Rengeteg komment érkezett arra a cikkünkre, amiben a mell- és fenékvillantás jelenségéről írtunk, szerzőnk pedig reagál is a véleményeitekre.
A divat és az öltözködés mindig aktuális téma, amiről mindenkinek megvan a véleménye, pláne ha valamilyen megosztó stílusról van szó. Éppen ezért nem lepett meg az a kommentáradat, ami a cikkemre érkezett. Sokan és sokféleképpen reagáltatok rá, ráadásul a témához kapcsolódóan több más probléma is felvetődött.
Nem a kevés, hanem a túl kevés ruha a „gond”
Először azonban a cikk apropójára térek ki. Sokan tették fel a költői kérdést, hogy mégis miben járjanak a lányok az utcán a mostani rekkenő hőségben, ha nem lenge ruhákban? Kihangsúlyozom: a lenge ruhákkal semmi probléma nincs. Nem kell hosszú, vastag, zárt cuccokba (főleg nem csadorba…) öltözni nyáron, persze, hogy előnyösebbek a rövid, vékony, könnyed darabok, amelyekben nem izzadunk (annyira).
Viszont van különbség „lengén öltözött” és „alulöltözött” között.
Van különbség egy ízléses, combközépig érő rövidnadrág egy fél feneket szabadon hagyó farmershort között. Egy térd fölé érő csinos nyári ruha és egy inkább bulizásra alkalmas, mélyen kivágott, zavarba ejtően rövid miniruha között. Egy egyszerű, mégis szép spagettipántos top és egy csipkés, inkább melltartóra emlékeztető „felső” között. Persze ezek a ruhadarabok jól néznek ki, szexik, és ha olyanok viselik, akiknek jól áll, biztosak lehetnek benne, hogy megfordulnak utánuk az utcán. De tényleg az utcára valók ezek?
Nem csak a „mai lányok” hóbortja
Többen írták azt is, hogy a „villantás” nem egy mai jelenség, már a 60-as, 70-es években is divat volt például a forrónaci és a miniszoknya. Akkoriban a fiatal nők ezekben érezték magukat igazán szexinek. Bár nem éltem akkor, így nem tudhatom az igazságot, de biztos vagyok benne, hogy a mai tizen- és huszonévesek anyukái sem fogták vissza magukat a diszkókban, ha a kihívó öltözködésről volt szó. Viszont úgy látom, hogy a „mai lányok” még őket is lekörözik ebben a tekintetben. És nemcsak azért, mert egyre kevesebb a ruha rajtuk, hanem mert már egészen fiatal korban elkezdődik. Ahogy a cikkben is írtam, már a kiskamaszok is menőnek tartják a „villantást”, és egyre inkább kezdenek ennek megfelelően öltözködni, ez pedig ennyire fiatalon szerintem már tényleg probléma.
„Nekem csak az nem tiszta, hogy rengeteg 13-14 éves kislánynak miért engedik ezt meg? Miért mennek bele a szülők? Teljesen kivagyunk ettől, nincs azzal baj, hogy ha egy lány vetkőzni akar, de azt ne az utcán tegye, és ne gyerek fejjel”
– írta egy hölgy kommentben, amivel teljesen egyetértek.
A fő gond ugyanis szerintem ez, és nem feltétlenül maga a „villantás”. Persze ez is lehet a kamaszkori lázadás része, stíluskeresés, vagy egyszerűen az idősebb lányok utánzása. De ha egy 13-14 éves lány már ilyen korban úgy öltözködik, hogy minél többet mutasson magából, ráadásul nap, mint nap így megy az utcára, hogy fog viselkedni néhány évvel később? Vajon a szülők mit szólnak ehhez? Lehet, hogy amikor ők voltak fiatalok, még nem volt semmi bajuk ezzel, de ha a lányuk csinálja, azt is jó szemmel nézik?
Csak a karcsú lányok villanthatnak?
Többen is úgy gondolták, hogy nincs semmi baj azzal, ha a szép, csinos, vékony lányok túl rövid nadrágot vagy szoknyát vesznek fel, ellenben a molett hölgyekkel, akiken a sokat mutató ruhadarabok – hogy finomítva idézzem sokak véleményét – nem éppen ugyanazt a kellemes hatást érik el, mint karcsúbb társaikon.
Itt visszautalnék arra, hogy „miért, miben járjanak a lányok nyáron?”, vagyis ez esetben a duci lányok? Ők nem mehetnek az utcára térd fölé érő nadrágban vagy ruhában? Ők nem húzhatnak fel mélyen dekoltált felsőt vagy haspólót? Náluk is nyár van, nekik is melegük van. Sok olyan lányt láttam már, akik a plusz kilók ellenére is bevállalták a merészebb cuccokat.
Az is lehet szexi, hogy büszkén vállaljuk a testünket, még ha az nem is tökéletes mások számára. Arra viszont figyelni kell, hogy olyan ruhákat hordjunk, amik tényleg jól állnak nekünk, és passzolnak az alakunkhoz. Ne vegyünk csak azért kisebb méretet, mert abban jobban, vékonyabban nézünk ki, mert lehet, hogy éppen az ellenkező hatást érjük el ezzel. Igaz, hogy a fiatalok körében menő plázás ruhaüzletekben az XS-es és S-es lányok előnyben vannak, de azért a teltebb nők számára sem esélytelen szexi, mégis ízléses darabokat találni.
Diszkrimináció, avagy az alulöltözött férfiakról miért nem beszélünk?
Megjegyeztétek azt is, hogy egy kalapba kellene venni a „villantós” lányokat és az utcán félmeztelenül járkáló férfiakat. Valóban ugyanolyan jó/rossz a két dolog? Azt gondolom, a pasik pont, hogy ellentétes reakciót érnek el azzal, ha alulöltözve mennek el otthonról:
nem szexinek tartják őket a nők, hanem igénytelennek és magamutogatónak.
Pontosabban a pocakosabb, „sörhasú” férfiakat igénytelennek, az izmos, kockás hasúakat pedig magamutogatónak – egyik sem túl pozitív. Alapvetően én sem tartom jónak, ha egy férfi póló nélkül, rövidnadrágban és papucsban járkál, boltba megy, főleg ha igényesebb helyre is így lép be. De azt is hozzá kell tenni, hogy míg a nagyvárosokban egyértelműen rosszallóan néznek rájuk, addig a falvakban már elfogadottabb ez, könnyebben elviselik, ha félmeztelen pasit látnak az utcán.
A kistelepüléseken nincs abban semmi, ha a Pista bá’ felső nélkül megy be a kisboltba, vagy a jóképű Géza egy szál rövidnadrágban ül a helyi kocsmában. Falun nőttem fel, sok példát láttam erre, és senki sem vetette meg őket. A városokban viszont már más a helyzet, ott még a gyerekek sem szaladgálhatnak félmeztelenül akárhol, még a legnagyobb hőségben sem. De ez már egy másik téma…
Forrás: Szeretlek Magyarország
Kiss Alexandra írása, Címkép: Pixabay
