Hét hektáros vegyes ültetés? erd?ben, „égig ér? fák” lombjai alatt a h?s árnyékban, állatok szabad látványa.
A Park létrehozásának ötlete valamikor 1990 után fogalmazódott meg Tóth Tibor magánvállalkozó fejében. A m?vészeti végzettség? fiatalember akkor még nem gondolta, hogy a rengeteg ellenkezés, ellenzés és rögös kezdet olyan elismert és látogatott szabadid?parkot eredményez majd, mint ami a jelen helyzet 2008-ban.
„1992 év környékén kopogtattam be, mint magánvállalkozó az abonyi polgármesterhez azzal az ötlettel, hogy szeretnék Abonyban egy Állat- és Szabadid?parkot létrehozni. Az akkori polgármester örült az ötletnek, és nemsokára a testület elé terjesztette. Valahonnan innen indul az abonyi Állat- és Szabadid?park rögös útja. A kezdetek nagyon nehezen indultak. Az akkori abonyi vezetés életképtelennek tartotta az ötletet. Három évig harcoltam azért, hogy bebizonyítsam: a szándékom tiszta és megvalósítható.
Három év elteltével új vezetés állt fel Abony város élére, ugyanazzal a polgármesterrel. Újra el?terjesztette ötletemet, amiben ? nagy fantáziát és Abony jöv?jét illet?en sok-sok lehet?séget látott. Sikerült. Igaz, hogy iszonyú megaláztatások értek, bántó, sért? feltételezések láttak napvilágot, de be kellett bizonyítanom az ellenz?knek, hogy igenis óriási az ötlet.
1997-re már bekerítettük az akkor még átláthatatlan, gazos erd?t, amit a helyi lakosság szemétlerakóként használt. Volt itt teherautószám autógumi, elhullott állattetem, építési törmelék és még sorolhatnám. Lassan, a család erejével elkezdtünk takarítani, kialakítottuk az állatok kifutóit és az utakat, valamint megépítettünk egy kisebb istállót. Ahogy ezek megvoltak, betelepítettünk egy szürkemarhát, kecskéket, lovakat, kulánt, egy majmot, szamarat és néhány tollas jószágot. Ebben az évben május elsején elindult els? majálisunk, úgy értékelhetem, sikerrel. Mivel folyamatosan értek támadások, megaláztatások, továbbra is nagyon nehéz volt el?re haladni. Emlékszem, akkoriban két éven keresztül teljesen ingyenesen lehetett bejárni. Az abonyi gyerekek díjtalanul lovagoltak, simogatták az állatokat. Nagyon nagy energiát emésztett fel a bizonyítani akarásom.
Nagy Áttörést a 2000-es év hozott. A belép?díj bevezetése után az eltelt 3-4 év alatt egyre tisztább és szebb lett a Park. A Magyar Állatkertek is felfigyeltek ránk és kínáltak fel eladásra állatokat. Ez az év volt az, mikor a Duna-Ipoly Nemzeti Park m?ködési engedélyt adott ki országunkban az els? magánállatkertnek. Ez volt az abonyi MAGÁNÁLLATKERT, Show ZOO, kés?bb MAGÁN ZOO, ahogy ma is hívják. Jöttek a vendégek, és minden évben valami új állattal leptük meg a hozzánk érkez?ket. Jöttek struccok, emuk, lámák, antilopok, zebrák, majmok, ormányos medvék, afrikai sörényes juhok; n?tt a számuk a szürkemarháknak, a szamaraknak, a majmoknak, a kecskéknek, az erdei vadaknak. 2004-re elértük a 30 000 f? látogatót. Ekkorra megértem arra, hogy életem álmát megvalósítsam: legyen egy oroszlánom. Felkutattam a magyarországi szaporulatot, és a legszebbek – azaz amelyek nekem legjobban tetszettek – a nyíregyházi Állatkertben voltak. Meg is beszéltük, hogy megvásárolom ?ket. (Egy fiút és egy lányt) De ekkor újra indult a kalamajka. A felettes szervünkt?l kértem egy állásfoglalást, hogy létrejöhet-e az oroszlán üzlet közöttem és a Sóstó Zoo között. ?k úgy látták, hogy akadálya nincs, ha megépülnek azok a létesítmények, amelyeket a törvény el?ír az állatok fogadására. Senki nem hitte, hogy lesz pénz és er? ezek kivitelezésére. De mégis megépültek. Az engedélyezést több szakhatóság is elutasította. Azzal érveltek, hogy veszélyt jelent Abony lakosságára az oroszlán pár. Máshol miért nem? Nem adtam fel. Benne volt rengeteg pénz, energia, ennek mennie kell. Közben még az állatok sem érkeztek meg, de már lakossági feljelentések, az önkormányzat részér?l vizsgálatok lassították a folyamatot.
