A világjárvány következményei az ingatlanpiacon
Bizonytalanok vagyunk még az ingatlanpiac jövőjét illetően, hiszen maga a koronavírus, illetve a terjedését megakadályozó hazai és nemzetközi intézkedések is napról napra változnak. Néhány dologra azért nagy valószínűséggel számítani lehet.
Mutatjuk hol, mikor és milyen módon hat a járvány az ingatlanpiacon
A koronavírus, hatását a keresleti és kínálati oldalon egyaránt kifejti. A kereslet mérsékelten csökkenhet, már csak abból kifolyólag is, hogy a személyes kontaktus fokozott kerülésével nem nyílik alkalom a kiszemelt lakások megtekintéseire. Ezáltal a tranzakciók száma kevesebb, míg az ingatlanok értékesítési ideje hosszabb lehet. A forgalom az irodapiacon is mérséklődhet, mégpedig a távmunka miatt. Az építőiparban erőteljes a munkaerő-és alapanyaghiány, ami miatt már most is csúsznak a projektek. A turizmus visszaesése nem kedvez a rövidtávú lakáskiadásoknak. A koronavírus terjedésének megfékezésére egyre több ország zárja be a kapuit a külföldiek előtt, ami persze közös érdek, de ennek eredményeképpen az Airbnb forgalma a nullához konvergál. Az albérletek kínálata viszont bővülhet, illetve ezzel párhuzamosan pedig csökkenhetnek a havi bérleti díjak.
Múltbeli tapasztalatok alapján az ingatlanpiaci szektor fáziskéséssel reagál az ilyen globális eseményekre, tehát itt később jelennek majd meg a hatások. Valamint a korábbi esetek azt is mutatják, hogy a nagyobb járványok után viszonylag hamar regenerálódni tud gazdaságunk.
Mi a helyzet az árakkal?
Az árak tekintetében a változás mértéke a járvány hosszától függ. Ha rövidtávon marad fenn, még ha komoly zuhanással nem is, de némi árcsökkenéssel számolhatunk. Ez abból adódik, hogy az áremelkedés lassulása, a stagnálás, illetve a kismértékű csökkenés már a vírus megjelenése előtt jelen volt az ingatlanpiacon. Tehát ebben az esetben az árak visszaesése egy természetes ciklus és nem a koronavírus következménye. Azonban a járvány hosszú távú lefolyása esetén a vírus jelenléte tovább erősítheti a fennálló folyamatot.
Adataink alapján az látszik, hogy éves szinten – 2019. február és 2020. február között – növekedett valamennyi lakóingatlantípus eladási ára fővárosunkban. A budapesti családi házak átlagára 20 százalékkal 460 ezer Ft/m²-ről 550 ezer Ft/m²-re, a panellakásoké 5 százalékkal 540 ezer Ft/m²-ről 570 ezer Ft/m²-re, míg a téglaépítésű társaik szintén 5 százalékkal 780 ezer Ft/m²-ről 820 ezer Ft/m²-re drágultak. 2019 júliusa óta azonban a Budapesten eladó lakások árai stagnálást mutattak. A házak esetében ez nem mondható el, ezen típusok átlag négyzetméter ára még most is emelkedőben van, viszont egyre kisebb mértékben.
Ami az albérleteket illeti, 2019 februárjában egy 50 m² alapterületű lakást átlagosan 185 ezer forintért lehetett bérelni havonta. Ez az összeg 2020 februárjára 190 ezer forintra növekedett. Tehát látszik, hogy albérletárak sem növekednek már olyan drasztikus mértékben. Tavaly júniusban volt egy hatalmas kiugrás, amikor egy négyzetméter átlagosan 4000 forintba került, ezt követően azonban viszonylag folyamatos volt a csökkenés. Idén februárban pedig egy négyzetmétert átlagosan 3800 forintért kínáltak kiadásra a lakástulajdonosok.
