A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.
Ezt a gyűjteményt tekinthettük meg a közelmúltban a PepGen Kft. és a Magyar Növénynemesítők Egyesülete (MNE) szervezésében, és persze a mutánsokban rejlő nemesítési lehetőségekbe is beavatott bennünket a szakember.
A bemutatott gyűjteményben 345 spontán eredetű mutánst láthattunk, de a különböző fajtatípusokban az összes tételszám meghaladja a 4500-at.
A VP4-10.2.2.-15 kódszámú, Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése génbanki pályázat által is támogatott téma keretében a különböző fajtatípusokban talált mutációkat egyetlen fűszerpaprika-típussal keresztezik. A többszöri keresztezés célja, hogy valamennyi mutánst azonos fajtaháttérben hasonlíthassák össze, szakszóval „izogén” fajtaháttérben láthassák. A paprika géntérkép elkészítéséhez is fontos segítséget nyújthatnak ezek a mutánsok.
Forradalmasíthatják a nemesítést
A mutációk szerepéről és jelentőségéről eltérően vélekednek. Az egyik álláspont szerint a mutációk az evolúció mozgatórugói; mások úgy vélik, hogy egyetlen mutáció sem vitte előbbre a törzsfejlődést, mert a világ így teremtődött. A gyökeresen ellentétes nézetek ellenére az ember több évezredes tudatos szelekciója, valamint a mai korszerűbb nemesítés során számtalan mutációt használtak fel különféle célok elérése érdekében. Ilyen mutációknak köszönhető a gabonatermesztés sikere is, hiszen a tönkebúza és a tönkölybúza őstől származó mutációból eredeztethető a mai búzák könnyebb csépelhetősége. Az ipari paradicsom gépi betakarításának kidolgozását pedig a „jointless” gén segítette.
Ismert több paprikafajta, sőt hibrid is, amelyek gazdaságilag hasznos mutációt tartalmaztak és évtizedekig piacvezetők voltak. Ilyen a Zatykó Lajos által nemesített, csokros növekedési típusú Fehérözön fajta.
Hasonló sikert ért el a csokrosság gén alkalmazásával Márkus Ferenc is, aki a Kalocsai 622-es fűszerpaprikát nemesítette. Ez a fűszerpaprikafajta a legalkalmasabb a gépi betakarításra.
Túri István és csapata pedig a HRF F1 nemesítése során a Fehérözön csokrosság génjét kombinálta egy hullámos levelű, „rugulosa” mutánssal. Az új növekedési típusú HRF F1 fajta a hajtatott paprikatermesztés gazdaságosságának növelésében hozott forradalmi változást.
Különlegességek, kirívó példányok
Csilléry Gábor eredetileg dísznövénykutatással szeretett volna foglalkozni. Egyetemi diplomamunkájában a tátikamutánsokat tanulmányozta, de egy akkor sajnálatosnak vélt, ma inkább szerencsésnek mondható körülmény miatt a Kertészeti Kutató Intézet paprikára szakosodott kutatócsoportjába került. A különlegességek, a kirívó egyedek mindig is érdekelték. Andrásfalvy András – akit az egyik utolsó növénynemesítő polihisztornak és tanítómesterének tekint – mutatta meg neki az első paprikamutánst, amelyik antociánmentes volt. A kezdeti gyűjteményben még néhány sárga és mozaikos mutáns volt ezen kívül, de számuk hamarosan megsokszorozódott.
Az intézetben a hetvenes években kezdődött a paprika kórokozói és kártevői elleni rezisztencianemesítés.
A paprika géncentrumában, Dél-Amerikában 30-35 vad Capsicum-fajt írtak le a botanikusok. Első lépésként az amerikai agrárminisztérium (USDA) génbankjaiból beszerezték a vad fajoknak egy jelentős részét. A vad fajok tenyészideje, nappalhosszúság iránti érzékenysége sok gondot okozott a fajgyűjtemény fenntartása során. A világban legnagyobb mennyiségben a Capsicum annuum fajt termesztik, ennél jóval kisebb a C. chinense, a C. frutescens, a C. pendulum és a barna magvú C. pubescens fajok szerepe a termesztésben. Irodalmi adatok alapján ismert, hogy a C. chinense, a C. frutescens, a C. chacoense és a C. pendulum fajok tartalmaznak olyan kórokozók és kártevők ellen védelmet biztosító tulajdonságokat, amelyek fajhibridizálással átvihetők a termesztett C. annuumba.
Szinte minden kórokozó ellen
Több ezer fajhibridet készítettek, majd ezeket többször visszakeresztezték a kívánt fajtatípusokkal. Ennek a hatalmas munkának az eredményeként ma már szinte minden fontosabb kórokozó ellen van rezisztenciát tartalmazó, magyar alapanyagból származó, magyar vagy külföldi nemesítésű paprikafajta. A dohány mozaik vírus elleni L gén L3 alléljait a C. chinense fajban, az L4 allélt a C. chacoense fajban, a paradicsom foltos hervadás vírus ellen rezisztenciát biztosító Tsw gént a C. chinensében, a baktériumos levélfoltosság elleni Bs2 gént a C. chacoensében, a paprika lisztharmat elleni Pm gént a C. pendulumban találták meg.
Meglepő tény, hogy ma már alig van új paprikafajta, amelyik nem tartalmazza a vad Capsicum-fajokból származó rezisztenciagének valamelyikét, sőt akár két-három kórokozó ellen is védelmet nyújtó „rezisztenciagén-csomagot”.
A több évtizedes munka tehát sikeres volt. Ma az L és Tsw rezisztenciagének nélkül lehetetlen a hajtatott paprikatermesztés, de a szabadföldi paprikafajták egyik alaprezisztenciája, a baktériumos foltosság elleni, Bs2 gén által biztosított rezisztencia is ilyen, mint azt az idei csapadékos évben tapasztalhatták a termelők.
Újabb és újabb mutánsok
A fajhibridek utódai között számtalan, spontán módon megjelent mutánst találtak, ami eleinte ijesztőnek tűnt, de módszeresen gyűjtötték őket. A rengeteg mutáns megjelenésére magyarázatot kellett adni. Az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján elmondható, hogy a spontán keletkezett mutációk közismert kiváltó okai mellé bátran odasorolható a fajhibridizálás, mint mutánsokat előidéző hatás. Elgondolkodtató, hogy hasonló típusú rezisztencianemesítési programok folytak és folynak másutt is a világban, de ilyen számú spontán mutánsról nincs adat.
Csilléry Gábor némi öniróniával megjegyezte, hogy ma már nem is ő keresi a mutánsokat, hanem azok „üldözik” őt.
Gyakran találtak a fajhibridek között különböző típusú steril, torz termésű egyedeket is. Ezek megjelenése a fajok közötti genetikai különbségekre, összeférhetetlenségekre vezethető vissza, de a sokéves szelekció és visszakeresztezések után ezeket a kedvezőtlen tulajdonságukat ki lehetett szelektálni. A közel negyven éve folyó rezisztencianemesítési munka során eleinte csak néhány ezer, manapság évi 6-8 ezer, rezisztenciatulajdonságokra hasadó növény utódát vetik el, de 4-5 ezer mutáns utódot is tesztelnek. Ekkora anyagban nyilván minden évben találnak újabb és újabb mutánsokat.
A gyűjtemény létrejöttében óriási szerepe volt mindazoknak a hazai és külföldi munkatársaknak, akikkel együtt dolgozott, akik napi kapcsolatban voltak/vannak a növényekkel. A szakember megjegyezte, valótlanság volna azt állítani, hogy ezeket egy személy találta, vette észre. Azt viszont kiemelte, hogy minden munkakapcsolatban igyekezett „érzékenyíteni” a kollégáit a téma iránt. Megköszönte a bemutatótelep tulajdonosának, Janó Imrének is a több éves türelmét, amivel „elviseli” a mutánsokkal kapcsolatos különleges technológiai igényeit.
A paprika termesztése a gazdaságosság határán van. A nemesítés egyik fontos feladata, hogy újabb, nagyobb és biztosabb hasznot hozó fajtákkal segítse a termesztőket. A válság megoldásának egyik módja a mutánsgyűjteményben rejlő lehetőségek kutatása, amely forradalmasíthatja a paprikanemesítést és -termesztést.
Számos lehetőséget rejtenek
A bemutatott rengeteg mutáns közül érdemes kiemelni néhányat. Láthattunk fényes, bőrlevelű, húsos levelű mutánsokat, ezek a tulajdonságok különösen a szélsőségesen meleg és száraz klímán, szabadföldi termesztésben előnyösek.
A levél színe felé összesodródó, így keskenyebb levelű mutánsnak a hajtatott kultúrában, a tenyészterület csökkentésében lehet szerepe.
A levélzöldségeket is megszégyenítő levélmennyiséget nevelő mutánsok kapcsán egy bizarrnak tűnő ötlet is felvetődött. A dísznövényes lelkületű kollégák megcsodálhatták a különböző árnyalatú sárga, a mozaikos, valamint lila levelű mutánsokat. A nagyon keskeny, fűzlevelű mutáns termést nem hoz, de laza levélszerkezete miatt ideális dísz. A szív alakú, a hólyagos levelű, a csipkés és fodros levélszélű mutánsok is díszesek. Az elterülő, kúszó típus új termesztéstechnológia lehetőségét rejtheti.
A rendezvény résztvevőinek megakadt a szemük a szuper csokros mutánsokon is. Az eddigi előkísérletek alapján ezek koraisága és termőképessége kiemelkedő. A különböző törpe növekedésű típusok hibridjei is előnyösen növelték a koraiságot és a termőképességet. Az alig 10 centiméter magas szuper törpék inkább cserepes dísznövényként jöhetnek számításba.
A hibridmag egyedi jelölésére és megkülönböztethetőségére alkalmas a rozsdabarna magszín. Nagyon érdekes a fényérzékeny mutáns, melynek magjai fényen csírázva teljesen fehér, albínó sziklevelűek és elpusztulnak, de talajjal takarva mozaikos levelű és csíkozott bogyójú növények fejlődnek belőlük.
A mutánsgyűjtemény sokrétűsége és a felhasználás lehetősége is új távlatokat nyithat a paprikanemesítők számára.
