A település múlja i.e. 2500 körülre nyúlik vissza. A feltárt kő- és csonteszközök azt bizonyítják, hogy a terület már ekkor is lakott település volt.
A település névadója, az Aba nemzettség volt, akiknek I. István király hűséges szolgálatukért birtokot adományozott. Ennek előzménye, hogy az Anonymus által „kunoknak” mondott, feltehetően kabar eredetű Abák szállásterülete volt a honfoglalást követően a környék. A nemzettség első itt jelentkező tagja Pata, aki Taksony – Géza korában élhetett. A Szent István kori hős, Csaba nádorispán vehette el Géza fejedelem egyik lányát. Az ő fiuk volt Aba Sámuel, 1041-1044 között magyar király. Részben erre vezethető vissza, hogy az ország legnagyobb földesurai közé tartozott, aki a Mátra nagy része mellett több tucat falut mondhatott magáénak. Birtokai a Mátra vidékén nagy tömbbe tartoztak, Saár és Debrő monostora köré, ahol, legalább tíz ág birtoklása igazolható. A harmadik birtoktömb a Tisza két partján terült el.
A terület fejlődésében meghatározó szerep jutott a kereszténység elterjedésének, az egyház központok kialakulásának. Az Abák elődje, Csaba Nádor és utóda Aba Sámuel alapították sármonostorát, és 1018 után Debrőmonostorát.
A település legmagasabb területén, a mai kultúrház és tűzoltószertár építésénél XI. századi kőpakolás sírokra bukkantak. Minden valószínűség szerint itt lehetett a község első plébániatemploma és temetője. A hagyomány szerint Aba Sámuel király itt a bencések számára monostort és apátságot alapított 1042-ben. Ez a mohácsi csata utáni időkben pusztulhatott el. A Bécsi Képes krónika szerint e monostorban temették el Aba Sámuel királyt, akit ellenségei 1044-ben a ménfői csatavesztés után a Tisza vidékén megöltek.
A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre, a Sár-hegy lejtőjén, illetve a Bene-patak völgyében fekszik a település. Jól megközelíthető autóval mind Gyöngyös, mind Mátrafüred irányából.
Abasár eredeti neve Saár, a X. században itt élt birtokos személy nevét őrzi, jelentése sárga, szőke. Heves megye nyugati részén a Mátra lábánál, Gyöngyöstől 9 kilométerre, egy különleges fekvésű völgyben található.
A dombos vidéken a legmagasabb tengerszintfeletti magasság 497 méter, ez a Sárhegy magassága. A falu határában a tatár mezőn természetföldrajzi kuriózum a jégkorszakból visszamaradt körfolyások területe. Nyugati határán van a Szent Anna tó, mely vulkáni kráterben alakult ki. Ide húzódik a Sárhegy védett növény és állatvilága. Nevezetes az itt található nádas és a ritka lepkék. Cser és tölgyes erdők találhatók a környéken, az erdőkben megtalálhatók a Mátrából átjáró nagy és kisvadak, madarak. Abasár andezit és homokkő lelőhelyekkel rendelkezik. Jellegzetesek különleges, állandó hőmérsékletet biztosító borospincéi, melyek még a Mátrában is kuriózumnak számítanak.
Az abasári borvidék fejlődésében is meghatározó szerepet játszott a banktőke megjelenése. A századforduló után, 1901-ben kapta mai nevét a település, ahol többek között Magyarország legmagasabban fekvő szőlőterülete is található (Sárhegy, „dobóczi lapos”).
A település az Árpádok korában az Abák szállásbirtoka. Első írásos említése 1261-ből való, földesurai az Aba nemzetségbeli Csobánka, majd Kompolti család. Házasságok és öröklések birtokhoz a Bossányiak, Orczyak, Tarródyak, Hallerek, s a Haller családba beházasodottak. A lakosság többször is kihalt.
1902-től használatos az Aba első tag, mely arra utal, hogy a király nemzetsége 1522-ig birtokolta a falut. Az Abák itt a XI. században monostort alapítottak. A monostor a Bolt-tetőn volt, kör alakú kápolnájának maradványai ma is láthatóak. A Bécsi Képes Krónika szerint a monostorban temették el Aba Sámuelt, a sziklába vájt sírhely a XVIII. Században a Baldácsy család által épített pincében látható ma is.
