Fekvése
Győrtől északnyugatra, mintegy 8 km-re található, a Rábca és a Mosoni-Duna által kialakított hordalékkúpon. A Győri-medence egyik legmélyebben fekvő területe. Határát a régi folyómedrek helyén csordogáló erek és holtágak szabdalták.
Története
Németül Brückl a neve, s már 1208-ban állott.
III. Endre 1292. évi levele az abdai híd mellett kelt, ez az adat világosítja meg a német nevet.
A község Obada néven a 13. században fordult elő először, visszavetítve egy 12. századi eseményhez. Adalbertnek, II. Géza Szicíliába küldött követének 1153. évi végrendeletében, a 13. században beszúrták Abda nevét azon birtokok közé, melyeket Adalbert felesége azzal kapott, hogyha újból férjhez megy, azok legyenek a pannonhalmi apátságé.
1566-ban szomorú eseménynek volt tanúja a falu. Tahi Ferenc, Zrínyi Miklós sógora, veje és Batthyány Boldizsár itt vették át Salm gróftól a szigetvári hős fejét, melyet Musztafa török nagyvezér a a következő szövegű levéllel küldött: „Fogadd szíves hajlamom jeléül legmerészebb vezéretek fejét.”
1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferenc kocsija az abdai hídon haladt át, amikor a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg a foglyot. Rákóczi a halat e szavakkal dobta vissza a vízbe:
„Magyarok nagyistene, add vissza szabadságomat, mint ahogyan én visszaadom ennek a halnak a szabadságát!.”
Az 1830-as években az árvizektől sokat szenvedett falu régi helyéről a Székeskáptalan által e célra biztosított Pityerdombra költözött. A falu régi helyét emlékkápolna őrzi, melyet az egykori templom helyére építettek. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó, „Kossuth” nevét viselő honvéd zászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. A túlerővel szemben mintegy fél órán át voltak képesek tartani a hídfőt. A csatában a honvédek vesztesége 33 halott, 77 sebesült és 273 eltűnt katona volt. Az 1886–1893. évi folyószabályozáskor a mederásásnál hevenyészve elhantolt katonatetemeket leltek a kubikusok. Minden bizonnyal a 273 eltűnt katona közül kerültek ki azok a névtelen hősök, akiket a tömegsírba temettek el. A hősök tetemeit a régi falu emlékét őrző kápolna elé helyezték át, emléküket a sírhantjuk fölé emelt obeliszk őrzi, melyen a következő felirat olvasható:
„Borulj le, óh magyar, mert
Előtted Szent e hant:
Szabadság vértanúi
Nyugosznak itt alant!
Te, világ Megváltója,
Istenség, légy velök:
Jogáért e hazának
ők is vért áldozának
S megválták nemzetök!”
(1849. VI. 28.)
1944 novemberében ismét szomorú esemény színhelye volt a Rábca-folyó partja. 21 munkaszolgálatos társával együtt itt végezték ki a németek a jeles költőt, Radnóti Miklóst. Holttestét és egy kockás füzetbe írott utolsó verseit (a „Bori noteszt”) 1946. június 26-án találták meg, amikor az abdai tömegsírt exhumálták.
Látnivalók
Római katolikus templom (műemlék jellegű). Klasszicista stilusban 1843-1845 között épült.
Felszentelése Szent József tiszteletére (oltárkép is őt ábrázolja) 1845 aug.20-án történt. A templom búcsúját nem a védőszentjének – Szent Józsefnek a névnapján, hanem aug. 20-án tartjuk.
,,Szeplőtlen Szűz Mária” 1700-ból származó kőképe a falú egyik legrégibb szobra, a templommal szemben levő részen található.Feliratán a következőkkel:” A kuruc világnak e jeles műve egy közkatonának szerzeménye. Az abdai helység nagybecsű kincse ide tétetett az 1852-ik évben Csapó Ignág lelkészségében.” ( latin nyelvű felírat szerint a szobrot Nuber György kuruc katona készítette.)
Határkő
Az emlékkereszt előtt helyeztük el az 1766-ból származó határkövet. A határkő az abdai, ikrényi, győri határ találkozásánál jelezte a települések területeit. valószínűleg egy hosszantartó birtokvita lezárásaként helyezték ki eredeti helyére.
A templom előterében állnak: Mária-szobor, I. világháborús emlékmű, II. világháborús emlékmű.A Szent István utca tengelyében, a templommal szemben áll egy kőkereszt, melyet 1745-ben állítottak fel a régi faluban. Jelenlegi helyére 1852-ben került.
