December 15-ig kell bejelenteni az orosz kőolajembargó betartását
A kőolajtermék-előállítók és -kereskedők 2025. december 15-éig jelenthetik a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy az előírt korlátozásokat betartják, vagyis az általuk más tagállamokba vagy harmadik országokba átadott, szállított vagy értékesített kőolajtermék 2026-ra tervezett mennyisége várhatóan a tilalom mennyiségi határa alatt marad.
A tömegmérlegelven alapuló jelentést a NAV_OKE jelű nyomtatványon kell a NAV-nak benyújtani, amiért a kőolajtermék-előállító és -kereskedő büntetőjogi felelősséggel tartozik. Ha jelentés szerint megállapítható, hogy az összmennyiség a naptári évben várhatóan a tilalom mennyiségi határa alatt marad, akkor a NAV erről magyar és angol nyelven igazolást állít ki.
Ha év közben a kőolajtermék-előállító vagy -kereskedő bejelentett tervétől olyan eltérést azonosít, amely miatt a tilalom szabályainak nem felel meg, akkor haladéktalanul módosítania kell korábban benyújtott jelentését, ugyancsak a NAV_OKE jelű nyomtatványon.
2026. január 25-éig pedig – szintén a NAV_OKE jelű nyomtatványon – kell benyújtani a tárgyévi teljesülésről szóló jelentést, amely a 2025. január 1. és december 31. közötti időszakról szól majd.
Jogszabályi háttér:
A kőolajtermék-előállító, a kőolajtermék-kereskedő, a nyersolaj, a kőolajtermék fogalmát, a tömegmérlegrendszer alkalmazását, illetve a jelentéstételi kötelezettség, az igazolás kiállításának, valamint a tömegmérlegrendszer alkalmazásának és a tilalomnak való folyamatos megfelelés részletes szabályait a veszélyhelyzet során az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet tartalmazza (a továbbiakban: Korm.rendelet).
A tilalmat a Korm.rendelet az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31-i 833/2014/EU tanácsi rendeletnek az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/879 tanácsi rendelet által módosított 3m. cikk (8) bekezdés harmadik albekezdése alapján határozza meg.
A Korm. rendelet alapján a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermék-kereskedő a 2710 KN kód alá tartozó kőolajterméket más tagállamba vagy harmadik országba nem adhat át, nem szállíthat és nem értékesíthet azt meghaladó mennyiségben, mint amilyen mennyiséget a naptári évben a tömegmérlegrendszerben nem az Oroszországi Föderációból 2022. június 3-át követően az Európai Unió területére szállított nyersolajból előállított kőolajtermékként tart nyilván.
E-pénztárgép bizonylattesztelési forgatókönyv forgalmazóknak
A NAV az e-pénztárgépek engedélyezési eljárása során a típusvizsgálat keretében vizsgálja, hogy az e-pénztárgép megfelel-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek.[1] A típusvizsgálat része – többek között – az e-pénztárgéppel kiállított bizonylatok vizsgálata.[2]
A mellékelt e-pénztárgép bizonylattesztelési forgatókönyv az e-pénztárgép típusvizsgálata során kiállítandó bizonylatok listáját tartalmazza. A forgatókönyv tartalma folyamatosan változhat, a folyamatban lévő engedélyezési eljárásban az utolsó közzétett verziót kell érvényesnek tekinteni.
A NAV nem kizárólag a forgatókönyvben rögzített eseteket vizsgálja vagy vizsgálhatja a típusvizsgálaton. A forgatókönyv célja, hogy a jogszabályokban és az e-pénztárgép fejlesztői dokumentációban szereplő alapvető bizonylatolási és azokhoz kapcsolódó e-pénztárgép-működési követelményeket egy egységes, dokumentált feladatsor és szempontrendszer alapján lehessen vizsgálni. A forgatókönyv nem tartalmaz minden követelményt, a feladatok sikeres vagy sikertelen végrehajtása önmagában nem eredményez sikeres vagy sikertelen engedélyezést.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] Az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló 8/2025. (III. 31.) NGM rendelet (a továbbiakban: EPG rendelet) 8. § (1) bekezdés.