Három hónap elteltével már a nyíregyháziak sem hitték, hogy hozzám kerülhetnek az állatok. Újabb kérelmek, elutasítások. Újból jöttek a szakhatóságok, mértek, felmértek, újra átnéztek mindent. Közben én megjártam már a minisztériumokat, és amit lehet?ségeim csak engedtek. Már majdnem feladtam, mikor egy ügyvéd jó ismer?sön – szinte barátom – mellém állt és utána nézett, mi az ok. Vizsgálta más állatkertek m?ködését, más megyék szakhatóságainál érdekl?dött. Mivel minden rendben volt, már elég volt egy hivatalos levél és megvolt az engedély.
2005. március 18-án hazaszállítottuk a két állatot. Kilenc hónaposak lettek mire hozzánk kerülhettek. Nagyon nehezen mertem kiengedni ?ket a szállítóládából, mert már szinte én is elhittem a huzavona miatt, hogy majd kiszabadulnak. Néhány nap alatt megszokták a helyüket. Két héttel kés?bb már tudták, hogy t?lem várhatják a táplálékot.
Rengeteg televíziót, napilapot értesítettem, és néhányan jelentkeztek is. Segítségükkel olyan hírverést sikerült kreálni a parknak, hogy húsvétkor tömegek álltak a kapunk el?tt és elmondhatatlan öröm volt bennem látva a sok – talán – elégedett vendéget. Azt hiszem, ez volt az a pont, mikortól komolyan kezdték venni ezt a kis állatkertet. Egyre több látogató jött. 4-5000 vendéggel pörögtek a majálisok, ugyanakkor a többi nap a nyugalom miatt látogattak. Kedvelt kirándulóhelye az óvodáknak, iskoláknak, nyugdíjas kluboknak, valamint nálunk rendeznek névnapokat, osztálytalálkozókat, babazsúrokat. Ezek mellett minden szolgáltatás m?ködik, ami a honlapon megtalálható.
A 2007-es év hozta meg életem egyik álmát. A Nyíregyházáról származó oroszlánpár kölyköket várt. Június 23-án megszületett Mungo a kisoroszlán. Igazi sztár lett. Rengeteg TV, rádió, újság beszámolt érkezésér?l. Sztár lett az RTL Klub reggeli m?sorának néz?i körében. Tízezrek simogatták és simogatják ma is a jelenleg 8 hónapos kölyköt. Meghökkent? fotók keringenek szelídségér?l, róla és vendégeir?l az interneten. Szelídsége ugyanis lehet?vé teszi, hogy játék, birkózás, vagy együttalvás közben szenzációs fotók készüljenek róla.”
Tóth Tibor
2008.03.02
Strucc (Gerincesek, Madarak):
A strucc (Struthio camelus) a madarak osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjén belül a struccfélék (Struthionidae) családjába tartozó egy nem, egyetlen él? faja. Afrikában a Szahara déli szegélyén, Kelet-Afrikában, Namíbiában és a Kalahári-sivatagban él. A nyílt, belátható, füves szavannák, félsivatagok lakója.
