Ro­ha­mo­san nő a Crohn-be­te­gek száma, a ko­ráb­ban csak ti­né­dzse­re­ket és fel­nőt­te­ket érintő be­teg­ség egyre több­ször je­lent­ke­zik már gyer­mek­kor­ban. Az el­múlt tíz évben két­szer annyi fe­ké­lyes bél­be­teg­sé­get di­ag­nosz­ti­zál­tak, mint ko­ráb­ban. A Crohn-be­teg­ség a ci­vi­li­zá­ció ered­mé­nye: minél fej­let­tebb egy or­szág, ott annál gya­ko­ribb.

Magyarországon körülbelül 15 ezer ember szenved Crohn-betegségben, közülük minden ötödik gyermek.

Német Richárdot nyolc év alatt tízszer műtötték, ami lelkileg is nagyon megviselte. Először csak fájt a hasa. Másodéves egyetemistaként éppen vizsgára ment, amikor akkora görcsei támadtak, hogy görnyedve járt, végül segítséget kellett hívnia, azonnal kórházba szállították. Először vakbélgyulladásra gyanakodtak az orvosok, aztán a harmadik műtét után végül egy gasztroenterológus orvos közölte vele a hírt: Crohn-beteg, és ez nem gyógyítható, csak kezelhető.

Emlékszem, amikor félig felnyitva hagyták egy éjszakán át a hasfalamat. Önkívületi állapotban voltam, de sosem felejtem el azt a sokkot. Egyik nap még magabiztos, határozott férfiként éltem, vizsgára készültem, másnap magatehetetlen voltam – idézi fel Richárd a történteket.

Richárd megváltoztatta az étrendjét: kevés húst fogyaszt, kerüli a tejtermékeket. A nyers zöldségek és gyümölcsök fogyasztását sem javasolták neki, de azt mértékkel fogyaszt. Szerinte azért sincs recept a gyógyulásra, mert mindenkinek más válik be. Nemcsak az étkezésre figyel, sokat biciklizik, túrázik, megtanult jógázni, gyógynövényeket használ. Otthagyta stresszes munkahelyét – a stressz az orvosok szerint szintén szerepet játszhatott a betegség kialakulásában –, és felcsapott borszakértőnek. A crohnosok számára egyébként tiltott az alkohol, de a kóstoló kortyot nem szokták lenyelni. Négy éve tünetmentes.

Példája lelkesítő lehet annak a 15 ezer embernek, aki hasonló tünetekkel kínlódik. 20-30 éve gyerekeket nem érintett ez a kór, ma évente százötvennel nő a számuk.

Riasztó, hogy egyelőre nem tudják, mi okozza a betegséget, de az biztos, hogy az étkezésnek és az antibiotikumos kezeléseknek is szerepe van benne.

Az orvosok az ételekben lévő adalékanyagokra gyanakodnak, különösen az emulgeálószerre, ami elősegíti az egymásban nem oldódó folyadékok (mint például a víz és az olaj) eloszlatását. Ilyen szereket nagyon sok ételhez használnak, például margarinokhoz, konzervekhez és édesipari termékekhez. A gyors ételek adalékai is szerepet játszhatnak a kór kialakulásában. A legtöbb adalék a félkész- és mirelit ételekben, valamint a gyorsé telekben található. Az antibiotikum pedig a bélflórát veszélyezteti.

Egyelőre csak feltételezés, hogy az élelmiszerekben lévő adalék szerepet játszik a betegség kialakulásában, ugyanakkor a statisztikák erre utalnak.

Mindezt abból is gondolhatjuk, hogy 2015-ben egy kísérlet nyomán emulgeálószereket adtak az állatoknak, amelyeknél később a Crohnhoz hasonló fekély alakult ki – tájékoztatta a Ripost-ot dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatóhelyettese. – Nemrégiben kijött egy orvosi közlemény, ami szerint egy ázsiai családban a gyerekeknél azután mutatták ki a Crohn-betegséget, miután kiköltöztek az Egyesült Államokba. Vagyis nagy a valószínűsége, hogy az ottani gyors ételek és adalékok betegíthették meg őket. A táplálkozásuk változott meg – tette hozzá a gyermek-gasztroenterológus.

A betegség a fejlett világban annyira elterjedt, hogy már világnapja is van: május 19-én. Ebből az alkalomból Budapesttől Szegedig tartó kerékpártúrát szerveznek.