ádánd festményét. 1856- tól több birtokosa is volt a településnek, gróf Wiczkenburg, majd a Tallián család, később a Satzger család vette meg a kastélyt, s annak birtokát. A II. Világháború után a kastélyt államosították, majd itt kezdődőtt meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Fekete István író 1970-es halála után az intézmény felvette nevét. Így tisztelegve az író a temészethez, és a mezőgazdasághoz való kötődésének. 1980- 85 között átépíteték, új tetőt kapott. A 18. századi főbejárati lépcsőt szétverve a szocialista értékrendet követve, vörös betonlépcső hirdeti a nyolcvanas évek építészeti esztétikáját. 2000. nyarán belső átalakításra került sor. A kor követelményeit figyelembe véve szinte az összes szoba szociális helységekkel lett bővítve, s így várja a nyaralni pihenni vágyokat. 2006-ban az intézmény nevében változás történt, most Fekete István Szakiskola és Kollégiumként várja a mezőgazdasághoz kötödő fiatalokat. Majd 2007- június 15-én, augusztus 10-i hatállal a megyei közgyülés megszűntette a 62 éve működő intézményt. Most a mezőgazdasági gépész szakma iránt érdeklődő fiatalok, a tabi RUDNAY GYULA KÖZÉPISKOLA SZAKISKOLA és KOLLÉGIUMBAN www.rudnay.hu folytathatják tanulmányaikat. A kollégiumként működött CSAPODY kastély, most 900 millió forintért eladó! Érdeklődni a Somogy megyei Önkormányzatnál
Löszfalak és löszdolinák
Külső- Somogy hazánk legnagyobb összefüggő löszterülete. A külső- somogyi nép a löszt ilyen néven kevésbé ismeri. Színe után sárgaföldnek nevezi, és régebben igen sokoldalúan felhasználta. A házak sok esetben lösztéglából épültek, s ilyenkor a téglákat löszös malterral ragasztották össze. Gyakoriak voltak a vert falu, úgynevezett tömött vájog házak. A lösz legnagyobb vastagságát 25-30 méter a Sió mentén, a Kiskoppány és a Balaton között éri el. Megtalálhatók itt a sajátos formájú löszvölgyek, a löszdolinák, és löszmélyutak. A löszvölgyek keletkezésében a függőlegesen mozgó talajvíz játssza a főszerepet, mert az idők múlásával fokozatosan kioldja a löszből a mésztartalmat. A lösztömeg a lösz felsőrétegeinek súlya alatt összetömörül, a felszínen sajátos teknőalakú mélyedések keletkeznek. Ezek a löszvölgyek. Ádánd löszdolináiról jó kilátás nyílik a településre.
Cím: Kossuth L. u. 50.
Tel: +36 (84) 357-511
E-mail: [email protected]
Web: http://www.adand.hu/