Afrikai ?shazáján kívül betelpítették Ausztráliába is, ahol a sivatagos vidékeken jól meghonosodott. Szegycsontjuk lapos, pajzsformájú és taraj nélküli, emiatt röpképtelen. Szárnyai csökevényesek, medencéje zárt. Lábai hosszúak, er?sek és kétujjuak, amelyek közül a bels? er?sebb és nagyobb, mint a küls?. Az ujjak rövid és tompa karmokkal felfegyverzet, er?s rugásukkal az oroszlánra is veszélyt jelentenek. A feje és a nyaka csupasz. A hím fekete szín?, kivéve a szárnyak és fark fényl? fehér tollait. A n?stény szürkés-barna, piszkos-fehér szárny- és farktollakkal. Cs?re szarusárga, nyaka vörös, combjai hússzin?ek. Hossza 2 méter, magassága 2,5 méter, súlya 75 kilogramm, vagyis a legnagyobb jelenleg él? madár. Egy hímb?l és több tojóból álló csapatban keresgéli magokból, f?b?l, növényi részekb?l és kisebb állatokból álló táplálékát. Az emésztés el?segítése érdekében különböz? tárgyakat, köveket nyel le. Vándorolnak a jobb táplálék reményében. A strucc több mint 40 évig él.
Fehérpamacsos selyemmajom (Gerincesek, Eml?sök):
A fehérpamacsos selyemmajom vagy más néven közönséges selyemmajom (Callithrix jacchus) a csuklyásmajomfélék (Cebidae) családjába és azon belül a karmosmajmok (Callitrichinae) alcsaládjába tartozó faj. Családjából ez a leginkább ismert faj. A közönséges selyemmajom eredetileg csak Brazília északkeleti részén élt. Mára Brazília délkeleti részébe (Minas Geraias, Espírito Santo és Rio de Janeiro államokba) és Argentína északi részébe is betelepítették. 14-18 centiméter hosszú és 400 gramm súlyú. Teste foltos szürkésbarna, feje búbja feketés, a homlokán fehér folttal. Jellemz?i a hosszú, fehér fülbojtok megléte. Farka szürke-fehér gy?r?s. Az Atlanti-erd?ség parti- és galériaerdeiben és bozótos szavannáin él?, igen jól alkalmazkodó faj. Kisebb, nagyjából 15 f?s csoportokban él, melyek többnyire egyetlen szül?párból és azok különböz? korú utódjaiból állnak. A csoportok az éjszakát a s?r? bozótban vagy egy fa odvában töltik, a nap legnagyobb részében pedig egyik gyümölcsterm? fáról vándorolnak a másikra. A karmosmajmok többségéhez hasonlóan f?ként a magasabb fákon mozog. Kis mérete miatt ki tud mászni a vékonyabb ágakra is. A csoport úgy közlekedik, hogy miután elérték egy ág végét, átugranak a következ?re, ami nagy zajjal jár, így könny? rájuk találni. Egy csoport territóriuma 30-60 hektár között változhat. Ennek függvénye, hogy hány gyümölcstem? fa van benne. Táplálékuk java része gyümölcsb?l áll. Emelett fogyaszt fanedveket, illetve rovarokat, pókokat és madártojásokat is. A selyemmajmokra (Callithrix, Mico, Cebuella nem) jelelmz?, hogy sok gyümölcsöt és fanedvet fogyasztanak és táplálékukban kisebb szerep jut az állati eredet? anyagoknak. Velük ellentétben a tamarinok (Saigunus és Leonthopithecus nem) sokkal több állati eredet? táplálékot fogyasztanak. A selyemmajmok és a tamarinok is egymással javarészt éles füttyszer? hangokkal kommunikálnak.
