Rohamosan nő a Crohn-betegek száma, a korábban csak tinédzsereket és felnőtteket érintő betegség egyre többször jelentkezik már gyermekkorban. Az elmúlt tíz évben kétszer annyi fekélyes bélbetegséget diagnosztizáltak, mint korábban. A Crohn-betegség a civilizáció eredménye: minél fejlettebb egy ország, ott annál gyakoribb.
Magyarországon körülbelül 15 ezer ember szenved Crohn-betegségben, közülük minden ötödik gyermek.
Német Richárdot nyolc év alatt tízszer műtötték, ami lelkileg is nagyon megviselte. Először csak fájt a hasa. Másodéves egyetemistaként éppen vizsgára ment, amikor akkora görcsei támadtak, hogy görnyedve járt, végül segítséget kellett hívnia, azonnal kórházba szállították. Először vakbélgyulladásra gyanakodtak az orvosok, aztán a harmadik műtét után végül egy gasztroenterológus orvos közölte vele a hírt: Crohn-beteg, és ez nem gyógyítható, csak kezelhető.
Emlékszem, amikor félig felnyitva hagyták egy éjszakán át a hasfalamat. Önkívületi állapotban voltam, de sosem felejtem el azt a sokkot. Egyik nap még magabiztos, határozott férfiként éltem, vizsgára készültem, másnap magatehetetlen voltam – idézi fel Richárd a történteket.
Richárd megváltoztatta az étrendjét: kevés húst fogyaszt, kerüli a tejtermékeket. A nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását sem javasolták neki, de azt mértékkel fogyaszt. Szerinte azért sincs recept a gyógyulásra, mert mindenkinek más válik be. Nemcsak az étkezésre figyel, sokat biciklizik, túrázik, megtanult jógázni, gyógynövényeket használ. Otthagyta stresszes munkahelyét – a stressz az orvosok szerint szintén szerepet játszhatott a betegség kialakulásában –, és felcsapott borszakértőnek. A crohnosok számára egyébként tiltott az alkohol, de a kóstoló kortyot nem szokták lenyelni. Négy éve tünetmentes.
Példája lelkesítő lehet annak a 15 ezer embernek, aki hasonló tünetekkel kínlódik. 20-30 éve gyerekeket nem érintett ez a kór, ma évente százötvennel nő a számuk.
Riasztó, hogy egyelőre nem tudják, mi okozza a betegséget, de az biztos, hogy az étkezésnek és az antibiotikumos kezeléseknek is szerepe van benne.
Az orvosok az ételekben lévő adalékanyagokra gyanakodnak, különösen az emulgeálószerre, ami elősegíti az egymásban nem oldódó folyadékok (mint például a víz és az olaj) eloszlatását. Ilyen szereket nagyon sok ételhez használnak, például margarinokhoz, konzervekhez és édesipari termékekhez. A gyors ételek adalékai is szerepet játszhatnak a kór kialakulásában. A legtöbb adalék a félkész- és mirelit ételekben, valamint a gyorsé telekben található. Az antibiotikum pedig a bélflórát veszélyezteti.
Egyelőre csak feltételezés, hogy az élelmiszerekben lévő adalék szerepet játszik a betegség kialakulásában, ugyanakkor a statisztikák erre utalnak.
Mindezt abból is gondolhatjuk, hogy 2015-ben egy kísérlet nyomán emulgeálószereket adtak az állatoknak, amelyeknél később a Crohnhoz hasonló fekély alakult ki – tájékoztatta a Ripost-ot dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese. – Nemrégiben kijött egy orvosi közlemény, ami szerint egy ázsiai családban a gyerekeknél azután mutatták ki a Crohn-betegséget, miután kiköltöztek az Egyesült Államokba. Vagyis nagy a valószínűsége, hogy az ottani gyors ételek és adalékok betegíthették meg őket. A táplálkozásuk változott meg – tette hozzá a gyermek-gasztroenterológus.
A betegség a fejlett világban annyira elterjedt, hogy már világnapja is van: május 19-én. Ebből az alkalomból Budapesttől Szegedig tartó kerékpártúrát szerveznek.