A kora középkor utáni évszázadokban megindult fejlődést jelentősen visszavetette a török hódoltság. A 146 éves hódoltság alatt visszaesett a szőlőtermesztés, mely ezt követően a XVIII. században kapott új lendületet. A XIX. században változik meg alapvetően a szőlőtermelésre alapozott megélhetés.
A település középkori plébániatemploma fa toronnyal készült, de az 1696-os összeírás már, mint kőtemplomot jelzi. Az épületet folyamatosan alakították és újjáépítették. Az 1810-es Canonica Visitatio említi a szószéket, a keresztelő medencét, a 12 váltós orgonát és három újonnan felállított oltárt. Védőszentjei Szent Péter és Pál apostolok.
A településnek négy kápolnája épült az 1440-50-es években.
A Szent Anna kápolnát Bossányi Gáspár építette 1745-ben a Sárhegyen, Abasár fölött, 1746-ban említik először a Szent János Kápolnát, a településre Gyöngyös felől érkezők ezt láthatják meg először. A szőlők közötti Szent Petronella kápolnának sajnos már csak a romjai vannak meg. Az 1576-os esztendőben Berkes Antal építette a plébánia templomnál lévő Szent János Kápolnát.
A településen 1693-tól anyakönyveznek.
Az 1950-es évben csatolták Abasárhoz Pálosvörösmart települést, melyet 1304-ben Weresmart néven említenek. Az Abasárral egybefüggő településen 1335-ben már monostor és templom állt, birtokai hasznát gyöngyösi ferencesek élvezték. Ezerhétszáznegyvenkilenc körül a pálos rendiek népesítették be. Temploma 1893-ban készült, védőszentje Keresztelő Szent János.
Az 1981. április 2-án megnyitott Kapásház nevű tájházban a szőlőműveléshez kapcsolódó tárgyi emlékeket, a századfordulós summás-kapás család életmódját, a monostor emlékeit mutatják be. Itt megtalálható Abasár népi viselete, melyet csak itt láthatnak az érdeklődők. A palóc stílusban épült ház 230 éves, az 1902-es látképen még csak ilyenek voltak, ma ez az utolsó a faluban.
A lakosság fő megélhetési forrása ma is a szőlő és a bor, amely minőségét tekintve országos viszonylatban is az első tíz között található, de országos szinten jelentős az oltványkészítés is.
Látnivalók
* Baldácsy-kastély
* A mai Borozónak a pincelejáratában volt egykor Aba Sámuel sírja a monda szerint. A pince bejáratnánál 1773-ban báró Haller Sámuel által állíttatott márvány emléktábla áll, valamint a nyitott sírüreg fölött is, méltatlan szöveggel.
* Katolikus templom
* Aba Sámuel szobra a templom előtt. Egy kisméretű bronzszobor, amelyet egy helyi lakos állított.
* Pincesorok (a legrégebbi a kora középkori eredetű Kővágó-pincesor, mely a mai Fő út egy szakaszának mentén terül el.)
* A Kárpát-medencében, és talán a világon egyedülálló Katonadalfesztivál minden évben megrendezésre kerül, évről-évre egyre több résztvevővel. Legutóbb 2008. Május 17-18.-án volt, 2009-ben 15. alkalommal kerül megrendezésre.
* Sár-hegy – természetvédelmi terület,a Szent Anna kápolna, és Szent Anna-tó (tengerszint feletti magassága 500,0 méter)
* Szent János kápolna
* Kapásház – régészeti és helytörténeti kiállítás
* Az 1952. évben, szovjet elnyomás alatt épített abasári laktanya 1990-ig üzemelt. Ma átépítés alatt van, de a mai napig évente találkoznak Abasáron a volt katonák (obsitosok).
Cím: 3261 Fő tér 1.
Tel: 37/560-400
E-mail: [email protected]
Web: http://www.abasar.hu/