Afrikai sörényes juh (Gerincesek, Eml?sök,Patások):
A sörényes juh (Ammotragus lervia) az eml?sök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjához tartozó faj. Az Ammotragus nem egyetlen faja. A sörényes juh Észak-Afrikában ?shonos, az Atlanti-óceántól a Vörös tengerig és dél felé Maliig, valamint Szudánban. Meghonosították Kaliforniában, Új-Mexikóban és az Erie-tó szigetein. Sürg?s intézkedésekre van szükség, mivel a sörényes juhok elterjedési területük egyes részein er?sen megritkultak vagy már ki is pusztultak. A hosszú száraz id?szakok ugyancsak megtizedelik az állományokat. A sörényes juh fej-törzshossza 135-165 centiméter, farokhossza 15-25 centiméter, vállmagassága 75-100 centiméter. A hím testtömege 100-140 kilogramm, a n?stényé 35-60 kilogramm. Testfelépítése nevével ellentétben, inkább a kecskéére hasonlít, vörhenyes-barna sz?rzete rövid, kemény felsz?rb?l és puha alsz?rb?l tev?dik össze. Lábszára er?s, patája még a göröngyös sziklán is biztonságos járást tesz. A sörény puha és s?r?, állától a melléig húzódik, a mells? lábak tövénél elágazik; általában világosabb, mint a sz?rzet többi része. Feje hosszú, fülei kicsik és hegyesek, orrlyukai ferdén metszettek. Nagy szarva ívelt és háromszögkeresztmetszet?, jól kivehet? harántbordázattal („gy?r?zéssel”). Farka a kecskééhez hasonlóan rövid; a csupasz alsó részen szagmirigyekkel.
Szolgáltatások:
Sétakocsikázás egy 20 személyes hortobágyi pusztakocsin, igény szerint az erd? ösvényein, a város határában és az állatok közötti sétáló utakon.
Díjak: (csak csoportoknak) 200Ft/f?
Lovaglás a park karámjában, az ösvényeken, segítséggel, vagy a nélkül. Többféle ló közül választhat a kedves vendég.
Díjak: Lovaglás, pónilovaglás csoportoknak 250Ft/f?, egyénileg 300Ft/f?.
Csibészke, a póniló bérleti díja (csak családok részére, legfeljebb 2 gyermek) 1000 Ft/fél óra. Súlyhatár 35 kg.
Tavasztól ?szig igénybe vehetik a nyársaló és f?z?helyeket.
A kicsiknek egy fajátékokból összeállított játszótér, a nagyobb mozgásigény?eknek és a labdajátékokat kedvel?knek egy focipálya méret? tisztás áll rendelkezésükre.
Az erdei büfében üdít?, kávé, sör, sok apróság kapható!
Minden évben több alkalommal várjuk a vendégeket a színvonalas rendezvényeinkre, melyen hazai és külföldi sztárokkal találkozhat az ideérkez?.
Ezeken kívül helyet tudunk adni osztálytalálkozóknak, nyugdíjas rendezvényeknek, családi, baráti, névnapi, születésnapi programoknak.
Ha a tél lehet?vé teszi, lovas szánkózás, gyerekeknek forró tea, feln?tteknek forralt boros „felmelegítés”!
Gyönyör? a téli csendes erd?, benne a kissé fázó állatokkal, nyugalmával. Legalább úgy ajánljuk a téli látogatást, mint a nyárit.
Elérhet?ség:
Cím: 2740 Abony, Bajtárs út 1.
Tel: 53/362-049
Mobil: 30/9681-432
E-mail: maganzoo_abony@vivamail.hu, maganzoo@vipmail.hu
Web: http://www.maganzoo.fw.hu
A park könnyen megközelíthet? Szolnokról, menetrendszerinti buszjáratokkal. A buszmegálló a park el?tt van.
Más településekr?l – közúton – Abony városon keresztül vezet? régi 4-es f?út Szolnokra kivezet? végénél.
