Abádszalók története
A honfoglaló magyarok már a honfoglalás éveiben tartósan letelepednek a mai Abádszalók területén. Történelmi bizonyítékok támasztják alá, hogy a X.sz.-ban ez a terület Árpád-házi fejedelmi birtok lesz. Taksony fejedelem idejében megjelenik egy Tanuzaba (Pata) nevű ember – vezéri nemzetségből való – és a fejedelem többek között a mai Abádszalók területét is neki adja. Tanuzaba későbbi leszármazottja az Aba nemzetség, innen Aba Sámuel – későbbi magyar király. (1041-1044) Az Aba névből ered az Abád név, az Aba török eredetű szó, jelentése: Apa és az Abád névből a -d kicsinyítő képzőként szerepel.
Tehát e nemzetség utódai az Abádiak, akik földjüket- az elvesztés okozta félelem miatt – örökösödéssel továbbadták a Losoncziaknak, majd a Losonczi-Bánffyak következtek, utánuk Kompolthiak őket követték a Guthi-Országhiak majd a Nyáriak, Orczyak és végül leányágon a Szapáryak. Ugyanakkor 1271-ben az egri püspökség birtokaként említődik először Szalók (Zalouk) neve. Később birtokosai a Szalóki-nemből származó Szalókiak és az Aba-nemzetségből való Losonczyak is. (1403-ig). A két település közül Abád vált ismertté az \\\\\\\”abádi út\\\\\\\”-nak köszönhetően.
A török hódoltság idején mindkét település átlagosnak számít, azonban a Rákóczi-szabadságharc időtartama alatt a két települést csak pusztaként jegyzik. 1712-ben népesülnek be újra református telepesek, családok által.
Abád és Szalók először 1849-ben az önkényuralom időszakában egyesül, mivel a század folyamán a két település majdnem összeépült. Ez az egyesülés 1859-ig tartott, ezét követően Abádszalók ismét Abádra és Szalókra válik szét. Ezek után a térség közigazgatási és technikai fejlődésen megy keresztül, melynek eredménye a Kisújszállás-Kisterenye közötti Mátra vasút, mely Szalók-Taksony és Szalók-Kisgyócs megállóhelyekkel az országos forgalomba is bekapcsolódik és 1896-ban egyesül a két község Abádszalók néven.
Mint az ország más településein, 1919. Április 11-én itt is munkástanács, direktórium és vörösőrség alakul, majd a II. világháborúban Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő fontos arcvonal lesz. 1944. október 11-én szabadul fel, bár környéke továbbra is hadműveletek bázisa marad.
1949-ben megalakul a Lenin Tszcs, majd 1975-ben egyesül a tiszaderzsi Kossuth Termelőszövetkezettel, de az egyesülés 1990. Január l-én szétválással ér véget.
Mielőtt a Tisza-tó kialakítására rátérnénk, meg kell emlékeznünk a Tisza szabályozásának kezdetéről, mely 1846-ra tehető.
A szabályozás következtében átrendeződtek a térség földrajzi viszonyai, mint pl. megváltoztak a víz és hordalékviszonyok, az átvágások több, mint 40%-kal csökkentették a folyószakasz hosszát, magnőtt a folyó esése, ennek következtében a sebesebb víz erőteljesebben mélyítette a medrét, s ezek együttesen átalakították a tiszai Alföld képét, az eredeti vízrajzi viszonyok felbomlásával a tájak szárazabbá váltak, a folyószabályozás, lecsapolás következtében megváltoztak a talaj-, a növény-, és állatviszonyok.
1973-ban a kiskörei duzzasztóműt üzembe helyezték és megkezdődött a meder duzzasztása, amely 1977-ig tartott.
Ez a mesterségesen kialakított 127 négyzetkilométer területű tározótér az Alföld legnagyobb vízterülete lett.
Kiterjedése egyötöde a Balatonnak, de ötszöröse a Velencei-tónak.
A Tisza-tavat az árvízvédelmi töltések megerősítése után a hullámtéren alakították ki, az elárasztás előtt a területnek 9%-a mocsár, ill. vízivegetáció, 28%-a fűz és nyárfás, 23%-a mezőgazdasági művelés alatt álló, míg 10%-a cserjés terület volt. A part mentén lévő erdő elpusztult, a szárazföldi hullámtéri vegetáció az új körülményekhez alkalmazkodva a vízi növények és állatok \\\\\\\”paradicsomává\\\\\\\” vált.
Különböző hínárfajok jelentek meg, mint pl. a vidra keserűfű, tavi káka, sulyom, békaszőlőfélék, tündérfátyol, tündérrózsa, vízitök stb.
Az abádszalóki öböl nyíltvizes terület, rendkívül alkalmas a fürdőzésre, a vízi sportok gyakorlására, űzésére, tehát ily módon a turizmust szolgálja.
Abádszalók a Tisza-tóhoz kötődő üdülőhelyi funkció révén speciális idegenforgalmi szerepkörre tett szert.
Ez a szerepkör a település esetében új, de tartós jelenségnek, szerepvállalásnak tűnik.
Ezt bizonyítja a kereskedelmi szálláshelyek, a vendégek és vendégéjszakák számának folyamatos emelkedése, továbbá a magán és vállalati üdülőépületek gyarapodása.
Mindezt Európában egyedülállóan, a Tisza-tó déli 14 négyzetkilométeres abádszalóki öble teszi lehetővé, ahol a motoros sporteszközök számára is engedélyezett a vízfelület, így ez a vízi sportok kedvelőinek a paradicsoma.
A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma az 1980-as évek közepétől emelkedik, bár a statisztikai adatszolgáltatási nehézségek miatt az adatok ingadozásra utalnak.
Az abádszalóki Polgármesteri Hivatal nyilvántartása szerint ma mintegy 3250 férőhely van a kereskedelmi szálláshelyeken (hotelben, panzióban, kempingekben és a fizetővendéglátás férőhelyein) …
Vízi sportok
A Tisza-tó és különösen az abádszalóki Attila-öböl igazi vízi sportparadicsom. Érdemes ide jönni a vízi sportok szerelmeseinek. Az abádszalóki kikötő teljes körű szolgáltatást nyújt a vitorlázóknak, a szörfösöknek, a motoros hajóval érkezőknek, de ez a tó egyben a jet-skisek magyarországi paradicsoma is.
Óriási szabad vízfelület, és külön rámpa áll rendelkezésre a jet-skiseknek, és őrzött parkolóban hagyhatják autójukat és a trailereket. A vitorlás és a motoros hajók zárt kikötőjében megoldott a hajók ki- és beemelése, valamint a folyamatos őrzés is. Lehet vitorlázni, motoros hajóval túrázni, valamint vízisíelni is.
Akinek nincs saját hajója, annak sem kell lemondani a vízi sportok élvezetéről, mert Abádszalókon lehet bérelni: jet-skit, vízibiciklit, túrakajakot és kenut. Emellett lehet banánozni, siklóernyőzni, és vízisíelni is.
A vízi túrázók is megtalálják számításukat a Tisza-tavon. A tó belső, vadregényes, érintetlen szigetei leginkább a Duna szigetközi részéhez hasonlíthatók. Jól érezhetik magukat itt a csendes vízi világra vágyók és a horgászok is.
Túrázzunk!
Abádszalók környéke 30-60 km-es távolságon belül számtalan kirándulási lehetőséget nyújt. Közel van ide a Bükk hegység, amelynek természeti szépségei megérnek egy kirándulást, ezek közül is kiemelkedik a Szalajka -völgy és a Bükki Nemzeti Park. A Tisza-tó partjáról látszik a Mátra hegység, amely Magyarország legmagasabb pontjával büszkélkedhet, itt található a Kékes, amely ideális kirándulóhely minden korosztály számára. Alig egy ugrás innen Eger történelmi várával, értékes barokk műemlékeivel és nem utolsó sorban a híres Egri Bikavérrel. Az Alföld különösen gazdag gyógyfürdőkben, érdemes ellátogatni a közeli Berekfürdőre, Hajdúszoboszlóra, de nem szabad kihagyni Mezőkövesd gyógyfürdőjét a \\\\\\\”Zsóri\\\\\\\” fürdőt sem.
Nevezetességei
* Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
* Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
* Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-73-ban.
Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156 féle viselete 360 db babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható. Illetve a világ 65 országának 226 db babája is megtekinthető, és a kiállítás folyamatosan bővül.
Abádi partifecsketelep: Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a tájon. A természeti értékek közül kiemelkedik a védett természetvédelmi területen található abádi partifecsketelep.
Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó, amely az Eppinger-féle malom volt. Itt működött 1912-13-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom.
Cím: 5241 Deák F. út 12
Tel: 59/535-110
E-mail: [email protected]
Web: http://www.szalok.hu/ , http://www.abadszalok.net/