[2] EPG rendelet 3. melléklet A) rész II. pont.
A nyugdíj melletti munka jövedelmének adózása
A nyugdíj mellett munkát végző személyek kedvezőbben adóznak.
Társadalombiztosítási járulék
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottak nem biztosítottak, ezért jövedelmük után – függetlenül a foglalkoztatási formától – nem fizetnek tb-járulékot.[1]
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők szintén nem biztosítottak, így saját maguk után nekik sem kell tb-járulékot fizetniük.
Szociális hozzájárulási adó
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie[2]
- a kifizetőnek a nyugdíjas személy munkavégzésből, például munkaviszonyból, megbízási jogviszonyból származó jövedelme után,
- a nyugdíjas egyéni vállalkozónak saját maga után (kivéve a vállalkozói osztalékalapot),
- a társas vállalkozásnak a nyugdíjas társas vállalkozó után,
- a nyugdíjasnak, ha a szochó fizetésére egyébként ő lenne kötelezett, például a nyugdíjas mezőgazdasági őstermelőnek az összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységéből származó jövedelme, valamint az önálló tevékenységet végző személy olyan jövedelme után, amely nem kifizetőtől származik), kivéve az Szja tv. szerinti egyéb jövedelmet, amely után a szochót meg kell fizetni.
Saját jogú nyugdíjas
Az a természetes személy, aki
- a Tny.[3], illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi nyugellátásban,
- szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban,
- a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben,
- egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban, vagy
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek[4], illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban
részesül, akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.
A foglalkoztatónak az érintettek biztosítási jogviszonyának megszűnését 8 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a 25T1041 jelű adatlapon vagy az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban.[5]
Kiegészítő tevékenységet folytató személy
A nyugdíjas egyéni- és társas vállalkozót, mezőgazdasági őstermelőt kiegészítő tevékenységet folytató személynek kell tekinteni, ha:
- saját jogú nyugdíjas, továbbá
- özvegyi nyugdíjban részesül és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.
[1] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §.
[2] Szocho tv. 1. § (1)-(3) bekezdés és 5. § (1) bekezdés a), b), g) és j) pontok, a Tbj. szabályaival összhangban.
[3] A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.).
[4] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
[5] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. számú melléklet 3.2 pontja alapján.
Alkalmazottat bejelentés nélkül foglalkoztatók
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító jelet –, amelyeknél a végleges közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be az alkalmazottuk munkaviszonyát. A hivatkozott azonosító adatok mellett a NAV a honlapján a jogsértést megállapító határozat keltét, véglegessé válásának napját, közigazgatási per esetén a bírósági határozat jogerőssé válásának napját is nyilvánosságra hozza. Ha az adóhatóság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt pert indítottak, az adatok közzétételére a bíróság jogerős és végrehajtható határozata alapján kerül sor. A NAV a közzétett adózók adatait két év elteltével törli.[1]
A be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók listája itt érhető el.
A NAV a munkaügyi kapcsolatok rendezettsége törvényi feltételeinek más szervek eljárásában történő felhasználása céljából egyidejűleg nyilvánosságra hozza, hogy a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján szereplő adózók közül mely adózók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének.[2]
Idetartoznak azok az adózók, amelyeket a NAV
- foglalkoztatási jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt,
- a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül,
- végleges – közigazgatási pernél a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott határozatban bírsággal sújtott.[3]
A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listája itt érhető el.
Jogszabály alapján lehetőség van a közzététel kiváltására, melynek részleteiről az itt elérhető tájékoztatás nyújt iránymutatást.
[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 265. § (1) bekezdése
[2] Art. 265. § (2) bekezdése
[3] A foglalkoztatás-felügyeleti hatékonyság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rend 20.§ (1) bekezdés a) pontja
Nyugdíj melletti munka: nincs se tb, se szocho
A nyugdíj melletti munkavégzés ma már nemcsak egy rugalmas munkerőpiaci megoldás, hanem anyagilag is kifejezetten megéri foglalkozatottnak és foglalkoztatónak egyaránt. A nyugdíj melletti munkára vonatkozó kedvező szabályok a munkavállaló és a munkáltató számára is előnyös feltételeket teremtenek: a nyugdíjasnak kevesebb levonással kell számolnia, és munkáltatója is alacsonyabb bérköltséggel foglalkoztathatja. A részletekről egy tájékoztatót tett közzé ma a NAV.
A nyugdíjas foglalkoztatottak, munkavállalók kedvezőbben adóznak. A saját jogú nyugdíjasok jövedelmük után, függetlenül attól, hogy milyen foglalkoztatási formában dolgoznak, nem fizetnek tb-járulékot.
De nem csak a nyugdíjas munkavállalóra (megbízottra) vonatkoznak a könnyítések: a munkáltató sem fizet szochót a nyugdíjas munkaviszonyból, megbízási jogviszonyából származó jövedelme után.
Ennek a gyakorlatban az az eredménye, hogy a munkavállalónál és a munkáltatónál is több pénz marad, a nyugdíjas jövedelméből a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül nem kell levonni semmit, és a munkáltató is jóval olcsóbban foglalkoztathat tapasztalt, nyugdíjas szakembert. Érdemes tisztában lenni a kedvezményekkel, mert mindkét oldalon jelentős költség takarítható meg ebben a felállásban.
A NAV tájékoztatója a nyugdíj melletti munka jövedelmének adózásáról itt érhető el.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Háromgyermekes anyák: még most is megéri nyilatkozni az idei kedvezményről
A háromgyermekes anyák kedvezménye akkor sem vész el, ha valaki elfelejtett októberben nyilatkozni. Még most is érdemes pótolni, hiszen így akár még a novemberi fizetés is szja-mentes lehet. Az októberre járó kedvezmény jövőre, az éves szja-bevallásban kérhető vissza.
Október 1-jétől él a háromgyermekes anyák kedvezménye. A kedvezmény érvényesíthető akár már év közben is. Minden édesanya választhat: vagy a munkáltatójánál tölti ki és adja le az erről szóló adóelőleg-nyilatkozatot, vagy használja a NAV honlapján elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA).
Eddig mintegy 60 ezer édesanya választotta a gyorsabb, egyszerűbb és online nyilatkozati formát: az ONYÁ-t.
A munkáltatónál leadott nyilatkozat papíralapú, ezért itt fontos az aláírás. Az ONYA gyors, mindössze néhány kattintás, hiszen a NAV rendelkezésére álló adatok automatikusan betöltődnek. Az ONYA bárki számára elérhető, az azonosítás miatt csak DÁP vagy Ügyfélkapu+ kell hozzá, épp ezért itt sem nyomtatni, sem aláírni nem kell semmit, az adatokat a NAV automatikusan továbbítja a munkáltatónak.
Az adóhivatal honlapján kiemelt helyen érhető el az anyák kedvezménye aloldal, amelyről egyrészt rögtön letölthető az adóelőleg-nyilatkozat, amit a munkáltatónál kell leadni. Másrészt az azonosítást követően egy kattintással elérhető az ONYA-ból a nyilatkozat, amit online lehet beküldeni. Az adóelőleg-nyilatkozatok mellett elérhető egy részletes tájékoztató, valamint egy gyakorlati útmutató kérdés-válasz formájában.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Bejelentkezési kötelezettségüket elmulasztó adózók listája, itt!
NAV-nyomozók – autóversenyzők: 1:0
A kedden őrizetbe vett autóversenyzők és társaik legalább egy hónapig büntetés-végrehajtási intézetben töltik minden napjukat, mivel az ügyükben eljáró bíróság elrendelte a letartóztatásukat. A büntetőeljárás során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti pénzügyi nyomozói a közel 1,2 milliárd forintnyi adóhiány biztosítása érdekében lefoglalásokat, zár alá vételeket hajtottak végre, az okozott adóhiány ezzel teljesen egészében megtérült.
Kutatássorozat keretében, közel 100 helyszínen gyűjtöttek bizonyítékokat a nyomozók november 18-án. Megfordultak olyan lakásban, ahol bögrényi mennyiségű marihuánát, illetve hasist is találtak. Másik helyen, egy családi házban géppisztolyt és éles lőszereket tartott a házigazda, az épülethez tartozó udvaron pedig egy lopott motorkerékpár parkolt. Mindkét helyszínen a rendőrség bevonásával intézkedtek a pénzügyi nyomozók.
Vagyonbiztosítás keretében több, mint 120 millió forint összegű készpénzt, kriptovalutákat, több, mint 40 gépjárművet (például: Porsche 911 Carrera, Porsche Panamera GTS, Jaguár SS100 ROADSTER), hajókat, sportrepülőket, nagy értékű órákat és ingatlanokat foglaltak le, vettek zár alá. A bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált cégek közel 140 bankszámláját is zárolták, amelyek között külföldön vezetett számlák is megtalálhatóak voltak. A nyomozók által biztosított ingóságok elszállításában a NAV Áru- és Bűnjelkezelő Főosztálya, míg a külföldi számlák zárolásában a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda működött közre. A bűncselekmény egyes részleteinek felderítését a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság is segítette.
A Pest Vármegyei Főügyészség indítványára a bíróság az őrizetbe vett 10 fő letartóztatását, illetve 1 fő bűnügyi felügyeletét rendelte el. Az ügy gyanúsítottjainak költségvetési csalás és közokirat-hamisítás bűncselekmények elkövetése miatt kell felelniük, elmarasztaló ítélet esetén az elsőszámú bűnelkövetők akár 25 év börtönbüntetésre is számíthatnak.
A bűncselekmény elkövetéséről kedden megjelent közleményünk itt érhető el
Lószerszámok közt a dohány
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy magánlakásban tartottak ellenőrzést, ahol a lószerszámok között több mint 8 millió forint értékű vágott fogyasztási dohányt találtak.
A nyírségi ingatlanhoz előzetes kockázatelemzés alapján érkeztek a pénzügyőrök. A ház tulajdonosának átadták az ellenőrzésről szóló végzést, majd megkérdezték tart-e jövedéki terméket a portán. A 45 éves férfi azt mondta, hogy: „Van ugyan vágott dohány a házban, de azt a kert végi fasor tövében találtam.”
A járőrök a teljes ingatlant átvizsgálták és az egyik lószerszámokkal tele helyiségből elő is került az úgynevezett „talált dohány”.
Az egyenruhások összesen 58,07 kilogramm feketepiaci terméket foglaltak le, több mint 8 millió forint értékben. Jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekmény miatt indult eljárás. A férfi közel 7 millió forint bírságra is számíthat.
Fontos! Dohánytermék Magyarországon kizárólag dohányboltban értékesíthető.
Felhívjuk a figyelmet, hogy dohánytermék csak a NAV által nyilvántartásba vett, regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható közvetlenül. A dohánylevél munkavégzés ellenértékeként sem adható át.
A postán sincs kiskapu
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egész évben ellenőrzik a csomagküldés forgalmát, hogy kiszűrjék azokat a küldeményeket, melyekben jogsértő áruk érkezhetnek az országba. A hatóság figyelme minden szállítási útvonalra kiterjed – ez alól a posta és a futárszolgálatok sem kivételek.
A pénzügyőrök kockázatelemzés és célzott kiválasztás alapján döntik el, mely küldemények igényelnek további vizsgálatot. Ha a vizsgálat alapján valószínűsíthető, hogy a csomagküldemény adózatlan jövedéki terméket tartalmaz, az állami adó- és vámhatóság a csomagküldeményt felbontás céljából visszatartja.
A NAV munkatársai a visszatartásról végzéssel döntenek, amit a külföldön feladott csomagküldemény esetén a címzettként megjelölt személynek, belföldön feladott csomagküldemény esetén a feladóként megjelölt személynek, ha pedig ő nem ismert, a címzettként megjelölt személynek küldenek meg, tájékoztatva a felbontás helyszínéről, és a csomagbontás részletes szabályairól. A gyanús küldeményeket lezárt állapotban szállítják a hatóság épületébe. A csomagküldemények ellenőrzése jövedéki eljárás keretében zajlik, amely során a visszatartásról értesített személynek az értesítés kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére, hogy megjelenjenek a csomagbontáson.
Ha az értesített személy az értesítés közlésétől számított 30 napon belül vagy általa kért póthatáridő esetén 60 napon belül nem jelenik meg, a hatóság azokat a küldeményeket is felnyitja és megvizsgálja.
Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőrök nem késlekednek: azonnal kinyitják és átvizsgálják a csomagot. Az ellenőrzéseket szolgálati kutyák is segítik, mivel a négylábúak különösen hatékonyak dohánytermékek és más tiltott áruk felkutatásában.
Amennyiben a küldeményben adózatlan jövedéki terméket, például dohányterméket, hevített dohányterméket, elektromos cigarettát stb. találnak, jövedéki eljárást megindítására kerül sor, mely során a NAV munkatársai jövedéki bírságot szabnak ki.
Az egyenruhások egész évben folyamatosan ellenőrzik a csomagküldeményeket, az ünnepek előtt pedig fokozottan figyelik a szállításokat. Ilyenkor megsokszorozódik az interneten rendelt termékek száma, és ezzel együtt a jogsértések kockázata is.
A hatóság célja a jogsértés megelőzése, felderítése, a dohánytermékek forgalmazásának legális csatornákba terelése.
Aki postai úton, vagy futárszolgálatok igénybevételével próbál meg jogsértést elkövetni, éppúgy számoljon a lebukás veszélyével, mint a határokon vagy közúti ellenőrzésekkor.
Fontos! Dohánytermék Magyarországon kizárólag dohányboltban értékesíthető.
Felhívjuk a figyelmet, hogy dohánytermék csak a NAV által nyilvántartásba vett, regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható közvetlenül.
„Tiszta” átverés az M7-esen
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei az M7-es sztráda Fejér vármegyei szakaszán állítottak meg egy magyar furgont, amely a papírok alapján mosószert szállított Szlovéniába, azonban a rakomány tele volt hamis tisztítószerrel.
A magyar járművet egy vietnámi férfi vezette, aki egyedül utazott. A sofőr azt mondta, hogy 1685 kilogramm mosószert visz, majd átadott a pénzügyőröknek egy fuvarokmányt is az ügyletről. A járőrök a papírok ellenőrzése után megvizsgálták a rakteret, ahol gyanússá vált, hogy a palackok ugyan megtévesztésig hasonlítanak az ismert márkájú „Ariel” mosószerekre, de csak hátlapi címkével rendelkeznek.
Az egyenruhások tételes vizsgálatot tartottak, amely során az utastérben, a vezetőülés és a raktér hátuljából 570 darab Ariel feliratú címkét és a felragasztásukhoz használandó ragasztóanyagot is megtalálták. A sofőr azt mondta, hogy a budapesti Kőbánya úti piacon vásárolta a termékeket.
A védjegy tulajdonosának képviselője megerősítette, hogy a termékek és a címkék egytől-egyig hamisítványok. A pénzügyőrök összesen 1 684 liter hamis mosószert és 570 darab címkét foglaltak le. A jogtulajdonosoknak okozott kár meghaladja a 4 millió forintot.
A NAV iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény miatt indított eljárást.
Ezek a termékek nemcsak silány minőségűek lehetnek, hanem olyan anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek károsak az egészségre. A vásárlók biztonsága érdekében érdemes mindig megbízható forrásból származó terméket választani. Amikor gyanúsan olcsó termékkel találkozunk, az alacsony ár mögött sokszor nemcsak jogsértés, hanem valódi veszély is rejtőzhet.
„Köszönet és tisztelet illeti a NAV munkatársait, pénzügyőröket, ügyészeket, bírókat, hivatásos – és polgári alkalmazottakat, akik mindennapos áldozatvállalásukkal és kitartó munkájukkal a pénzügyi biztonságot, a gazdaság átláthatóságát, az igazság érvényesülését és a társadalom védelmét szolgálják.” – Hirmagazin.eu