Nyitva tartás (télen-nyáron, minden nap):
április 1 – szeptember 30 8:00 – 18:00
október 1 – március 30 8:00 – 16:00
Jegyárak:
Gyermek, diák, nyugdíjas 700 Ft
Feln?tt 900 Ft
Csoportos kedvezményes gyermek 550 Ft
Csoportos kedvezményes feln?tt 700 Ft
Családi ( 2 gyermek + 2 feln?tt ) 2900 Ft
Támogatói jegy 3000 Ft
Kellemes id?töltést kívánunk!
Örökbefogadás:
2008. június 1.-t?l Állatkertünkben is elindul az állatok örökbefogadási lehet?sége.
– Természetesen az örökbefogadás csak jelképes, az állat továbbra is a Park tulajdonában és területén marad.
– Az örökbefogadás egy évre szól, de minden évben megújítható.
– Köszönettel fogadjuk a nem anyagi jelleg? támogatásokat is.
Az alábbi lehet?ségek közül választhatnak az érdekl?d?k:
Magánszemélyeknél a minimális támogatói összeg minden fajnál 8000 Ft.
Ezért az összegért egy névre szóló emléklapot biztosítunk, valamint egyszeri belépést az állatok világnapján, október 4-én egy f? részére.
25 000 Ft adomány felett az adományozó neve is kikerül a választott állat kifutója mellé.
Forrás: http://www.freeweb.hu/maganzoo/, http://hu.wikipedia.org
Képek: http://www.freeweb.hu/maganzoo/, http://hu.wikipedia.org
További érdekességek a Dataweb-állatinfóban:
Grizzly (Gerincesek, Eml?sök,):
A grizzly medve vagy röviden grizzly (ejtsd: grizli, tudományos nevén Ursus arctos horribilis) a barnamedve második legnagyobb termet?, Észak-Amerikában honos alfaja. Szürke medvének is nevezik. Valamikor Észak-Amerika egész nyugati részén honos volt. Száz éve még a nyílt prérin is el?fordult de a vadászat és az ember térhódítása a járhatatlan hegyekbe szorította vissza, olyannyira, hogy 1975-ben felvették a veszélyeztetett állatfajok vörös listájára. Ma már jóformán csak Alaszka Yukon tartományában és a Sziklás-hegység nemzeti parkjaiban (Yellowstone Nemzeti Park az Egyesült Államokban, Sziklás Hegység Park Kanadában stb.) vannak olyan, kiterjedt területek, ahol nagyobb számban és szinte háborítatlanul él. A szürke medve a törzsváltozattól eltér? mérete és színe (barna alapszínen szürkés foltokkal, mert a sz?rszálak vége kihalványodik) valószín?leg csak a táplálék és az életkörülmények következménye. Rövid feje, domború orrcsontjai, széles és lapos homloka, rövid fülkagylói és rövid farka viszont határozottan megkülönbözteti az európai medvékt?l. Er?sen görbült, hegyük felé keskenyed?, fehéres karmai akár a 13 cm-t is elérhetik. Egy átlagos grizzly közel 400 kg-os, marmagassága másfél méter körüli, és ha a hátsó lábaira áll, akár a 3 m-t is elérheti. Hatalmas teste roppant er?s; megöli a nála 100–150 kilóval nehezebb bölényt, majd képes a tetemet hosszú kilométereken hurcolni. Járása a tevééhez hasonlóan ringatózó, mert egyszerre lép az egy oldalon lév? lábaival. Ezzel együtt nagyon gyors: sík terepen, rövid távon az 50 km/h sebességet is eléri. F?leg gyümölcsöket, bogyókat, kisebb gerinceseket eszik, de kiás egyes gumókat és gyökereket is. Naponta akár 15 kilónyi élelmet is elfogyaszt, és ebb?l ?sz végére jelent?s zsírpárnát halmoz fel a téli pihen?re. A feln?tt állatok nem tudnak fára mászni. Elvileg az emberre is veszélyes lehet, de az ilyen esetek nagyon ritkák, mert a grizzlyk többnyire rendkívül félénkek.