Nepomuki Szent János szobra
Nepomuki Szt. János ismert csehországi szent, Vencel király feleségének gyóntatója volt. A féltékeny természetű király a Nepomuk településről származó János gyóntatópapot szerette volna rávenni, hogy felesége gyónásairól neki beszámoljon. Amikor erre nem volt hajlandó, a király a hídról a Moldva folyóba dobatta. Egész Európában, így nálunk is nagy tiszteletnek örvend. Szobrai hidakon, folyópartokon állnak. A mi szobrunk is a Holt- Rábca újmajori és a 10-es út találkozásánál állt. Az 1954-es árvízi töltés megerősítekor, az Alföldről és más vidékről érkeztek kubikusok és lovasfogatok. A földet hármas lovas fogatokból álló kétkerekű laptikákból álltak. A második és harmadik laptikába befogott ló általában vak volt, hogy bizton kövesse az elsőt és a kubikusokat. A majori telepre visszatérő fogatokat vakon húzó lovak elhúzták és feldöntötték a szobrot. 30 évig hevert ott az árokban. Pósfai József restaurátor egészítette ki és állította helyre, amit már nem az eredeti helyén, hanem a templom mögötti parkban áéllítottunk fel. Felszentelésére 1992 augusztus 20-án került sor.
Emlékkápolna.
A falu régi helyét őrzi. Előtte gránitoszlop emlékmű áll, az elesett szabadságharcos hősök tiszteletére. 1849. június 28-án a Pöltenberg hadtestéhez tartozó „Kossuth” honvédzászlóalj védelmezte az abdai átkelőt. Az ütközetnél állítólag a fiatal Ferenc József császár is jelen volt. A közelben találták meg a múlt század végén az elhantolt katonatetemeket.
Megtalálható: Győrből Abda felé haladva az M1-es út mentén, a Rábca-hid után kb. 200 m után jobbra letérve, földúton kb. 400 m-re található alacsony dombon, fák között.
Csak kívülről tekinthető meg.
Kápolna elötti Emléktábla
Az 1849 jún. 28-án lezajlott csata során eltüntként nyilvántartott 273 honvéd sorsa sokáig ismeretlen volt. A Rábca szabályozásán dolgozó földmunkások az új meder ásása közben tömegsírra bukkantak (1886-1893) akkor még a kévébarna menték felismerhetők voltak. Fény derült az eltünt honvédek sorsára. Az eset megmozdította a győri és helybéli lakosságot. A Győri Jogakadémia hallgatói gyűjtést indítottak egy emlékmű felállítására. A Győri Közlöny szinte naponként beszámolt a gyűjtés állásáról. Az adományok felhasználásával méltó ünnepség keretében eltemették az elesett hősöket.
Rákóczi-emlékmű.
1702. május 24-én a hagyomány szerint a fogságba hurcolt II. Rákóczi Ferencet az abdai hídnál a Rábca partján halászó katona egy harcsával ajándékozta meg. A fogoly Rákóczi a halat, szabadságát visszaadva, visszadobta a vízbe. E jelenetet őrzi az 1940-es évek elején készült művészi dombormű.
Megtalálható: Abda előtt (Győr felől érkezve az M1-es úton) a rábcai közúti híd bal parti hídfőjénél az országútról jobbra lefordulva, attól kb. 20 m-re látható.
Szabadon megtekinthető.
Radnóti-emlékmű.
A költő munkaszolgálatos társaival együtt történt kivégzésének színhelyén áll a nyírfaliget közepén, a Rábca-töltés aljában, kerítéssel körülvett síremlék. A síremlék több elemből áll első eleme az 1960-as években a megyei KISZ Bizottság által elhelyezett vörösmárvány emléktábla, amelyet mementoként meghagytunk és az új emlékmű együttesbe beépítettünk. A márványtábla mögött egy vöröses gránit oszlopon áll Radnói Miklós költő mellszobra (Alexovics László alkotása). A mellszobor mögött egy hatalmas lángot szimbolizáló mészkő tömb utal a költő zsenijére. A költő mellszobra mellett jobb oldalt egy műkő oszlopba foglalva márvány táblán olvasható a költővel kivégzett munkaszolgálatosok nevei – 1946-os exhumálási jegyzőkönyvnek megfelelően. Az emlékmű teljes befejezése a töltésről levezető díszburkolatú úttal illetőleg az emlékmű elemeit körülfogó díszburkolattal lett teljes.
Megtalálható: Az M1-es út mentén Győrből Abda felé haladva, a Rábca-hídnál jobbra leágazva, a Rábca jobbparti töltésén kb. 300 m utat megtéve a gátőrház irányában.
Szabadon megtekinthető.
Cím: Szt. István u. 20
Tel: +36 (96) 553-230
E-mail: [email protected]
Web: http://www.abda.hu/
