Bizonyítottan halálos fenyegetést egyelőre csak madarakra, főleg feketerigókra jelent, de itt van, folyamatosan mutálódik, könnyen nagy baj lehet belőle. Az Usutu-vírus nemrég bukkant fel, de már több európai variánsa is kialakult, eddig az emberek egy százalékában mutatták ki.
Idén is már több, a nyugat-nílusi láz vírusa terjesztette betegséget regisztráltak Magyarországon. A kórokozó olyannyira gyökeret vert hazánkban, hogy az augusztus-szeptemberi időszakot a téli influenzához hasonlóan a nyugat-vírusi láz szezonjának nevezzük. Trópusi eredetű vírusról van szó, alábbi cikkünkben azt emeltük ki, hogy nevével ellentétben járványügyi szempontból – egyelőre –nem túl jelentős.
Az egyik ilyen rokon az Usutu-vírus, amely régóta kering, fel-fellobban Európában, kimutatták már Magyarországon is, sőt mára több európai variánsa is kifejlődött. Azért neveztük „kistestvérnek”, mert nagyon hasonlít a nyugat-nílusi lázhoz, de jelen tudásunk szerint kevesebb humán megbetegedést okoz.
Ismeretlensége és gyors mutációi okán ugyanakkor nem tudhatjuk, mit várhatunk tőle a jövőben, ezért veszélyes.
Ismeretlen fenyegetés
Az Usutu is Afrikából származik, a nyugat-nílusi láz közeli „rokona”, működési mechanizmusuk azonos.
- Vírusgazdái a szárnyasok, vándormadarak közvetítésével képes terjeszkedni.
- Madárról-madárra csípősszúnyogok, köztünk hazánkban is honos fajok adják át.
- A szúnyog csípése embert is megfertőzhet, de emberről-emberre nem terjed.
- A humán megbetegedés a legtöbb esetben panaszmentes, ritkán influenzaszerű tünetek jelentkeznek. Egyelőre annyi biztos, hogy immunszupresszált egyénekben írtak már le fertőzést, illetve egyéb, normál egészségi állapotú emberek (véradók) esetében is kimutatták.
Európában és Magyarországon mindeddig feketerigók tömeges elhullásának hátterében azonosították az usutu vírust. Célzott kutatások két éve mutatták ki emberi vérben a szervezet által termelt ellenanyagot, vagyis a vizsgált páciensek már átestek az usutu-fertőzésen. Az európai felmérés véradók vérét vizsgálta, az emberek egy százaléka volt érintett
– mondja a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. Hozzáteszi: ennél több konkrétumot nemigen mondhatunk róla azon egyszerű oknál fogva, hogy nem ismerjük.
Feketerigók és a „hoppá!”-érzés
Ugyanúgy vagyunk vele, mint annak idején a nyugat-nílusi lázzal: észrevettük felbukkanását, de először azt hittük, csupán madarakat érint, majd jött a nagy „hoppá!”: ez emberre is veszélyes. Azonnal ráirányult a diagnosztikai figyelem, ma pedig már a szezonjáról beszélünk.
Az usutu esetén most tartunk a „hoppá!”-érzésnél, pedig borítékolható volt, hogy ahol a nyugat-nílusi láz megjelenik, ott előbb vagy utóbb felbukkan a kistestvér is.
Európában 2001-ben regisztrálták első felbukkanását Bécsben, tömeges feketerigó-pusztulás hátterében mutatták ki a vírust. Budapesten 2005-ben mutatták ki, ugyancsak egyik kedvenc énekesmadarunkat ölte halomra. Ezek után Olaszországban is megvizsgálták egy rejtélyes, 1996-os rigópusztulás mintáit, és ugyancsak megtalálták az usutut. Kemenesi Gábor és kollégái 2015-ben Szerbiában már szúnyogokban mutatta ki a kórokozót.
Miért pont a fekete rigó? Nem tudjuk, e faj receptorai valamiért fogékonyak rá, a vírus számára kiváló gazdaállatnak bizonyul. Pontosabban könnyen fertőzhetőnek, mert a vírusnak alapvetően nem érdeke a szervezet elpusztítása, hiszen azzal önmaga fennmaradását is veszélybe sodorja.
Elindulhat az ember felé
A komolyabb kutatás a közelmúltban kezdődött, így a szakértő nem akar, de nem is tud statisztikát idézni humán átfertőzésekről, halálozási arányokról. Néhány baljós tényre azonban felhívja a figyelmet.
A vírus könnyen hoz létre újabb és újabb variánsokat, felfedezése óta három afrikai mellett már öt európai törzset is számon tartanak, amelyek itt fejlődött ki kontinensünkön. A vándormadarak folyamatosan hurcolják be az „utánpótlást”, további mutációk várhatók, és ez teszi igazán veszélyessé. Nem tudjuk, a vírus hogyan viselkedik új környezetében, illetve nagy valószínűséggel további törzsek fognak kialakulni.
Nagyon is benne van a pakliban, hogy ezek evolúciója az ember felé (is) vezető irányba indul, magyarán a következő években, évtizedekben megnő a humán fertőzések száma.
De hogy ez milyen járvány- és egészségügyi következményekkel jár majd, az teljes egészében a jövő zenéje. Ebből a szempontból cseppet sem megnyugtató, hogy az usutu Európában épp a városlakó feketerigókat „választotta” fő célpontjául, és még aggasztóbb, hogy a Culex pipiens, városban is kiválóan megélő szúnyogfaj bizonyul az egyik fő hordozónak.
Kiemelt kép: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Forrás: 24.hu