Tigrispiton (Gerincesek, hüll?k):
A tigrispiton (Python molurus) a hüll?k (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüll?k (Squamata) rendjéhez, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjához tartozó faj. A tigrispiton egész Dél-Ázsiában el?fordul, Pakisztántól Indián, Srí Lankán keresztül egészen Dél-Kínáig (Szecsuán és Jünnan tartomány), Malajziáig és az Indonézia szigeteig. Legkeletebbre Celebesz szigetén él. Mivel b?re miatt túlzott mértékben vadászták, a tigrispiton sok területen ritka lett. A hivatalos besorolás szerint veszélyeztetettnek és a kipusztulástól fenyegetett állatfajnak számít. A tigrispiton elérheti a 10 métert, legtöbbször azonban rövidebb. Testtömege meghaladhatja a 100 kilogrammot. Testének színezete sárgás-fehér, melyet nagy barna foltok díszítenek. A hím kloákanyílásánal sarkantyúk találhatók, melyek a párzásnál játszanak szerepet. Nyelvével vizsgálja meg, ha van zsákmány a közelben. A piton az alsó és fels? ajkán lév? igen érzékeny h?receptorokkal érzékeli a melegvér? állatok testmelegét. Az állat magányos lény. Nagyjából fákon él. A piton úgy mászik fára, hogy rátekeredik a törzsére és pikkelyeivel kapaszkodik belé. Aztán ráfonódik egy ágra és addig függ ott, amíg észrevesz egy alatta járó áldozatot. Tápláléka kis eml?sállatok, szarvasok, disznók és majmok. Áldozatát szorítás által öli meg. Becslések szerint a tigrispiton maximum 40 évig él.
Pióca (Állatok, Gy?r?sférgek):
A piócák (népies szóval nadályok) az orvoslás történetében talán a legjelent?sebb állatcsoportot alkotják. Gyakran alkalmazták egyes fajaikat különböz? vérkeringési problémákra vagy esetleg nagyon magas lázra. Emellett természetes nyugtatónak is használták ?ket, ugyanis a páciens sok vér lecsapolása esetén mély álomba merült, idegei ellazultak. A pióca tapadórészén három, félkör alakú f?részke található, amellyel a megtapadt állat sebet ejt. Közvetlenül tiszta hirudint fecskendez a vérbe, így meggátolja a véralvadást, és hosszú ideig tud vért szívni. Az orvostudományban az állat által termelt hirudin, és hatásmechanizmusa felismerése állította az emberi gyógyítás szolgálatába ezt a sokak által gy?lölt kis állatot. Piócacsípés: Hazai él?vizeinkben is könnyen megtapasztalhatjuk. Általában érzékelik a vízben álló, mozgó melegvér? él?lényeket. Amennyiben a testünkre akaszkodik, többféle módon szedhetjük le. Az els? módszer szerint valamilyen anyaggal(papír zsebkend?, törölköz?)fogjuk meg és húzzuk lassú, de határozott mozdulattal, amíg el nem válik a sérült felülett?l. A második módszer szerint sót kell szórni a pióca testére, aminek hatására szintén leválik az áldozatáról. A harmadik módszer túl id?igényes, mivel meg kell várni amíg a pióca teleszívja a testét és magától leválik. Kezelése: Különleges kezelést nem igényel, mert kórokozókat hozzáért?k szerint nem terjeszt. Ennek ellenére a leválasztást követ?en a sebet célszer? jóddal, vagy jód tartalmú sebfert?tlenít?vel, kezelni, mert az összehúzza a sebet, bár erre a szesztartalmú, fert?tlenít?k is kiválóan alkalmasak. A pióca által ejtett seb háromszöghöz hasonló alakú és a pióca által a sebbe juttatott véralvadásgátlónak köszönhet?en nagyon sokáig vérzik, a támadást követ?en akár több órán keresztül is.
Forrás, képek: http://hu.wikipedia.org/
Cím: Abony Abony-Magán Zoo
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu
